Műhold okozhatta a ruténiumsugárzást Európában?
A Roszatom orosz állami atomhatóság által megalakított intézményközi vizsgálóbizottság szerint a légkörbe visszatérő elégett műhold, nem pedig a Majak nukleáris létesítményben bekövetkezett állítólagos baleset okozhatta a ruténium 106-os radioaktív izotópnak a légkörben szeptemberben és októberben észlelt jelenlétét.
Geiger-müller-számlálóForrás: pixabay.com
A vizsgálatban a Roszatom, az Orosz Tudományos Akadémia Nukleáris Biztonsági Intézet és az orosz Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség szakemberei vettek részt. A november 29. és december 1. között elvégzett helyszíni ellenőrzés megállapította, hogy a sugárzás nem az atomerőművekben elhasznált fűtőelemeket feldolgozó Majak Temelési Egyesüléstől, hanem külső forrásból eredt. "Ilyen forrás egyebek között egy olyan mesterséges műholdnak (vagy egy darabjának) a légkörben való elégése lehetett, amelynek fedélzetén volt található a nagy aktivitású ruténium 106 forrása" - vonta le végkövetkeztetését a bizottság.
A francia Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (IRSN) november 9-én arról számolt be, hogy az egészségre és a környezetre káros hatásokkal nem bíró radioaktív felhő vonul végig Európa fölött. Az IRSN szerint a sugárzó anyag Oroszországban vagy Kazahsztánban kerülhetett a levegőbe szeptember utolsó hetében. - Ezt a megnevezett országok tagadták.
Az Oroszországi Föderáció Hidrometeorológiai Kutatóközpontja (Roszgidromet) november 21-én erősítette meg, hogy a ruténium 106-os radioaktív izotópja megengedett értékének ezerszeresét mérték a légkörben szeptember végén az Urál déli része fölött, de ez nem jelentett veszélyt a lakosságra. A Roszatom közölte, nem tud róla, hogy baleset történt volna bármelyik nukleáris létesítményben.
Az orosz vizsgálóbizottság most megállapította, hogy ha nagyméretű "véletlenszerű kibocsátás" történt volna a Majaknál, akkor a Ru-106 szennyeződés Ozjorszkban és máshol az üzem közelében jelentősen magasabb lenne, mint Európában, de a november végén elvégzett mérések alapján nem ez a helyzet. A létesítmény automatizált sugárzásellenőrző rendszerei nem észleltek a kontrollszintet meghaladó radioaktivitást, a Majak 250 alkalmazottjának szervezetében a Dél-Uráli Biofizikai Intézet által elvégzett dozimetriai ellenőrzés nem talált ruténium-106 izotópot. A jelentés utalt a Roszgidromet adataira, amelyek szerint a ruténium-106 aktivitásában nincs észrevehető szintemelkedés a dél-uráli régióban és Kelet-Európában vett levegőminták között, ami elkerülhetetlen lenne, ha a kibocsátás forrása az első helyszínen lenne a talajon vagy a talajfelszín közelében.
A dokumentum egyetértően utalt a NAÜ állásfoglalására, amely szerint a Ru-106 kibocsátás nem hozható összefüggésbe az atomerőművek üzemeltetésével, mivel az atomerőművekben az urán hasadása során a Ru-106 mint hasadási termék mellett jelen vannak más izotópok, például a ruténium-103, a cézium-137, a stroncium-90 és egyebek, amelyeket Oroszországban nem észleltek. A bizottság megjegyezte, hogy a Majak létesítmény nem állít elő "tiszta" Ru-106-ot.
Vajon miért terelődhetett a gyanú Majakra? - Nos, ebben minden bizonnyal szerepet játszik az ott történt nukleáris tragédia-sorozat is, mely bár súlyosabb volt, mint a 1986-ban bekövetkezett csernobili atombaleset, államtitokká minősítése okán közel 30 évig nem igazán hallhattunk róla. A Majak Vegyi Kombinátban történt katasztrófák sorozatáról itt olvashat.
Elképzelhető, hogy Romániában történt valami?
A jelentés kitért arra, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 2017. október 13-tól mért adatai azt mutatják, a térségben legmagasabb 145 mBq/m3 koncentrációt Bukarestben jegyezték fel, jóval magasabbat, mint amilyet Oroszországban bárhol észleltek. "A bizottság aggodalmát fejezi ki az információ hiánya miatt a Ru-106 ilyen rendellenesen magas romániai koncentrációjának lehetséges okairól" - állt a jelentésben.
