Nézzünk bele a vulkánokba!

Magazin

írta: Fáy Bence
2013/05/14

Működő, szunnyadó, aktív, vagy épp már kialudt? Robbanásos vagy kiömléses? A múlt héten kitört Mayon tűzhányó kapcsán számos kérdés merül fel a vulkánokról: beleástuk magunkat a témába.

A múlt héten tört ki a Fülöp-szigeteki Mayon tűzhányó, 5 ember életét követelve. A kitörés mindössze 73 másodperce alatt a vulkán 500 m magasra lövellte ki hamufelhőjét. Tudomány ide vagy oda, a helyi hatóságok nem tartották szükségesnek a lakosság kitelepítését, mint mondják, ez normális esemény egy aktív vulkán életében. Mi mindenesetre - kicsit tudományosabb oldalról megközelítve a témát - igyekszünk átfogó képet nyújtani a tűzhányókról. Hiszen ki tudja? - Talán egyszer még a badacsonyi is kitör, és akkor majd hezitálhatunk, hogy mitévők legyünk? :)

Keletkezésük
A radioaktív anyagok bomlása ősidők óta gerjeszti a Föld belső hőjét, amely a vulkánok keletkezésének legfontosabb tényezője (az ebből származó hőenergia átlagosan 82 mW/m2). Ez a belső hő a földköpenyben (asztenoszféra) áramlásokat hoz létre, amelyek elmozdítják a tetején úszó kőzetlemezeket, így azok egymáshoz képest távolodhatnak, vagy éppen egymásra tolódhatnak.
A radioaktivitás másik fontos következménye a magas hőmérséklet és nyomás kialakulása, amely részlegesen beolvasztja a köpeny, illetve kőzetlemezek anyagát. Ez az olvadék, a magma, amely a rétegnyomás hatására a törésvonalak mentén a felszín felé mozdul el, széttolva, felboltozva, egyúttal magába olvasztva a felette levő kőzeteket.

Felépítésük

  • Magmakamra vagy magmatűzhely: Olvadt kőzetekkel teli üreg a Föld szilárd kérgében.
  • Vulkáni csatorna (diatréma): Nyílás a földkéregben, amelyen keresztül a magma felszínre tör.
  • Vulkáni kráter: A felszínnek az a tölcsér alakú mélyedése a kürtő felszíni végénél, amelyen a törmelékanyag és a láva a felszínre jut. Alakja, átmérője és mélysége változó.
  • Vulkáni kúp: Ezt a felszínre hozott törmelékanyag és láva építi fel.Kaldera: A robbanásos kitörések eredménye. Olyankor képződik, amikor a magmakamrában annyira megnő a túlnyomás, hogy a felszabadult gázok kúp alakban lerobbantják a fedő kőzeteket. Ezután a fedő maradéka koncentrikus törésvonalak mentén berogy a kiürült gázok helyére. A teljes beomló terület elérheti a több száz, ritkán a pár ezer négyzetkilométert is.

Típusok

Működés szempontjából a vulkánokat leggyakrabban négy kategóriába sorolják:

  • Működő
  • Szunnyadó
  • Potenciálisan aktív
  • Kialudt

Ez az osztályozás azonban rendkívül pontatlan, a határok nem egyértelműek, összemosódhatnak.
Aktív vulkánoknak leginkább azokat nevezzük, amelyek a történelmi időkben bizonyíthatóan működtek.

A kitörés folyamata
A kitörések között a magma közelségét gőzök, gázok, forró vizek feltörése mellett olykor földrengések jelzik. A kitörés közelségét többnyire a földlökések gyakoriságának növekedése, a jellegzetes (pl. kénes) gázkitörések szaporodása, hevesebb működésnél esetleg a felszín emelkedése is jelzi. Magát a vulkáni működést – a kitörés típusától függően – heves robbanás vagy robbanássorozat vezeti be. A kitörési oszlop mellett a vulkáni működésre számos más folyamat is jellemző: ilyenek például a lavinák, iszapárak stb. A főleg felfelé terjeszkedő oszlop a kitörés energiájától (és a légköri viszonyoktól) függő magasságot elérve szétterjed, és a tűzhányót övező kisebb-nagyobb területen kihullik belőle a felkapott salak, horzsakő vagy hamu. Ha a magma utánpótlás alábbhagy, a kitörési oszlop össze is omolhat, és ilyenkor a kitörés termékei izzó vulkáni árként zúdulnak alá.

A kitörés típusa alapján három féle vulkán különíthető el: robbanásos ( explozív ), kiömléses  ( effuzív ), illetve a vegyes típusú.

A kitörések számos természeti jelenséget idézhetnek elő:

  • Földrengések a kitörés előtt és alatt
  • Iszapár: rendkívül veszélyesek erősségük és nagy sebességük miatt
  • Földcsuszamlások
  • A vízalatti kitöréseknél a felső víztömeg elmozdulhat szökőárt (cunamit) okozva

Kép forrása: NASA

A bevezetőben már említett Mayon vulkán történetének általunk ismert legpusztítóbb kitörésére 1814-ben került sor, ekkor több mint 1200 ember lelte halálát, és számos várost is elpusztított. Az utóbbi idők legemlékezetesebb kitörését pedig 2009-ben produkálta, amikor is több ezer helyi lakost kellett evakuálni.

 

 

forrás: wikipedia.org,

A rovat új hírei

Hasonló

Let’s do it! - Vesuvio

Sikeres volt a a Let’s do It! Italy tisztítási akciója. A helyszín ezúttal a Vezúvi Nemzeti park volt.

A rovat legolvasottabbjai

Van az állatoknak lelke?

Vajon az állatok hozzánk hasonlóan lélekkel rendelkező érző lények, vagy csupán az ösztöneik hajtják őket? Úgy vélem, aki ...