Tornádó életveszélyes közelségben

Magazin

írta: ecolounge
2017/05/03

Látványosak, ugyanakkor életveszélyesek. A klímaváltozás miatt pedig egyre többször bukkannak fel ezek az extrém időjárási jelenségek.

A korábbi évekhez hasonlóan ez az év is bővelkedik a szélsőséges időjárási jelenségekben, melyeknek megszaporodása egyértelműen a klímaváltozás hatásának tudható be. Az extrém jelenségek közül a leglátványosabbak - és egyúttal a legveszélyesebbek is - az Egyesült Államok északi területein rendre felbukkanó tornádók, melyek egyik közös jellemzője, hogy a keletkezésükhöz nincs szükség szélsőséges légköri feltételekre, elegendőek azok a heves zivatarok, amelyek különösen a nyári időszakban gyakoriak.

A most következő videót az accuweather tette közzé májusban a youtube csatornáján. Készítőjének tornádók iránti fanatikus vonzalma nem is lehet kérdéses, hiszen akár az életével is fizethetett volna, ha a pusztító szél hirtelen irányt vált és megindul felé… Szerencsére nem így történt, így a viharvadász jóvoltából végre mi is testközelből láthatjuk az extrém időjárási jelenséget, amihez képest a katasztrófa filmekben látható komputeranimációk csupán olcsó cirkuszi trükköknek tűnhetnek.

A tornádót kiváltó zivatarok keletkezéséről a felhajtóerő, a levegőt feltorlaszoló frontok, valamint a nagy magasságú futóáramlások (jetstreams) tehetnek. A magasan fújó hideg szelek egy zivatarkéményen keresztül felszippantják az alacsony szintek meleg levegőjét, ami heves zivatar kialakulásához vezet, ebből pedig kialakulhat a villámgyorsan forgó légoszlop, mely aztán érintkezik a földfelszínnel. Pusztító hatásuk általában néhány percig tart, tombolásuk során felszippantanak mindent mozgathatót.

A tornádók osztályozását - azok szélerőssége és a pusztításuk mértéke alapján - egy japán meteorológus, Theodore Fujitadolgozta ki még 1971-ben, amit aztán  a jelenségben érintett országok az ezredforduló elején átdolgoztak. Az Egyesült Államok így az alábbi korrigált Fujita skálát használják:

  • EF0 (gyenge), szélsebesség: 105–137 km/h – a tetők sérülhetnek, eresz csatornák ledőlnek, a faágak letörnek és a gyenge gyökérzetű fák kidőlnek. (azok a tornádók amiknek nincs bejelentett pusztítása, mindig EF0-sak)
  • EF1 (mérsékelt), szélsebesség: 138–177 km/h – a háztetők felszakadnak, ajtók leszakadnak, ablakok betörnek, a mobil házak felborulnak.
  • EF2 (nagy), szélsebesség: 179–217 km/h – a tetőszerkezetek leszakadnak, a mobil otthonok teljesen elpusztulnak, a nagyobb fák kitörnek vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben, az autók felemelkednek
  • EF3 (erős), szélsebesség: 219–266 km/h – teljes emeletek tűnhetnek el, komoly sérülés nagyobb épületekben (például bevásárlóközpontok), a vonatszerelvények felborulnak, minden fa kidől vagy kitörik, nehezebb gépjárművek fölemelkednek és métereket mozognak a levegőben.
  • EF4 (pusztító), szélsebesség: 267–322 km/h – az épületek a föld felszínével lesznek egyenlők, a tetőszerkezetek, faházak, gépjárművek és egyéb nagyobb tárgyak folyamatosan sodródnak a levegőben.
  • EF5 („elképesztő”), szélsebesség: >322 km/h – a többszintes és vasbetonházak is összedőlnek, s darabjaik messzire szétszóródnak; a nehéz járművek és darabjaik több száz méternyit repülnek. Katasztrofális pusztítás mindenütt.[4] Eddig összesen két 5-ös szintű tornádót jegyeztek fel az EF skálán. A legutóbbi Parkersburgban (Iowa állam) 2008. május 25-én, ami a fél várost letarolta.

A fenti videón valószínűleg egy EF3-as erősségű tornádó szerepel.

Nem úgy ezen a felvételen, ahol nem is tornádót, hanem úgynevezett porördögöt, vagy más néven porvihart (sandstorm) láthatunk, amit a srácok teátrálisan túl is paráztak.

A porördögök ugyanis közel sem annyira veszélyesek, mint a tornádók. Általában a nyári melegben jönnek létre (főként sivatagosabb helyeken), amikor a napsugárzás erősen felmelegíti a homokos talajt, melynek következtében a talaj feletti felhevült levegő - akárcsak egy légbuborék -  felszáll. Ebbe a buborékba aztán a nyomás-különbség révén minden irányból levegő áramlik, ami rotáló mozgást eredményt. Persze ezek a jelenségek is okozhatnak károkat, hiszen az általában 0,5-10 méter tölcsérátmérővel rendelkező jelenségek forgási sebessége nagyon szélsőséges esetben elérheti akár a 200 km/órát is, míg haladási sebességük a 100 km/órát.

Az elmúlt közel két évtizedet vizsgálva a természeti csapásokban sajnos máris leköröztük a 20. századot, és a klímaváltozásnak betudható folyamatnak csupán az elején tartunk. Várható tehát, hogy a tornádók száma tovább fog növekedni, elsősorban az amerikai kontinensen. Bár porördöggel hazánkban is találkozhatunk néha napján (például a Hortobágyon), szerencsére térségünket messze elkerülik ezek a jelenségek, köszönhetően a Kárpát-medence domborzati adottságainak. De persze nekünk is kijut a "jóból", így például az aszályokból és a hirtelen nagy mennyiségben lehulló csapadékokból. Hazánk ugyanis szintén nagy elszenvedője az éghajlatváltozásnak, melyet a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia is tárgyal.


Kiemelt kép: Pillanatkép az AccuWeather beágyazott videójából. További érdekes videókért látogasson el az AccuWeather hivatalos Youtube csatornájára.

 

forrás: youtube.com, wikipedia.org, ecolounge.hu

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai