Háztartások energiaszegénységben

Hír

írta: Admin
2014/12/03


Leszigetelték és átadták azt a családi házat is, amely a Knauf Insulation a világon egyedülállóan valós körülmények között végzett energiahatékonysági összehasonlító vizsgálatában ezidáig a szigeteletlen ház volt. Ebben a programban egy szigetelt és egy szigeteletlen ház példáján keresztül az derült ki, hogy egy szezon alatt hőszigeteléssel 46% fűtési célú gázt, mintegy 114 ezer forintot lehet megspórolni.

Idén télen a másodikként leszigetelt családi ház lakói sem félnek tehát már attól, hogy gondot fog okozni számukra a ház fűtése. Magyarországon azonban egyes számítások szerint 800 ezer ember él energiaszegénységben, azaz energiaszámláik kifizetése után a hivatalos szegénységi küszöb alá esnek. Az ország energiafogyasztásának kb. 40%-át a háztartások adják, míg az EU most elfogadott új, 2030-ig szóló energiahatékonysági keretirányelve 27%-os energiafelhasználás-csökkenést irányoz elő a tagországok számára. Mivel a lakóépületek kb. 73%-a családi ház, a Knauf Insulation szakértői szerint egy kifejezetten rájuk szabott, komplex energiahatékonysági program nem csupán az energiamegtakarítási célok elérésében lenne komoly segítség, de az energiaszegénységben leginkább érintett háztartások számára is.

A hajdúdorogi család is tudja már, mire költi a megtakarított rezsit
A mintegy fél éven át tartó vizsgálat két, szinte egyforma családi ház energiafogyasztását mérte (erről itt írtunk). Elsőként tavaly augusztusban a pályázaton nyertes hajdúnánási család házát a Knauf Insulation díjmentesen, a saját anyagaival szigetelte le. Mindkét ingatlanban egyedi mérőórákat telepített, s 6 hónapon keresztül mérték a fűtési energiafogyasztás közötti különbségeket. Az eredményeket bárki nyomon tudta követni az erre a célra létrehozott www.nalamszigetelnek.hu weboldalon. Az idei telet már a második házban lakók is hőszigetelt otthonukban várhatják, a megtakarításokat pedig két gyermekük számára tervezik félretenni.

Minden 4. ember energiaszegény?
Az Energiaklub és a KSH idei tanulmánya szerint - számítási technikától függően - a háztartások kb. 10-21%-a, vagyis mintegy 400-800 ezer háztartás tekinthető energiaszegénynek. Ugyanakkor ennél több, a lakosság 39% állítja, hogy nagyon megterhelő számukra a lakás fenntartása. A tanulmány adatai azt mutatják, hogy az energiaszegény háztartások 75-80%-a családi házban él.

A Knauf Insulation adatai szerint hazánkban 10-ből mindössze 1 épület tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek. A Nálam Szigetelnek Program eredményei is mutatják, hogy legnagyobb energia-megtakarítási potenciált otthonaink korszerűsítése, egy komplex, a panelprogramhoz hasonló energiahatékonysági program megvalósítása jelentené, amely a lakóépületek 73%-át kitevő családi házakra is alkalmazható lenne.

„A világon ezidáig egyedülálló, valós körülmények között végzett összehasonlítás bebizonyította, sőt felülmúlta eddigi számításainkat arra vonatkozóan, hogy a hőszigetelés által mennyi fűtési energiát és rezsiköltséget lehet megtakarítani, ezáltal az energiaszegénységet csökkentve. A méréseket megelőzően leszigetelt házban élő család a tavalyi tél során 46%-kal kevesebb gázt használt el fűtésre, ezzel 113.888 Ft-ot spórolt egy fűtési szezon alatt” - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója, hozzátéve: „Ha a felhasznált hőszigetelő anyagok árát összehasonlítjuk a gázfogyasztás csökkenésből adódó megtakarítással, megállapíthatjuk, hogy a hőszigetelés anyagköltsége 12 éven belül megtérül. Az ásványgyapot szigetelés élettartama 50 év. Tehát a fennmaradó kb. 38 évben már közvetlenül a pénztárcánknak dolgozik a jól kivitelezett hőszigetelés”.

Az EU 2030 Magyarországon a családi házak energiahatékonyságával érhető el
Az EU most elfogadott új, 2030-ig szóló energiahatékonysági keretirányelvének célkitűzései között az is szerepel, hogy a közösség egésze 27%-kal csökkentse a primerenergia felhasználását. Magyarország éves energiaszükségletének 40%-át a lakossági szektor használja fel.  Az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó, 2014 júniusában megjelent ajánlása szerint a magyar háztartások ilyen mértékű energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik, annak javítására különösen a lakóépületek tekintetében lenne lehetőség, ezért javasolja, hogy Magyarország tegyen intézkedéseket az energiahatékonyság javítása érdekében.

„Az összehasonlító kísérlet is bebizonyította, hogy az energiahatékonyság a legolcsóbb energiaforrás, melynek fejlesztése nagymértékben hozzájárul az uniós energia-megtakarítási célok eléréséhez és csökkenti az energiaszegénységet” – mondta Szalai Gabriella, Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. programigazgatója, hozzátéve: „A most bejelentett energetikai pályázatok között már megjelentek a kazáncsere és a nyílászárók támogatását célzó programok, ami már egy jó lépés, de bízunk benne, hogy a következő pályázati lehetőségek között már a családi házak szigetelése is szerepelni fog, hiszen a legcélszerűbb és legkifizetődőbb komplex felújításban gondolkodni.”

Az eredmények a jó anyag mellett a szakszerű kivitelezésnek is köszönhetők
A Knauf Insulation összehasonlító vizsgálatában a szakemberek a házak homlokzatára 20 cm vastag FKDS vakolható kőzetgyapot hőszigetelő rendszert helyeztek fel, a tetőtérre pedig 25 cm Classic 0,039 típusú Ecose üveggyapotot. Ezek révén ez az ingatlanok „F-G”-ből, „A” besorolásúvá váltak.

A cég képviselői hangsúlyozták, a mielőbbi megtérülés érdekében a megfelelő hőszigetelő rendszer megválasztása mellett rendkívül fontos, hogy azt szakember, megfelelő minőségben tegye fel a házra. A szakszerű kivitelezés ösztönzése érdekében pedig most havonta nagy értékű nyereménnyel díjazza a szigetelésgyártó a legjobban kivitelezett hőszigeteléseket. A pályázatról részletek az ismert oldalon, a www.nalamszigetelnek.hu-n olvashatók.

(Hirdetés)

A rovat új hírei

Hasonló

Napkollektor vs. Szigetelés

Amíg egy átlagos magyar családi ház teljes energiaköltségeinek mindössze 10-15%-át fordítjuk meleg víz előállítására, addig ...

A légkondicionálók árnyoldalai

A nyári energiafelhasználás növekedést mutat, melynek egyik fő oka a klímaberendezések használata, amelyek széndioxid ...

A pazaroló EU

Energiaimportjának 87%-át pazarolja el az Európai Unió.

A rovat legolvasottabbjai