Tornádóveszély hazánkban?

Magazin

írta: Streit Nóra
2013/05/23

Valóban gyakoribbak a tornádók hazánkban, mint korábban? Mi köze ennek a globális felmelegedéshez és van-e félnivalónk? E kérdéseknek jártunk utána.

Habár tornádók leginkább Észak-Amerikában pusztítanak, a Kárpát-medencében is előfordul a jelenség, a meteorológusok szerint hazánkban évente nagyjából 20-30 alkalommal, ennek azonban csak töredékét észlelik valóban - hiszen a lakatlan területekről nincs pontos megfigyelés. Az elmúlt években feltűnően sok időjárási viszontagságról hallhattunk a hírekben vagy tapasztalhattuk meg saját magunk - elég csak a tavaszi télre gondolnunk.  Vajon tényleg ennyire vészes a helyzet, és ezért csak magunkat okolhatjuk az éghajlatváltozás előidézése miatt, vagy csupán a meteorológia és a tömegkommunikáció fejlődik annyira, hogy egyre pontosabban dokumentálhatóak e jelenségek?

Tornádóhatározó

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogyan is alakulhat ki tornádó, hiszen csak így érthetjük meg, Magyarország éghajlati és domborzati viszonyai mennyire "kedveznek" neki.

A tornádó  "pusztító erejű forgószélben megnyilvánuló meteorológiai jelenség. Jellemzője, hogy a hevesen örvénylő légoszlop a viharfelhőből indul ki, és a földfelszínnel érintkezik. A földet el nem érő felhőtölcsért tubának hívják." Keletkezéséhez tehát nincs szükség "extrém" légköri feltételekre, elegendőek azok a heves zivatarok, amelyek különösen a nyári időszakban gyakoriak.

A tornádót kiváltó zivatarok keletkezéséről a felhajtóerő, a levegőt feltorlaszoló frontok, valamint a nagy magasságú futóáramlások tehetnek. A magasan fújó hideg szelek egy zivatarkéményen keresztül felszippantják az alacsony szintek meleg levegőjét, ez heves zivatar kialakulásához vezet, ebből pedig kialakulhat a tornádó. Szerencsére hazánkat északon védi a Kárpátok vonulata a hidegbetörésektől, a délnyugatról érkező meleg levegőt viszont nem fogják fel hegyek, így itt is van lehetősége kialakulni hőmérséklet-különbségnek, igaz nem lesz akkora az eltérés, mint az amerikai kontinensen.

A villámgyorsan forgó légoszlopok tehát a viharfelhőkből indulnak ki, majd érintkeznek a földfelszínnel. A pusztító hatású szélroham nem tart sokáig, átlagosan mindössze két-három percig: a hurrikánnal ellentétben kis területen pusztít, de intenzívebben, és kitörése nem vagy csak kevéssel előtte jelezhető előre. Tombolása során felszippantja a földről a port és a törmeléket, illetve mindent, amit meg tud mozgatni. Az összeesés fázisában a tornádó alapterülete kisebb lesz, és a szél ereje is gyengülni kezd.

Kis magyar tornádótörténelem

A tornádók jellemzésére - a szélerősség és a pusztítás mértéke alapján - Theodore Fujita és Allen Pearson amerikai meteorológusok 1971-ben egy relatív osztályozást dolgoztak ki. A Fujita-Pearson-féle skála F0-tól F5-ig terjed. Nálunk általában az úgynevezett alsókategóriás tornádók a gyakoribbak, F0-tól F2-ig, vagyis a "gyengétől" a "nagy" erősségűig, bár a múlt században akadtak sajnos ennél sokkal súlyosabb példák is.

Magyarországon az eddigi legpusztítóbb, legalább F3-as intenzitású tornádó 1924. június 13-án alakult ki. Az akár 360 kilométer per órával süvítő, egy kilométer széles  forgószél Bia és Vác között söpört végig. A jelenség mindössze hat percig tartott, de ezalatt öten meghaltak, hatvanegyen megsebesültek, az okozott kár pedig a hatmillió aranykoronát is meghaladta.

Legutóbb egyébként május 12-én tapasztaltak tubát és durva jégesőt több északkeleti településen, de minden évben jellemzően áprilistól augusztusig észlelhető tornádó hazánkban. A már említett domborzati jellegzetességek miatt legvalószínűbb a kialakulása Észak- és Közép-Dunántúlon, a Duna-Tisza közén, az Alföldön és a Hortobágyon, ahol már eddig is gyakrabban figyeltek meg szerencsére rövid ideig tartó, alacsony intenzitású tornádót, mint például a hegyekhez közel eső területeken.

Globális felmelegedés? A technika fejlődése?

Kurunczi Rita, az Időkép meteorológusa szerint bár az elmúlt időszakban látványosan megszaporodtak az extrém időjárási jelenségek, így például a heves zivatarok, amelyek a tornádókat is hordozhatják, ám a  jelenlegi ismeretek birtokában nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az időjárási anomáliákat az éghajlatváltozás okozza. A szakértő úgy véli,  felelőtlenség lenne olyat állítani, hogy ezekkel a képződményekkel a közeljövőben gyakrabban találkozhatunk.

A meteorológus tapasztalatai szerint a megszaporodott észleléseket inkább a technika gyors fejlődése, a mobiltelefonok, okostelefonok használatának széles körű elterjedése magyarázhatja. Tény, hogy ma már az egyik legnagyobb magyarországi előrejelző oldalnak, az Időképnek mintegy 40 000 észlelője van. Az észlelések közzétételi sebessége is rendkívül gyors, ha valaki éppen útközben pillant meg egy-egy érdekes jelenséget, mindössze néhány gombnyomásra van szükség, hogy a rögzített felvételt feltöltse az internetre.

Persze, ettől még nem vehetjük félvállról a globális felmelegedés veszélyeit, de azt, hogy ezek milyen összefüggésben vannak pontosan a tornádók kialakulásával, még hosszabb ideig kell vizsgálni.

forrás: veszid.5mp.eu, origo.hu, index.hu, wikipedia.org

A rovat új hírei

Hasonló

A klímaváltozásról

A Környezetvédelmi világnap alkalmából igyekezetünk összefoglalni a klímaváltozás hatásait, következményeit.

A rovat legolvasottabbjai