Fókuszban a Curiosity 1.
2011. november 26-án útnak indult a NASA legújabb Mars-küldetése, a Mars Science Laboratory (MSL), amelynek keretében megkezdte munkáját a vörös bolygón a Curiosity nevű, legújabb Mars rover.
Curiosity MarsjáróForrás: NASA, 3dvisionlive.com
Néhány héttel ezelőtt a Mars-kutatás egésze mérföldkőhöz érkezett. A NASA kutatói korábban többek között költségigénye, valamint emberi kérdések miatt elvetették annak a lehetőségét, hogy az elkövetkező évtizedekben megvalósulhasson az emberes Mars-küldetés, noha a technikai feltételek zöme lényegében már adott.
Az Űrügynökség ezért pénzét egy egészen izgalmas küldetésbe fektette, amelynek keretein belül megalkották a Curiosity („Kíváncsiság”) nevű Mars rovert, azaz mobil, lánctalpas leszállóegységet. Ez elődeinél sokkal nagyobb, valamint új fejlesztésű műszereket is tartalmaz, amelyek, illetve a velük végezhető kutatások alaposan megmozgatják a tudósok, sőt, a világhálós közösségek fejlődése jóvoltából a laikusok fantáziáját is.
A rover munkája ugyanis, először a történelem során közvetlenül, naprakészen nyomon követhető a NASA honlapja mellett a legnagyobb közösségi portálokon is.
Döntő jelentőségű lesz a Mars-kutatás jövője szempontjából a Curiosity küldetése, ezért mi is aktívan nyomon követjük az eseményeket. Ha a MSL sikeres lesz, az minden idők legeredményesebb Mars-expedíciójává teszi. Ahogy Robert Zubrin, a Mars Society elnöke fogalmazott a space.com mértékadó szakmai portálnak: „ …példátlan tudományos felfedezéseket fog tenni, és feltüzeli az emberek képzeletét egy más világ felfedezésének víziója által.” Ha azonban a projekt kudarcot vall, az hosszú időre visszavetheti a Marssal kapcsolatos tudományos munkát.
A Curiosity tudományos céljai között szerepel a geológiai (anyagmeghatározás, bolygó- és felszínalakító folyamatok értelmezése), planetológiai (légköri folyamatok, víz- és szén-dioxid körzés kutatása) valamint sugárzási kutatások mellett a biológiai kutatások magasabb szintre emelése. Ez tartalmazza a felszínen található szerves molekulák felkutatása és meghatározása, az élet szempontjából fontos egyéb elemek kutatása mellett a mai életjelek kutatását is. Végleg eldőlhet tehát az örök kérdés: volt-e valaha élet vörös bolygószomszédunkon, amelyet joggal neveznek a Föld kistestvérének? Esetleg a mai napig létezik élő szervezet a Marson?
Az új rover kutatásának fenti, legérdekesebb aspektusa mellett arra a kérdésre is választ kaphatunk: a Föld esetleges, klimatológiai vagy emberi okokból lakhatatlanná válása, túlnépesedés, vagy egyéb globális katasztrófa beállása esetén a Mars a több évszázados fantáziáknak megfelelően valóban lakható alternatíva-e fajunk számára, és ha igen, milyen természettudományos, valamint technikai feltételei vannak egy Mars-kolóniának?
A fenti „zöld” kérdés megválaszolása, vagyis a Mars-kutatás jelene és jövője mellett annak múltjával is foglalkozunk, a következő részben felgöngyölítjük a vörös bolygó megfigyelésének történetét az ókortól a legújabb leszálló- és keringőegységekig.
