Álomvadásszal az űrrepülés új korszakába
Az űrrepülők korszakának vége, megérkezett utódjuk, a kisebb, és fenntarthatóbban működtethető Dream Chaser nevű gép. Az eszköz fejlesztése a teszteknél jár.
Mint ismeretes, 2011 júliusában több mint harminc évig tartó technikai korszak zárult le az űrkutatás történetében. Az első űrsikló, a Columbia 1981 áprilisában startolt el, három évtizedre rá pedig a Discovery, az Endeavour, végül július 8-án az Atlantis indult utolsó űrútjára. Az űrrepülők az űrhajózás meghatározó eszközei voltak, ma pedig már múzeumokban tekinthetőek meg. Technológiájuk ugyanis már nem érte meg a rá fordított költségeket, és energiát, Az Egyesült Államok repülési és űrügynöksége, a NASA méltatta az űrsiklók által elért eredményeket, figyelmük azonban új technikai fejlesztések felé fordult. A megoldás megszületéséig az amerikai asztronautákat orosz gépek szállítják majd a nemzetközi űrállomásra, kiegészülve európai és japán technikákkal.
Megérkezett az Álomvadász
A NASA-nak a jövőben a lassan újra kibontakozó űrversenyben (Kína és India is rohamosan felzárkózik a korábbi űrnagyhatalmakhoz) fenntartható és költséghatékony rendszerekre van szüksége. Emellett az űrkutatás lassan közös nemzetközi projektté alakult, így, és az űrturizmus megjelenésével pedig fokozottan igény nyílt saját, de kereskedelmi alapon üzemeltethető űrbéli szállítóeszközre. Így kerültek képbe a magánszektor. A már említett űrturizmus ugyanis magánűrhajók fejlesztésének sorát indította el (többek között például a Boeing is kísérletezik űrhajó gyártásával, sőt, három éven belül már ingázhat a Föld és a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) között. Ilyen fejlesztés a Dream Chaser (Álomvadász) is, amelyik a legközelebb áll ahhoz, hogy a NASA tulajdonába kerülve kitöltse az űrsikló-korszak lezárulta miatt kialakult űrt, és az elkövetkezendő évtizedekben az amerikai asztronauták űrközlekedési eszköze legyen.
Mini-űrrepülő a Föld körül
A Dream Chasert kiemeli a többi, privát szektorban fejlesztett gép közül, hogy nem csupán fel- és leszállásokra, vagyis úgynevezett űrugrásokra lesz képes, hanem valódi, orbitális repüléseket, Föld körüli pályára állásokat fog végrehajtani. Sőt, igény szerint hosszabb ideig is ezen a pályán, az űrben képes maradni, ideiglenes űrállomásként. Fejlesztője a Sierra Nevada Corporation (SNC), egy 1963-ban alapított elektronikai cég, amely mára a mikroműholdak, az energetika, a távgyógyászat és a nanotechnológia területén is működik. Több mint 25 éve vesz részt űreszközök és alkatrészeik tervezésében és gyártásában. Az űrtechnológia iránt érdeklődők legutóbb egy éve hallhatták a nevét: űrrészlege, az SNC Space Systems alkotta meg az elsőként a Curiosity Mars rover érkezésekor alkalmazott új landolási mechanizmust, az Égi Darut.
A gép meglepően kicsi, 9 méter hosszú, és csupán 7 méter a szárnyfesztávolsága. Tömege csak 11,3 tonna, így egy Atlas-V hordozórakéta is elegendő az indításához. Ez is csökkenti az űrbe juttatásának költségeit, és növeli a technológia fenntarthatóságát. 7 ember szállítására alkalmas, leszálláskor repülőgépként, kifutópályára érkezik meg. Legfőbb technológiai újításai a gép hátulján található dokkoló, amellyel az ISS-hez tud csatlakozni, valamint a NASA kutatói által kifejlesztett új hővédő pajzs. Ennek köszönhetően az Álomvadász több utazást is biztonsággal kibír, az elhasználódott pajzs pedig nagy táblákban cserélhető, szintén a fenntartható, költséghatékony üzemeltetést segítve. Érdekesség, hogy a ’80-as években az amerikai és a szovjet űrügynökség is kísérletezett hasonló típusú űrrepülő elkészítésével, ám egyik projekt sem jutott el a megvalósulásig.
Tesztelés alatt
A Dream Chaser tavaly májusban már járt a levegőben egy teszt során, ekkor azonban még csak egy teherszállító helikopterre függesztve, annak segítségével lebegett. A fejlesztők aerodinamikai megfigyeléseket végeztek a gépen. Az SNC szakemberei sikeresnek vélték a tesztet, és úgy fogalmaztak, megtették az első fontos lépést a Nemzetközi Űrállomásra közlekedő, legénységgel ellátott Álomvadász felé. A tesztről videó is készült, amely itt tekinthető meg. Néhány héten belül újabb fontos lépés következik: a 3,5 kilométer magasságban szabadon engedett gép a landolási próbán kísérli meg a leszállást a NASA egyik kaliforniai űrközpontjának leszállópályájára. A Dream Chaser legkorábban 2017-ben áll élesben kilövőállásban, és kezdi meg ingázását a Föld és az ISS között, megnyitva ezzel az űrutazás és az űrkutatás történetének vadonatúj fejezetét.
A gépről, és tervezett működéséről az SNC videóanimációt is készített.