Nemzeti érdek az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósulása!

Hír

írta: ecolounge
2017/02/12

2017. február 7-én "A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása Magyarországon" címmel az Országgyűlés Felsőházi tanácstermében - szakértők, civilek és kormányzati szereplők részvételével - nagyszabású konferenciát tartottak, melyre az ecolounge is meghívást kapott.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége által szervezett konferencia célja az volt, hogy megvizsgálja, milyen feladatok állnak Magyarország előtt az ENSZ 2030-ig szóló fejlesztési feladatainak teljesítésében.

A 2015-ben lejárt 8 Milleniumi Fejlesztési Cél helyébe lépő, 2030-ig megvalósítandó Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals – SDGs) az ENSZ 193 országa számára meghatározzák azokat a prioritásokat, amelyek nélkül a fenntarthatóság – a Párizsi Egyezmény sikerétől függetlenül – nem valósítható meg. 17 célhoz csoportosítva összesen 169 globális feladatról van szó, melyek között nemcsak környezeti kihívások, hanem olyan szociális és társadalmi problémák is szerepelnek, mint a szegénység leküzdése, vagy az éhezés megszüntetése.

Az ENSZ 1990-ben jelölte ki a Milleniumi Fejlesztési Célok (Millennium Development Goals – MDG) keretrendszerét, melyek fő célja a szegénység felszámolása, a nemek közötti egyenlőség elérése, a betegségek leküzdése és az egyetemes oktatás megteremtése volt. Az MDG-k teljesítésének határideje 2015-ben járt le, és e határidő közeledtével világossá vált, hogy az eredmények csak részben tekinthetőek sikeresnek. Ezért a nemzetközi közösségen belül elkezdődött egy MDGk-ből kiinduló, de a fenntarthatóság követelményeit is figyelembe vevő, komplexebb struktúra megalkotása.
A Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals-SDG) kidolgozására 2013-ban egy kormányközi munkacsoport jött létre, amiben Magyarország társelnöki posztot töltött be Kőrösi Csaba, korábbi ENSZ-nagykövet személyében. Kőrösi Csaba jelenleg a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságát vezeti, és állandó meghívottként részt vesz az NFFT Tanácsülésein.
A Fenntartható Fejlődési Célokat (SDG-k) a világ állam-és kormányfőinek csúcstalálkozóján, 2015. szeptember 25. és 27. között fogadtak el, és 2016 januárjától egészen 2030-ig érvényben. Az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődési célok, az SDG-k 17 általános célkitűzést (goals) és azokhoz kapcsolódóan 169 eszközcélt (targets) foglalnak magukba. A 17 Fenntartható Fejlődési Cél megtalálható a cikk végén.

A több mint 400 résztvevővel zajló tanácskozáson a kormányzati és társadalmi szervezetek neves előadói hazai és nemzetközi fejlesztési kérdésekkel és lehetőségekkel foglalkoztak.
"Magyarországnak elemi nemzeti érdeke, hogy az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai megvalósuljanak 2030-ig" – hangsúlyozta Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) titkára nyitóelőadásában. Hozzátette: Magyarországon minden adott ahhoz, hogy a világszervezet fenntartható fejlesztési céljainak teljesüléséhez érdemben hozzájáruljon. Úgy vélte, meg kell azonban azt is nézni, hogy mely területeken tudna nagyobb eredményt felmutatni az ország, ésszerű költségvállalás mellett. Már ma is számos jó példát találhatunk a fenntarthatóság elvének érvényesítésére. Ilyen az Alaptörvénybe foglalt adósságkorlát, a népességfogyás megállítását célzó koherens szakpolitikai csomag, és az egészséges életmódot támogató intézkedések rendszere (a mindennapos testnevelés, a menza-reform, a dohányzás visszaszorítása). Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2013-as Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia lényegében valamennyi releváns ENSZ feladatot lefedi. Tehát nem kell mást tennünk, mint végrehajtanunk a nemzeti Keretstratégiánkat.

A tanácskozáson a kormányzatot V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára és Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára képviselte.
V. Németh Zsolt beszédében elmondta, hogy Magyarország a vízhez és mezőgazdasághoz kapcsolódó fejlesztésekre kíván a jövőben kiemelten fókuszálni (kapacitásnövelés és ösztöndíjak biztosítása).
A 6. Fenntartható Fejlődési Cél, „A vízhez, a szanitációhoz történő hozzáférés és fenntartható használat biztosítása mindenki számára” fontosságát jelzi az is, hogy immáron 3. éve Budapest ad otthont a legnagyobb nemzetközi vízzel kapcsolatos, tudásmegosztó konferenciának (Budapest Water Summit). V. Németh Zsolt államtitkár egyúttal bejelentette, hogy a 2018-2028. közötti időszakot az ENSZ  a „Víz a fenntartható fejlődésért” jegyében az ivóvízzel kapcsolatos feladatoknak (védelmi, tisztítási stb.) szenteli és ebben a folyamatban Magyarország – Tádzsikisztánnal együtt – vezető szerepet fog betölteni. 
A 15. Fenntartható Fejlődési Célhoz, amely a természeti értékeink megőrzését, a biodiverzitás csökkenésének megállítását, a környezeti állapot javítását célozza meg, Magyarországon soha nem látott mértékű támogatási forrás áll rendelkezésre.
A 2007 és 2013 közötti időszakban közel 2300 milliárd forintot, a mostani uniós költségvetési ciklus végéig, 2020-ig pedig az operatív programok és az Európai Unió más tematikus programjai keretében több mint 2800 milliárd forint támogatást fordíthatunk környezet- és természetvédelmi beruházásokra.

A társadalmi partnerek nevében Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnöke, Vida Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Sulyok Katalin, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala főosztályvezetője, Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetsége elnöke Bodroghelyi Csaba, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete főtitkára és Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke szólalt fel.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke szerint az ENSZ által kitűzött célok nem fognak teljesülni, ha mi nem változtatunk jelentősen az életünkön. A világ fejlett országai ugyanis az erőforrásokat jelentősen túlhasználják. Ha mindenki azon az életmódon élne 3-5 bolygóra lenne szükségünk. Ehhez az életszínvonalhoz nem zárkóztatható fel a harmadik világ, de még Közép-Európa országai sem. Farkas István hangsúlyozta, hogy szükség van a társadalmi-gazdasági szabályozóink gyökeres átalakítására. Jobban kell érvényesíteni az etikai elveket mindannyiunk életében és a kormányzati politikákban is.

A konferencia második felében a parlamenti pártok képviselői - egyúttal mint az NFFT tagjai is - reflektáltak az addig elhangzottakra. Bencsik János (Fidesz), Kepli Lajos (Jobbik), Schmuck Erzsébet (LMP), Tóbiás József (MSZP) és Harrach Péter (KDNP) osztotta meg – személyes életükből vett példákat sem nélkülöző – gondolataikat a fenntarthatóságról és az előttünk álló feladatokról.

Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatósági igazgatója, aki annak idején a Fenntartható Fejlődési Célokat létrehozó (SDG) nemzetközi tárgyalások társelnöke volt, előadásában kiemelte, a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósításában célirányos szerepvállalásra van szükség. Javasolta, hogy az ország alakítson ki fenntarthatósági fejlődési nemzeti profilt.

A 2015 utáni fenntartható fejlődési keretrendszer megvalósulásában komoly szerepe volt Kőrösi Csabának (korábbi ENSZ nagykövetnek, aki jelenleg az NFFT Tanácsülések állandó meghívottja), aki Macharia Kamau-val társelnökségben vezette a globális ENSZ célokat megfogalmazó munkacsoportot (Open Working Group, OWG). E munka eredményeként az ENSZ 193 tagállama 2015. szeptember 25.-én elfogadta a 2030-ig megvalósítandó fenntartható fejlesztési céljairól benyújtott a 17 célt, és 168 alcélt tartalmazó javaslatcsomagot.

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (Sustainable Development Goals) a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia tükrében:

  1. cél: A szegénység minden formájának felszámolása a világ minden részén
  2. cél: Az éhínség megszüntetése, élelmiszer-biztonság és élelmezés javítása, fenntartható mezőgazdaság elősegítése
  3. cél: Egészséges élet és jólét biztosítása korosztálytól függetlenül mindenkinek
  4. cél: Magas színvonalú, befogadó és méltányos oktatás és az élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítása mindenki számára
  5. cél: A nemek közötti egyenlőség biztosítása és a nők és lányok esélyeinek növelése
  6. cél: A vízhez és a köztisztasághoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára és fenntartható víz- és szennyvízgazdálkodás
  7. cél: Megfizethető, megbízható, fenntartható és korszerű energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára
  8. cél: Tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés elősegítése, teljes és termelékeny foglalkoztatottság és tisztességes munka biztosítása mindenki számára
  9. cél: Ellenállóképes infrastruktúra kiépítése, inkluzív és fenntartható iparosítás elősegítése és az innováció ösztönzése
  10. cél: Az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése
  11. cél: Befogadó, biztonságos, ellenállóképes és fenntartható városok és egyéb települések kialakítása
  12. cél: Fenntartható fogyasztási és termelési módok kialakítása
  13. cél: Azonnali intézkedések foganatosítása az éghajlatváltozás és hatásai kezelésére
  14. cél: Az óceánok, a tengerek és a tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata a fenntartható fejlődés érdekében
  15. cél: A szárazföldi ökoszisztémák védelme, helyreállítása és fenntartható használatának elősegítése, fenntartható erdőgazdálkodás, sivatagosodás megfékezése, a talaj állapotromlásának megállítása és visszafordítása, a biológiai sokféleség eltűnésének megfékezése
  16. cél: Békés és befogadó társadalmak megteremtése a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára, jól működő, elszámoltatható és befogadó intézmények kiépítése minden szinten
  17. cél: A végrehajtás eszközeinek megerősítése és a fenntartható fejlődésért dolgozó Globális Partnerség megújítása

E 17 általános célhoz (goals) tehát 169 alcél (targets) tartozik. Az alcélok között vannak tartalmi, anyagi célok, és vannak intézményi célok. Az anyagi alcélok azt fogalmazzák meg, hogy mit tartunk fenntartható állapotnak, vagy milyen fejlődési változást kell elérnünk. Az intézményi alcélok a fejlődés elérhetőségének, vagy a fenntarthatóság biztosíthatóságának intézményi, kompetencia feltételeit írják körül. Ez utóbbiak általában a legszegényebb, vagy a fejlődő országokra reflektálnak. Ezek között is döntő többségben vannak az olyan, a fejlett országoknak szánt alcélok, amelyekkel a fejlődő országok intézményes képességeinek javításában vállalhatnak szerepet, például anyagi támogatással, technikai segítségnyújtással vagy technológiatranszferek révén. (forrás: www.nfft.hu)

 

forrás: NFFT, MTVSZ, FM, ecolounge.hu

A rovat új hírei

Szigetelni hitelből is megéri!

Még hitelből is érdemes elvégeztetni hőszigetelést, mivel már léteznek olyan pénzügyi konstrukciók, melyek önerő nélkül ...

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai