Irány a legmagasabb vulkán
A Föld legmagasabb aktív vulkánjára, a chilei-argentin határon fekvő, 6893 méter magas Ojos del Saladóra indulnak a hétvégén magyar kutatók, hogy a klímaváltozás hatásait vizsgálják.
A magyar kutatócsapat négy tagjaForrás: MTI Fotó: Kovács Tamás
Szerző: Kovács Tamás
Az expedícióról tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón elhangzott: a Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció első szakaszában, 2012-ben a kutatók műszereket telepítettek az Andokban található vulkánra, a február 3-án induló második expedíció elsődleges célja pedig az lesz, hogy begyűjtsék a műszerek által rögzített adatokat, amelyek hozzájárulhatnak a klímaváltozás jobb megértéséhez.
Nagy Balázs, az expedíció vezetője elmondta: több hetet töltenek majd a 200 kilométeres körzetben lakatlan hegyen, ahol az eddig mért - többnyire hőmérsékleti és nedvességre vonatkozó - adatok begyűjtése mellett újabb mintákat is vesznek. Az Atacama-sivatag és a Száraz-Andok extrém terepe kiváló "indikátorhelyszínnek" számít a kutatásokhoz.
A kutatóúthoz kapcsolódva általános és középiskolásoknak szóló online vetélkedő is indul az expedíció honlapján - atacama.expedicio.eu - Kövesd a Kutatókat! címmel. A kéttagú csapatoknak négy fordulóban kell megválaszolniuk a Chiléről, a vulkánosságról, a klímakutatásról és az expedícióról feltett kérdéseket.
Az expedíció résztvevői a felkészülést segítő keszonkamrás kezelés után indulnak a Föld legmagasabb tűzhányójára. Szolnoki Nikolett, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) részeként működő Hiperbár Centrum főorvosa arról beszélt, hogyan segíti a keszonkamra - más nevén hiperbár kamra - a kutatókat a fizikai felkészülésben. Mint mondta, a kamrában ülők magasabb nyomáson lélegeznek, így növelik az oxigénbevitelt, ez pedig javítja a teljesítményt: többet bírnak és hamarabb kipihenik magukat.
Nem csak fizikailag nehéz azonban a magashegyi akklimatizáció. Nagy Balázs kiemelte, hogy a hegyen töltött napok folyamán a gondolkodásuk is megváltozik: "csőlátók" lesznek, ami nagyon megnehezíti a kreatív, tudományos munkát. "A hegyen nem olyan racionális a gondolkodásunk, mint itt lent. Ezért fontos az előzetes tervezés, mert fönt könnyen elfelejtjük, hogy mi is pontosan a feladatunk" - fogalmazott a kutatóexpedíció vezetője, akinek társai Heiling Zsolt, Mari László és Nemerkényi Zsombor lesznek a túrán.
Az Ojos del Saladót először 2010 elején mászták meg magyarok: akkor Nagy Balázs, Nemerkényi Zsombor, Bakai Ferenc és Garamszegi Tamás jutott fel a kráter szegélyén emelkedő sziklás főcsúcsra. A hegy száraz környezetben, hegyi sivatagok fölött magasodik, lábánál sós tavak, só- és kősivatagok húzódnak, a legközelebbi megbízható ivóvíznyerő hely 250 kilométer távolságban található.
A tűzhányó nagy magassága és a rendkívül szélsőséges időjárás miatt sokáig kívül esett a részletes földtani és földrajzi vizsgálatokon, a legutóbbi, 700-1000 évvel ezelőtti kitöréséről is csak hozzávetőleges adatok születtek.
Kép: MTI: Nagy Balázs, a Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció vezetője (jobb oldalon), valamint a csapat tagjai, Heiling Zsolt (bal oldalon), mellette Mari László és Nemerkényi Zsombor egy túlnyomást biztosító Hiperbár kamra előtt beszélgetnek az expedíció második szakaszának indulása előtt tartott sajtótájékoztatón Budapesten, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet területén található Hiperbár Centrumban 2014. január 29-én.
