Klímaváltozás: Az eddigi adatok szerint 2016 rekordmeleg év lesz!
És szélsőséges is! A Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat (Copernicus Climate Change Service - C3S) és az Atmoszféramegfigyelő Szolgálat (CAMS), mely az EU Kopernikusz földmegfigyelő programjának része, a klímaváltozással kapcsolatos, kulcsfontosságú adatokat rögzít, elemez és hoz nyilvánosságra. Ezekből az adatokból is betekintést kaphatunk a klímaváltozás hatásairól.
Rekordmeleg hónap
A C3S 2015-ös megalakulása óta az a szervezet, amelyik a legkorábban szolgáltat adatokat az egyes hónapok hőmérsékletének alakulásáról. 2015 augusztusától kezdve azt figyelték meg, hogy a globális átlaghőmérséklet hónapról hónapra példa nélküli módon emelkedik. 2016 februárjában több, mint 0,8 C fokkal haladta meg az 1981-2010 között mért átlaghőmérsékletet, és körülbelül 1,5 C fokkal volt magasabb annál, mint amennyi a becslések szerint az ipari korszak kezdetén volt.
Az elmúlt három hónap ugyan alatta maradt az 1981-2010-es átlagnak, körülbelül 0,6 fokkal, de az októberig eltelt időszakban ez az év így is több, mint 0,2 fokkal melegebb 2015-nél. Így valószínűleg 2015-öt megelőzve 2016 lesz az ipari korszak eddigi legmelegebb éve. Ami a helyi bontást illeti: Északnyugat-Oroszországban a január-októberi átlaghőmérséklet 5 fokkal volt magasabb az 1981-2010-es átlagnál.
A 2016-os klíma meghatározó eseményei közé tartozott az El Nino, a tenger felszínének hőmérséklete az elmúlt évekénél magasabb volt, míg a jégtakaró majdnem minden eddiginél vékonyabb. A hőmérsékleti rekord az emberi tevékenységnek is köszönhető. A Kopernikusz Szolgálat adatai fontos szerepet játszanak a hőmérsékleti rekordok értelmezésében az elkövetkező években, amikor a Párizsi Klímaegyezmény hatásaival kell számot vetni.
Röviden az El Nino-ról
Erdőtüzek Szibériában és Kanadában
A CAMS egész 2016-ban intenzív erdőtüzekről számolt be, mint például a májusi pusztító tűz a kanadai Fort McMurray környékén, és a szibériai erdőtüzek, melyeket a június-júliusi meleggel hoznak összefüggésbe. (Szibéria az olvadó permafroszt jelentette metánkibocsátás miatt nagyon komoly veszélyt jelent, erről Klíma-apokalipszis cikksorozatunk első írásában olvashat.)
Növekvő CO2-szint
A történelmi jelentőségű Párizsi egyezmény óta felgyorsult a CO2 mennyiségének növekedése, így globálisan ismét elérte a 400 ppm szintet (erről itt írtunk). Ez volt az első év, amikor a CO2-szint szeptember-októberben sem csökkent, amikor pedig minden évben a legalacsonyabb szokott lenni. A mutatók pedig még nemzedékeken keresztül küszöbérték felett maradnak a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint - cikkünk itt.
A C3S és a CAMS
A Kopernikusz Szolgálat adatai olyan, különböző szektorokban szolgálnak alapul a klímaváltozás hatásainak felmérésére, mint a vízgazdálkodás, földművelés, turizmus, biztosítás, közlekedés, infrastruktúra és a katasztrófakockázatok csökkentése. A C3S következetes, átfogó és megbízható leírást ad az elmúlt, a jelenlegi és a várható jövőbeni éghajlatról. Az Európai Unió ezen keresztül vesz részt a Meteorológiai Világszervezet Klímaszolgáltatásokhoz kapcsolódó keretrendszerében. A CAMS egy összetett megfigyelőrendszer, mely több forrásból gyűjt adatokat, mint a földmegfigyelő műholdak, földi állomások, illetve égi és tengeri érzékelők. Naponta biztosít adatokat a CO2-koncentrációról és az erdőtüzek kibocsátásáról világszerte. Érdemes megtekinteni a CAMS rendszerén alapuló globális előrejelző térképet. A C3S és a CAMS nyilvánosan elérhető adatai segíthetnek a döntéshozóknak világszerte, hogy jó döntéseket hozzanak a további felmelegedés megelőzésének érdekében. A CS3 és a CAMS - akárcsak a párizsi csúcs esetében - a mostani marokkói klímavédelmi találkozóhoz (COP22) is csatlakozott.