Légszennyező részecskéket, úgynevezett magnetiteket fedezett fel agyszövetmintákban egy új kutatás
A kutatók "félelmetesnek és döbbenetesnek" nevezték felfedezésüket. Az új kutatás az első, amelyik bizonyítékot talált arra, hogy a légszennyezésből származó apró szemcsék megtalálják útjukat az agyba is.
Emberi agy mágneses rezonancia képalkotó eljárással (MRI)Forrás: pixabay.com
Sok tanulmány vizsgálta a szennyezett levegő hatását a tüdőre és a szívre, ám az új kutatás az első, amelyik bizonyítékot talált arra, hogy a légszennyezésből származó apró, magnetitnak nevezett szemcsék megtalálják útjukat az agyba is. A kutatók "félelmetesnek és döbbenetesnek" nevezték felfedezésüket.
Idén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett, hogy a légszennyezés évente akár hárommillió ember idő előtti halálát is okozhatja.
| A friss kutatást, melyet az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) ismertettek, a brit Lancasteri Egyetem vezette. A tudósok 37 ember agyszövetmintáit elemezték, a legfiatalabb 3, a legidősebb 85 éves volt, mindannyian a rendkívül rossz levegőjű Mexikóvárosban éltek halálukig. Megvizsgálták 8 manchesteri ember mintáit is, ők 62 és 92 éves koruk között hunytak el, néhányan idegrendszeri károsodás miatt. Barbara Maher, a kutatás vezetője korábban már azonosított magnetitet egy forgalmas lancasteri utca és egy erőmű környékének a levegőjében. Úgy vélte, a szemcse megtalálható lehet az emberi agyszövetben is - és sikerült is kimutatniuk. "Félelmetes és megdöbbentő, amikor az agyszövetet tanulmányozva észrevesszük a sejtek között eloszló szemcséket. Amikor mágnessel kivonjuk őket, milliókat találunk belőlük egyetlen gramm mintában, ami a szövetrombolás millió lehetőségét jelenti" - mutatott rá Maher. További vizsgálattal kimutatták, hogy a szemcsék alakja különleges, ez segítette a tudósokat, hogy eredetüket kiderítsék. A magnetit igen kis mennyisége természetesen is előfordulhat az agyban, ám a most talált szemcsék nemcsak sokkal nagyobb számúak voltak, hanem alakjuk is eltért a természetes, egyenetlen formától. |
A most talált magnetitszemcsék simák és gömbölydedek voltak, ami csak járművek motorjában vagy fékrendszerében jöhet létre magas hőmérsékleten. "Az alakjuk gömbölyű, más fémekkel - többek között platinummal - együtt fordulnak elő, katalizátorokból származnak" - magyarázta a professzor.
A felfedezés után azt kell kutatni, vajon ezek a magnetitszemcsék okoznak-e idegrendszeri károsodást, esetleg felgyorsítják-e a már meglévőt - vélték a tudósok. Minden egyes megtalált természetes magnetitszemcse mellett mintegy száz, légszennyezésből származót azonosítottak a tanulmány készítői. A legtöbb szemcsét egy 32 éves, közlekedési balesetben elhunyt nő mintájában találták.
A szemcsék a 200 nanométernél kisebb átmérőjű, úgynevezett nanoszférák közé tartoznak - összehasonlításul az emberi hajszál legalább 50 ezer nanométer vastag. A nagy légszennyező részecskéket, például a koromszemcséket megállíthatja az orr, a kisebbek bejutnak a tüdőbe, a még kisebbek a véráramba is. A nanoméretű magnetitről úgy vélik, elég apró ahhoz, hogy az orrból az agy szaglóközpontjába, majd az idegrendszeren át az agykéregbe hatoljon.
| A magnetitet leszámítva - hiszen hatása még nem ismert - a jelenleg legveszélyesebb szennyezők a szállópornak is nevezett finomszemcsés anyagok, vagyis mikroszkopikus por- és koromszemcsék (particulate matter, PM), amelyek nagyrészt a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származnak. A 10 mikronnál, vagyis a méter egy milliomod részénél kisebb szemcsék (PM10) megtelepedhetnek a légutakban és légzési problémákhoz vezethetnek. A még kisebb PM2,5 szemcsék veszélyesebbek, mert a tüdőbe és a véráramba is behatolnak. Az uniós városok polgárainak 10-14 százaléka van kitéve a PM2,5 EU-normánál magasabb koncentrációjának. |
David Allsop, a Lancasteri Egyetem ideggyógyásza és Alzheimer-specialistája szintén részt vett a kutatásban. Szerinte a légszennyező szemcsék "fontos kockázati tényezőt" jelenthetnek az idegrendszeri betegségek kialakulásában, bár erre jelenleg nincs közvetlen bizonyíték. "Sok azonban a megfigyelés: más kutatók megtalálták a szemcséket az Alzheimer-kórosok agyában felhalmozódó fehérjeplakkokban, tehát könnyen lehet, hogy szerepet játszanak ezek létrejöttében" - mondta Allsop.
