Mennyi papír fogyott a választáson?

Magazin

2014/04/14

Tudjuk, hogy egy választás nem olcsó mulatság. De vajon azzal is tisztában vagyunk, mekkora környezeti terhet jelent egy-egy ilyen esemény? Kicsit utánaszámoltunk, vajon mekkora papírfelhasználással járhatott a 2014-es magyarországi országgyűlési választás.

A választás menete során a papírfelhasználás az egyik legnagyobb tétel, de számottevő a tintafogyasztás, és a szavazólapok szállításához használt energia is. Noha nem vállalkozhatunk arra, hogy pontról pontra feltérképezzük a választást érintő környezeti kérdéseket, azért igyekszünk bemutatni az eseménnyel összefüggő környezeti terhelést, jelen cikkünkben a papírfogyasztást. Mivel a választási rendszer adminisztráció-oldali papírfelhasználására vonatkozóan nincsen információnk, így kizárólag a szem előtt lévő, azaz a lakosság részéről is ismert dokumentumokat vizsgáljuk meg.

Tájékoztatólevelek erdeje
Először is, a választási névjegyzékben szereplők tájékoztató levelet kaptak a szavazáshoz szükséges információkkal. Ezt azt jelenti, hogy 8 millió 32 ezer kisebb-nagyobb levél landolt a postaládákban. Míg a magyarországi állampolgárok egy darab A4-es lapot vettek kézhez, a határon túli magyarok (körülbelül 200 000 fő) valamivel vastagabb paksamétát kaptak. Magyarországon tehát, ha a szabványos 5 grammal számoljuk az A4-es papírt, és szintén 5 grammal a borítékot, összesen 80 tonna papír kellett a levelekhez. 1 tonna papírhoz körülbelül 15 fát kell kivágni, így a levelekhez minimum 1200 fára volt szükség. Újrafelhasználással mindez körülbelül 100 tonna újságpapírral váltható ki, ám ezek a lapok láthatóan nem "repapírból" készültek. A határon túlra 195 000 levélszavazathoz szükséges csomag érkezett, ami a tájékoztató és a szavazólap mellett azonosító nyilatkozatot is tartalmazott, valamint 2 borítékot. Egy-egy ilyen csomag 25 grammot nyom, ez összesen 4,8 tonna papír, ami körülbelül 73 fát jelent.
Tehát, eddig körülbelül 85 tonna papírnál, azaz majdnem 1300 fánál tartunk.

Ajánlóívek
Ezt követően foghattak hozzá a jelöltek az aláírásgyűjtéshez, melyhez A4-es ajánlóíveket kellett igényelniük. A fejenkénti 500 aláíráshoz egyenként 63 lapra volt szükség. A források szerint a jelöltek körülbelül 320 ezer ajánlóívet igényeltek, ami 1,6 tonna papírnak, 24 fának, vagy 2 tonna újságpapírnak felel meg. Így, mire a szavazásra sor került, legalább 624 fának megfelelő papírt emésztett fel a választás eme fázisa.

5500 kilométernyi szavazólap
A levelezés azonban szinte eltörpül a nem kevesebb, mint 18 millió szavazólap mellett, mely összesen 170 tonnát nyom, azaz 2550 fát vagy 212 tonna újságpapírt jelent, ebbe a szavazókörökben kifüggesztett tájékoztatók, az urnák és a jegyzőkönyvek nincsenek beleszámolva. 121-féle szavazólapot nyomtattak, mert különböző ívekre volt szükség a magyarországi szavazáshoz és a levélbeni szavazáshoz, de a 106 választókerület egyéni jelöltjei, valamint a 13 nemzetiségi országos lista is külön nyomtatványt kapott. Míg a pártlistás ív A3-as, az egyéni jelölteket tartalmazó lap nagysága A4-es, vagy annál hosszabb. A szavazás után a szavazólapokat hivatalosan megsemmisítik, melybe akár az égetés is beletartozhat.

A régi és új rendszer
A 2010-es és a mostani választási rendszer közötti legnagyobb különbség az, hogy a négy évvel ezelőtti két fordulója kétszeres adminisztratív költséggel járt. Emellett a 2010-es kopogtatócédulákat idén ajánlóívek váltották fel. Amíg 2010-ben mind a 8 millió 34 ezer szavazó kapott egy kopogtatócédulát, ami kerekítve is kb. 2 millió 8 ezer A4-es lapnak felel meg, addig ebben az évben csupán 320 000 A4-es ajánlóív került felhasználásra. Vagyis, míg idén 1,6 tonna, 4 éve 10 tonna papírba került az aláírásgyűjtés. 4 éve az első fordulóban a szavazók 2 db A4-es formátumú szavazólapot kaptak. Laponként 5 grammal és 8 millió 34 ezer szavazóval számolva az 80 tonna papírt eredményez. A második fordulóban 2, 5 millióan szavazhattak, ami fejenként egy A4-es szavazólappal számolva 12,5 tonna papír felhasználását jelenti. Összesen tehát körülbelül 92,5 tonna papír fogyott a szavazás során, ami 1387 fának felel meg. Fontos különbség még, hogy 4 éve nem szavaztak a határon túli magyarok, ami 4,8 tonnával kevesebb papírt jelent.

A fenti adatok összesítése után láthatjuk tehát, hogy az idei választáson összesen körülbelül 258 tonna papír fogyott, amely 3870 fának felel meg. Ezzel szemben a 2010 évi választások papírfelhasználása 178 tonna volt, amely körülbelül 2670 fa kivágását jelentette. A mostani választás papírfelhasználása tehát 30%-al nagyobb, mint a négy évvel ezelőttié,  azonban ez az érték elsősorban a pártlistát tartalmazó szavazólapok méretnövekedésének tudható be, lévén hogy a választók most jóval több párt közül választhattak. Fontos megjegyezni, hogy ezen számítás csupán tájékoztató jellegű. Egyrészt, mert ahogyan írtuk fentebb is, a teljes választási rendszerre nem látunk rá (adminisztráció-oldali papírfelhasználásra vonatkozóan nincs információnk), másrészt, mert fafajától függően is nagyon eltérő lehet, hogy 1 db fából mekkora mennyiségű papír állítható elő.

Ennél jóval nagyobb tételek
A környezeti terhelés a szavazások esetében is nagyban függ az adott ország népességétől. Ennek példáját láthatjuk Indiában, amire - a papírfelhasználást tekintve - talán nincs is jobb szó, mint hogy rémisztő: Ugyanis az egy hónapon keresztül zajló (jelenleg is még javában tartó) választások során 814 millió ember szavazhat! Ez nagyjából a Magyarországi választásra jogosult létszám százszorosa! Ha mindenkire csupán egy A4-es lapot számolunk, az is 4070 tonna papírt jelent, ami 61 050 fa kivágását jelenti. Ez körülbelül 122 hektárnyi erdőt jelent, ami 244 focipálya területével egyezik meg.

Lehet zöldebb?
A papírgyártás egyébként nemcsak a fák kivágása miatt terheli a környezetet. Igen sok energiát igényel 1 tonna fehér papír előállítása: 417 m³ vízre, 1700 kg fára, 717 kWh energiára,181 kg mészkőre, 87 kg kénre, 6 tonna gőzre és 60 kg klórra van szükség hozzá. Az újrahasznosított papírhoz körülbelül 100 köbméter vizet, 1150 kiló újságpapírt és 300 kW energiát használnak fel.
Persze papír és papír között is van különbség: Nem mindegy ugyanis, hogy a papír-alapanyag ültetvényről származik-e, vagy természetes erdőből. Utóbbiak esetében a fafelhasználás sokkal több kárral járhat, kiváltképp a trópusokon (pl. India esetében). Igen fontos ezért, hogy lehetőleg tanúsítással rendelkező (pl. FSC), de mindenképp legális forrásból származó faanyag kerüljön felhasználásra. Európában ez ma már könnyen megoldható, a trópusokon még nem minden esetben.

Az elektronikus választási rendszer jelentősen csökkenthetné a papírfogyasztást, Európában azonban még nem bevett gyakorlat, eddig Svájcban, Belgiumban, Észtországban és Nagy-Britanniában alkalmazták. Egyes vélemények szerint az "e-szavazás" bár jóval modernebb mint a papír alapú, biztonság szempontjából azonban igen érzékeny "téma", hiszen biztosítani kell az adatok hitelességét, feltörhetetlen rendszer pedig nem létezik.

 

forrás: htmik.hu, hvg.hu, hirado.hu, 444.hu, valasztas.hu, wikipedia.org, felsofokon.hu

A rovat új hírei

Hasonló

Év végére 100%-os

Év végére teljes lesz a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés a fővárosban.

A rovat legolvasottabbjai