Trójai falónak tökéletes a CETA: A zöldek bíznak benne hogy Magyarország nemet mond az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményre
Noha az elmúlt hetekben egyes európai politikusok kijelentései kapcsán felvetődött, hogy megfeneklettek az EU és Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalások (TTIP), az ügy még messze nem lefutott, ráadásul a következő hetekben várhatóan dönteni fognak az EU tagállamok a TTIP "kisöccsének" számító EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) ratifikálásáról.
Az Európai Bizottság 2016. július 5-én terjesztette be az Európai Tanács elé az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt (Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Egyezmény – CETA) elfogadásra. Az egyezményről az EU kereskedelmi minisztereinek pénteki, informális tanácsülésén is tárgyalni fognak Pozsonyban.
Az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény, amelyet trójai falóként használhatnak fel a kanadai és amerikai multinacionális cégek, hasonlóan veszélyes, mint az európai közvélemény ellenállása miatt már a vezető politikusok által is egyre kevésbé támogatott TTIP. A CETA éppúgy a globális nagyvállalatok érdekeit szolgálja: szabad utat enged a génmódosított növényeknek, illetve az óriáscégeknek, melyek normál bírósági rendszeren kívül eső eljárásokban perelhetnék az egészséges környezetet és az állampolgárok jogait védő kormányokat. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ezt másként látja: ”Az unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás a legjobb és a leginkább előremutató kereskedelmi megállapodás, ezért azt kívánom, hogy hatályba lépjen, amint lehetséges" |
Aggodalomra ad okot, hogy az Európai Bizottság javasolja az egyezmény ideiglenes hatálybaléptetését, még a tagállami ratifikálási folyamat lezárulta előtt. Ennek következtében előállhat egy olyan helyzet, hogy a CETA alapján a kanadai cégek három éven belül akkor is beperelhetnek egyes európai kormányokat - akár hazánkat is -, ha esetleg a végén egy tagállam vétója miatt mégsem lépne hatályba az egyezmény. A CETA-t a tervek szerint a felek október végi csúcstalálkozóján írják majd alá.
Az európai közvélemény egyre jelentősebb része tekint aggodalommal a tervezett ügyletre, attól tartva, hogy az - korlátozva egyúttal a nemzeti kormányok mozgásterét is - megnyithatja majd az utat az olyan tőkeerős, globális szerepet játszó amerikai nagyvállalatok előtt, melyek a környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon gondolkodás nélkül átgázolnak, ha érdekeik úgy kívánják. Kedd délután ezrek tüntettek Brüsszelben a szabadkereskedelmi megállapodás ellen. A "STOP TTIP & CETA" elnevezésű tüntetés résztvevői délután 4 órakor kezdtek gyülekezni a belvárosban, a felvonulás pedig 5 órakor indult meg. A demonstráció végén a tiltakozók "élő pajzsot" fognak formálni a kiállított két trójai faló ellen, amelyek a készülő szabadkereskedelmi egyezményeket hivatottak jelképezni. Falóban a faló? A brüsszeli megmozdulást kezdeményező CNCD-11.11.11 nevű szervezet munkatársa, Michel Cermak szerint a "Kanadával kötendő szerződés a TTIP trójai falova, mi több, azáltal az amerikai cégeknek elegendő lenne létrehozniuk egy kanadai leányvállalatot ahhoz, hogy hozzáférhessenek az európai piachoz". |
A hazai civil szervezetek szintén szorgalmazzák, hogy Magyarország ne támogassa az egyezményt, mert az súlyosan veszélyeztetné Magyarország szuverenitását, a magyar emberek érdekeit. Ezért 107 civil szervezet nyílt levélben fordult Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszterhez. A Greenpeace, a Magyar Biokultúra Szövetség, a Magyarországért Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet által kezdeményezett levelet több mint száz civil szervezet írta alá.
A nyílt levélben a civil szervezetek arra is felhívják a figyelmet, hogy CETA több szempontból ellentmond a 11/2016. (VI. 17.) országgyűlési határozatnak, amely a készülő szabadkereskedelmi egyezményekre vonatkozóan határozott meg szigorú feltételeket. Mindezek figyelembe vételével a civil szervezetek szorgalmazzák, hogy a kormány mondjon a nemet az Európai Tanácsban az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményre, és ne támogassa, hogy a CETA akár csak ideiglenesen hatályba lépjen. Ezzel a lépéssel várhatóan a magyar kormány nem lenne egyedül, hiszen szeptember elején Christian Kern osztrák kancellár kijelentette, hogy Ausztria nemcsak a EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményt (TTIP) ellenzi, hanem a CETA-t sem támogatja. A 107 civil szervezet által aláírt nyílt levél megtalálható itt.