A fenntarthatósági toplista elején
Fenntartható fejlődés, fenntartható gazdálkodás, fenntartható környezet vagy fenntartható életmód. Manapság sokszor és sokat hallunk környezetvédelmi körökben a fenntarthatóságról, ám legtöbben mégsem tudjuk, hogy mit is jelent pontosan ez az egyre népszerűbbé váló fogalom. Miközben a fenntarthatóság zászlaját magasban tartó „zöld”, de leginkább csak „zöldnek látszó” termékek köre bővül, nem árt ha tudjuk, hogy létezik olyan termékcsoport, amelynek nemcsak az alapanyaggyártása, gyártásának folyamata, de még megtérülése is valóban fenntartható. Ez pedig nem más, mint a szigetelés, amelynek környezetvédelmi jellemzői érdekes képet mutatnak a számok tükrében.
Lakóházak - a kép illusztrációForrás: pixabay.com
A fenntarthatóság egyik alappillére és egyben követelménye az, hogy a gyártó a termék megújuló forrásból származó vagy újrahasznosított nyersanyagot használjon. A Knauf Insulation által Európa szerte, így Magyarországon is értékesített üveggyapot szigetelés például 80%-ban újrahasznosított üveghulladékból, 20%-ban pedig homokból készül, mely korlátlan mértékben áll rendelkezésre.
A szigetelőanyag előállításához természetesen szükség van energiára, ennek mértéke azonban messze elmarad attól az energiamennyiségtől, melyet az épületeink szigetelése által biztosított energia-megtakarítása jelent. A Knauf Insulation számításai szerint ugyanis, megfelelő szigetelőanyaggal, egy épület életciklusa alatt 400-szor több energiát lehet megtakarítani, mint amennyire annak előállításához szükség volt. Talán nincs is a világon még egy ilyen termék, ami hasonló mutatóval büszkélkedhetne. A magastetők szigeteléséhez használt üveggyapot szigetelés gyártásához szükséges energiai befektetés már 6 hét, a külső falakra alkalmazott kőzetgyapot szigetelés gyártásának energiaigénye pedig 9 illetve 10 hét alatt „megtérül”. A szigetelés tehát már ilyen rövid időn belül megtakarít használójának annyi energiát, amennyit gyártásához használtak fel, így ezzel az eredménnyel valószínűleg világrekorder a pozitív „energiaszaldó” elérésének idejét tekintve.
Megfelelő szigeteléssel télen, a falak állapotától függően átlagosan 35-40%, de akár 60-65%-os energia-megtakarítás is elérhető, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenthető a lakások belső hőmérséklete, ez pedig a hó elején érkező fűtés- illetve villanyszámláink összegét is közel azonos arányban csökkenti. Épületeink energiafogyasztásának csökkentésén keresztül a szigetelés hozzájárul ahhoz is, hogy hazánk energiafogyasztása fenntartható pályán maradjon, vagyis energiaigényünk ne haladja meg a rendelkezésre álló készleteket.
Az Európai Unió tagállamainak épületállománya évente összesen 460 millió tonna széndioxid-kibocsátásért felelős, mely mennyiség évről évre csökkenthető lenne, ha fejlesztenénk épületeink energiahatékonysági tulajdonságait. Ezek hiányában azonban az Európai Unió rossz energiahatékonyságának költsége minden évben 270 millió eurót emészt fel.
(Hirdetés)
