Harc az energiaszegénység ellen

Magazin

írta: ecolounge
2015/05/19

Szigeteléssel csökkenthető leghatékonyabban az energiaszegénység Magyarországon.

2012-es adatok szerint (Energiaklub kutatása) a hazai háztartások 10%-a élt energiaszegénységben Magyarországon, azaz fordította összjövedelmének legalább 34%-át évente energiaszámlái fizetésére. Itthon a probléma elsősorban a vidéken, családi házban élő és gázzal fűtő embereket érinti, akik anyagi okok miatt nem képesek megfelelő szintre fűteni lakásukat. Holott az energiahatékonysági fejlesztések, így a szigetelés jelentősen csökkenti a fűtésköltséget, gázfűtés esetén évi több százezer forint megtakarítást eredményezve, így ezek a beruházások jelentik a probléma valódi, hatékony megoldását.

De mit is nevezünk energiaszegénységnek? - Energiaszegénynek akkor nevezhető egy háztartás, ha anyagi okok miatt nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve bevételeinek meghatározott százalékánál többet költ energiaszámláira. Az energiaszegénységre pontos meghatározás az EU tagállamok között eddig egyedül az Egyesült Királyságban született: az energiaszámlákra fordított jövedelemarány országos középértékének kétszerese, ami náluk 10%, Magyarországon pedig, az Energiaklub 2012-es kutatása szerint 34%.

Rezsicsökkentés energetikai korszerűsítéssel
Az Energiaklub 2014 évi kutatása (itt tölthető le) szerint a magyar háztartások 64%-a végzett valamilyen energetikai korszerűsítést otthonában az 2004 és 2014 között. A képen is látható, hogy a megvalósult beruházások között leggyakrabban a nyílászárókat cserélték ki (45%). A háztartások kb. egyötöde hőszigetelte a homlokzatot, és nagyjából ugyanennyien a padlásfödémet. Sajnos a megújuló energiát hasznosító technológiákba egyelőre kevesen ruháztak be.

Elgondolkodtató ugyanakkor a felújítás oka, ugyanis a felújítók több mint fele az eszközök elöregedését jelölte meg a felújítás indokaként. Ezt követően az eszközök tönkremenetele a leggyakoribb ok (a felújítók 28% említette), és csak egyötödük hajtott végre korszerűsítést a magas rezsi miatt!

A TÁRKI adatai szerint 2011-ben a magyar lakosság negyede, 2,5 millió ember élt olyan háztartásban, amely elmaradt a rezsi-, lakbér- vagy hiteltörlesztéssel. A rezsiköltségekbe történő, időszakos állami beavatkozás nem oldja meg, csak elfedi a problémát, időszakos segítséget nyújtva a háztartásoknak. Sokkal nagyobb lépést jelentenek a lakosság jelentős részét érintő energiaszegénység megszüntetéséhez azok az energiahatékonysági befektetések, így a szigetelés, melyekkel nem csak a hó végi számla, de a valós energiafogyasztás is nagymértékben redukálható. A megfelelő hőszigetelés ugyanis 30-40%-kal is csökkentheti az energiafogyasztást, a befektetés pedig 2-4 év alatt megtérül.

Európai és hazai helyzet
A The European Fual Poverty and Energy Efficiency (EPEE) 2012 évi adatai szerint az energiaszegénység problémája összesen 50-125 millió embert érint Európában, ez a szám pedig a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt a közeljövőben tovább emelkedhet. Környező országokból származó adatok alapján, a román háztartások jövedelmüknek átlagosan kb. 10%-át, egy lengyel 16%-át, egy cseh pedig 5%-át fordítja energiaszámlák fizetésére, míg Németországban ez az átlag mindössze 6%.
A nemzetközi probléma hazánkban hosszú idő óta és nagymértékben fennáll. 2012-ben a magyar háztartások átlagosan már összjövedelmük 20%-át költötték energiaszámlákra, 380.000 magyar háztartásban pedig a jövedelmek legalább 34%-át költötték villany- és gázszámlákra, ami szakértők számítása szerint az energiaszegénység küszöbértékét jelenti.
A Nemzetközi Energiairoda adatai szerint Magyarországon, Európa többi országához hasonlóan, az energiaszámlák legnagyobb részét, 59%-át a lakóterek fűtése teszi ki. Ez pedig az épületek energiahatékonysági fejlesztésével nagymértékben csökkenthető.

Energia a szegénység ellen
Az energiahatékonysági beruházások jelentik a leghatékonyabb visszaszorító erőt az energiaszegénység ellen Magyarországon. „Az energiaszegénységet a lakosság energiahatékonysági beruházásainak segítésével lehet orvosolni, ahelyett, hogy nem fenntartható módon támogatjuk a lakossági energiaárakat” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Szigeteléssel, nyílászárócserével és korszerű fűtésrendszerrel a lakástulajdonosok évtizedekre biztosíthatják maguknak a kisebb energiaszámlát” – tette hozzá a szakember.

A cikkben feltüntetett, magyarországi adatok az Energiaklub "Szegénység vagy energiaszegénység?" című, 2012. januári kutatásán, és a "Lakossági energiahatékonysági barométer - 2014" című, 2014. áprilisi kutatásán alapszanak, valamint a Knauf Insulation korábbi sajtóközleményén.

(Hirdetés)

forrás: Knauf Insulation, energiaklub.hu

A rovat új hírei

Hasonló

Szigetelni hitelből is megéri!

Még hitelből is érdemes elvégeztetni hőszigetelést, mivel már léteznek olyan pénzügyi konstrukciók, melyek önerő nélkül ...