Veszélyben a hazai diótermés: újabb invazív kártevő lendült támadásba
A nyugati dióburok-fúrólégy az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó területéről származik, Magyarországon először 2011-ben figyelték meg, ám évekig nem okozott különösebb gondot a jelenléte. Most már azonban jelentős károkat okoz a hazai dióültetvényeken, az invazív kártevő által okozott pusztítást az ország minden részéből jelezték a gazdálkodók.
Dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) Forrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Syrio
Kártevő sújtotta diótermésForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Walpole
Az agroinform.hu mezőgazdasági portál novemberben készített nem reprezentatív kérdőíves kutatást, melyen 4700-an vettek részt. A válaszadók 6 százaléka szórványosnak, 93 százaléka viszont tömeges méretűnek írta le a nyugati dióburok-fúrólégy pusztítását. Tehát gyakorlatilag már az egész országban tömegesen jelen van a kártevő, mindössze Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye tekinthető viszonylag kevésbé fertőzöttnek, itt a válaszadók 43, illetve 36 százaléka szórványos károkat jelzett.
A közlemény idézte Bolyki Bencét, az Agroinform.hu ügyvezetőjét, aki elmondta: a nyugati dióburok-fúrólégy gyors térnyerését jelzi, hogy annak kártételét a válaszadók 67 százaléka csak az idén vagy az elmúlt 1-2 évben észlelte. Legalább 5 éves ilyen jellegű tapasztalata mindössze 3 százalékuknak van.
| A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson) Európában nem honos, egy nemzedékes faj. A kifejlett egyedek szárnyfesztávolsága 8-10 mm, barna alapszínű, feje sárga, tora sötét, egy sárga félkör alakú folttal a pajzsocskán. A talajban báb alakban telel át. Az imágó július elejétől szeptember közepéig rajzik, ezalatt folyamatos a tojásrakás, az első lárvák augusztus elején jelennek meg. Természetes ellensége nem ismert, terjedésének megelőzésénél fontos, hogy a lárva ne kerüljön a talajba, ezt a talaj fóliás letakarásával lehet kivédeni. A nyugati dióburok-fúrólégy kártétele a még zöld színű termésburkon jól látható. A termés felületén kezdetben apró, tojásrakáshoz készített szúrásnyomok jelennek meg. A termésburok a benne fejlődő lárvák miatt megbarnul, megfeketedik, ez sajnos könnyen összetéveszthető a dió baktériumos megbetegedésének tüneteivel. A dió idő előtt lehull a fáról, megpenészedik és fogyaszthatatlanná válik. (Forrás: Nébih) |
Kártevő sújtotta diótermésForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Walpole
A hiányos tapasztalati háttérnek is köszönhető, hogy a válaszadók 10 százaléka egyelőre tanácstalanul viszonyul a problémához, a legtöbben nem terveznek vegyszeres kártevőirtást. 41 százalékuk a lehullott termés folyamatos összeszedésével igyekszik menteni, ami menthető. Amennyiben ugyanis a buroktól időben megszabadítják a csonthéjas termést, a dióbél kisebb eséllyel károsodik. A visszajelzők 25 százaléka a pusztítás mértéke miatt lemondott a termésről, ők a diófákat árnyékadó faként megtartják. További 15 százalék permetezésben gondolkodik, 9 százalékuk viszont a diófák kivágását tervezi.
A kérdőívre zömmel néhány diófával rendelkezők válaszoltak, a válaszok nyolc százaléka érkezett olyan gazdálkodóktól, akik 10-nél több diófával rendelkeznek földjeiken. Még ez utóbbi körben is csupán 35 százalékos volt azok aránya, akik a vegyszeres védekezést választják. Ez azonban azoknál a diófáknál, amelyek 10 méternél magasabbra nőttek csakis gépi technikával, rendszeres alkalmazással és pontos időzítéssel lehet hatékony.
Bolyki Bence szerint attól nem kell tartani, hogy a legnagyobb magyarországi dióültetvények az új kártevő hatására eltűnnek: számukra járható út a költséges és komoly szaktudást igénylő vegyszeres védekezés alkalmazása, a kiskertekből azonban eltűnhet a diótermés.
Magyarország diótermő területe az elmúlt tíz évben 3 ezerről 7 ezer hektár fölé emelkedett. Az éves termés nagysága átlagosan 7 ezer tonna, de 2017-ben elérte a 10 ezer tonnát is. A dió becsült hazai termelési értéke 4-6 milliárd forint között mozog. Fő exportpiacok: Nagy-Britannia, Németország, Ausztria, Svájc. Az import elsősorban Romániából és Ukrajnából érkezik.
Képek forrása: 1. commons.wikimedia.org / Syrio; 2. commons.wikimedia.org / Walpole
