Szigorodhatnak a büntetések az állatvédelemben?
A legsúlyosabb problémák közé tartoznak Magyarországon a mérgezéses esetek, a szaporítótelepek és az állatviadalok. Ezek szabályozását, büntetését is szigorítaná a most benyújtott állatvédelmi javaslat.
Az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályi környezet szigorítása és a felelős állattartás biztosítása a célja annak a javaslatnak, amit Kocsis Máté frakcióvezető és Ovádi Péter Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos nyújtott be. A javaslat kidolgozásában a korábbi állatvédelmi konzultáció eredményeit is figyelembe vették.
A törvényjavaslat a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit.
Szigorúbban kívánnak fellépni többek között a mérgezéses esetekkel, a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.
Hatalmas gondot jelentenek a rendszeres madármérgezések, a közelmúltban történt, több tucat ragadozó madár pusztulását okozó mérgezést is felidézik az indoklásban. A büntetőjogi felelősség alapját a méreg vagy csalétek állatok életét veszélyeztető módon történő kihelyezése adja. Ezért a javaslat már a méreg kihelyezésének előkészületét is büntetné. Továbbá magasabb büntetési tételt szabhatnának ki a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozva, illetve a különös visszaesőként történő elkövetéskor.
Lényegesen bővül az állatkínzás minősített eseteinek köre a nagy nyilvánosság előtti elkövetéssel, az állattartástól való eltiltás alatti állatkínzással, valamint állatkínzás elkövetésével tiltott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő két éven belül.
Az előterjesztők kiemelten fontosnak tartják a szaporítói tevékenység büntetőjogi szabályozását. A jelenleg a szaporítókat az állatok rossz körülmények között tartására figyelemmel állatkínzás miatt büntetik, de a szaporítótelepek terjeszkedésének, növekedésének megakadályozása céljából minősített esetként történő szabályozásra van szükség.
A törvényjavaslat szerint aki a jövőben állatviadalon vesz részt, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az elkobzott állatok védelme érdekében egyértelművé teszik, hogy állat esetében az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit - különösen a megsemmisítést - nem kell elvégezni.
Ha az Országgyűlés elfogadja, a törvényjavaslat január 1-jén lép életbe.
Képek forrása: 1. pixabay.com; 2. commons.wikimedia.org