Pályázzon és tegye energiahatékonyabbá otthonát!
Július elsejétől folytatódik az Otthon Melege Program, melynek keretén belül családi házak energetikai fejlesztésére lehet pályázni. Érdemes kihasználni a lehetőséget, hisz a korszerűsítéseknek köszönhetően jelentős megtakarítást érhetünk el.
Lakóház hőtérképe szigetelés előttForrás: Knauf Insulation
Lakóház hőtérképe szigetelés utánForrás: Knauf Insulation
Magyarország mintegy 7 millió ember él családi házban. Ezeknek az épületeknek a jelentős része az 1970-80-as években épült és energetikai szempontból elavult. Energiahatékonysági fejlesztésekkel az energiafogyasztás akár 30-40%-kal is csökkenthető lenne, ami akár havi 5-25 ezer forint mínuszt is jelenthet a rezsi összegében.
5 milliárd forint energetikai korszerűsítésre
Bár sokan szeretnének, a felújítás várható költségei miatt mégis csak kevesen mernek belevágni az épületenergetikai korszerűsítésekbe. Számukra jó hír, hogy július elsejétől folytatódik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Otthon Melege Programja, mely vissza nem térítendő támogatást biztosít a családi házak energetikai korszerűsítésére és felújítására. A támogatásra rendelkezésre álló, tervezett keretösszeg 5 milliárd forint. (A pályázati kiírás itt érhető el.)
A támogatásra 1996 előtt épült, maximum 135 négyzetméteres, ténylegesen lakott családi házak pályázhatnak. Egy pályázó maximum 2,5 millió forintot nyerhet el. Az elszámolható költségek 40-55 %- ra igényelhető a támogatás, tehát szükség van önrészre is. A program által támogatható beruházások közé tartozik például az épület homlokzatának külső szigetelése, a nyílászárók, a fűtési rendszer cseréjére, felújítása, de a megújuló energiafelhasználás kiépítését, növelését szolgáló berendezések, például napelemek, napkollektorok felszerelésére is lehet pályázni.
| Energiaszegénység és energiahatékonyság A nemzetközi szakirodalom azokat a háztartásokat nevezi energiaszegénynek, amelyek nem képesek megfelelő szintre fűteni lakásukat, illetve ha ez jövedelmük egy meghatározott részénél többe kerül. Az energiaszegénység azonban nem egyenlő a szegénységgel. Az Energiaklub meghatározása szerint az energiaszegénység szegénységi (azaz társadalmi) és energiahatékonysági probléma egyszerre. Olyan családokról van szó tehát, amelyek rossz energetikai jellemzőkkel bíró épületben laknak, és részben e rossz hatékonyság miatt az energiakiadásaik aránya magas a jövedelmükhöz képest. Tovább rontja a helyzetet, hogy rossz anyagi helyzetük miatt nem is képesek javítani az épület energiahatékonyságán. Az energiahatékonyság épp az energiaszegénység ellentéte: Ésszerű, tudatos energiafelhasználást jelent, melyet szolgál egyfelől, ha jobb hatásfokú berendezéseket, építészeti megoldásokat alkalmazunk, illetve ha takarékosabban bánunk az energiával. Az energia hatékonyabb és takarékosabb felhasználásával tehát kevesebb erőforrást használunk, miközben nem kell lemondanunk megszokott kényelmünkről. A téma kapcsán ajánljuk figyelmébe az Energiaklub 2012 évi kutatását. |
Lakóház hőtérképe szigetelés utánForrás: Knauf Insulation
Először az ablakok, végül a kazán
Mielőtt belevágnánk a felújításban és a pályázatírásba, érdemes szakember véleményét kikérni, aki miután energetikai szempontból felmérte a házunkat, el tudja nekünk mondani, milyen energetikai besorolású a házunk, mit érdemes felújítanunk és ezzel mennyi energia takarítható meg.
A felújításnál mindenképpen érdemes betartani a javasolt technológiai sorrendet. Első lépésként a nyílászárókat cseréltessük ki, ez kb. 6-800 ezer forintba kerül egy 100 négyzetméter körüli ingatlan esetén. Utána foghatunk hozzá a külső hőszigeteléshez, ami 1, 5 millió forint körüli összegből jön ki. Érdemes azonban ezt a pénzt rászánni, hisz ezzel a lépéssel a későbbiekben jelentős összeget spórolhatunk, a legtöbb energia ugyanis a rosszul szigetelt falakon keresztül szökik el.
Kazán vásárlásnál se döntsünk elhamarkodottan. Ebben az esetben is érdemes szakember segítségét kérni, hisz egyáltalán nem mindegy, hogy milyen méretű és típusú készüléket vásárolunk.
| Az Energiaklub és a KSH 2014 évi tanulmánya szerint - számítási technikától függően - Magyarországon a háztartások kb. 10-21%-a, vagyis mintegy 400-800 ezer háztartás tekinthető energiaszegénynek. Ugyanakkor ennél több, a lakosság 39% állítja, hogy nagyon megterhelő számukra a lakás fenntartása. A tanulmány adatai azt mutatják, hogy az energiaszegény háztartások 75-80%-a családi házban él. |
A fűtés költsége akár 50%-kal is csökkenthető
Hogy érdemes energiahatékonysági fejlesztéseket végezni, azt a világ egyik legnagyobb szigetelésgyártója, a Knauf Insulation, által elvégzett energiahatékonysági összehasonlító program is igazolja. A cég mérései szerint, a korszerű energiahatékonysági fejlesztéseknek köszönhetően az energiafelhasználás és a fűtés költség közel 50%-kal csökkenthető.
„Egy épület akár sok évtizedre is szólhat, így nagyon nem mindegy, hogy milyen lesz a fenntartási költsége, ezért felújító- vagy leendő háztulajdonosokként érdemes gondolni arra, hogy energiatakarékos vagy energiahatékony épületet hozzunk létre. Az energiatakarékosságot jellemzően három terület befolyásolja: a megfelelő nyílászárók kiválasztása, a hőszigetelés, és természetesen a gépészet (hűtés-fűtés). Ezért javasolt még a tervezési fázisban egy előzetes energetikai auditot csináltatni, amely a költségvetési optimum figyelembevételével informál abban, hogy saját anyagi lehetőségeinkhez képest mi kerüljön beépítésre az épületbe, és mindezzel mit nyerünk. Egy forint befektés akár 4-5 forintot is jelenthet hosszabb távon, ami 50-80%-al kevesebb rezsiköltséget eredményezhet.” – mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője korábbi interjúnk alkalmával.
Ezért is érdemes élni az állami támogatással ugyanis jelentősen, akár felére is lerövidülhet a megtérülési idő, amely így akár 8-10 év is lehet. De érdemes sietni a pályázatokkal, hisz várhatóan hamar gazdára talál majd a rendelkezésre álló pénz.
(Hirdetés)
