Fókuszban a Curiosity 2.

Magazin

írta: Admin
2012/09/25

A Curiosity nem az első ember alkotta szerkezet a Marson. Bolygószomszédunk évszázadok óta az emberi érdeklődés kereszttüzében áll, már az ókorban is megfigyelték.

Űrutazást tenni, meghódítani a Földön kívüli égitesteket az emberiség régi nagy álma. A XX. századi történelem során számos siker koronázta e téren tett erőfeszítéseinket. Bolygónk állandó kísérőjét, a Holdat már sikerült elérni, megtettük a Neil Armstrong által emlegetett „nagy lépést”. A még nagyobbra, a Mars elérésére azonban mindezidáig nem nyílt lehetőség. A Curiosity Mars rover munkájával számos elképesztő kérdés megválaszolása mellett talán az emberes küldetés alapjainak lefektetéséhez is közelebb kerülhetünk, ám a vörös bolygó megfigyelése ennél sokkal régebbi időkre nyúlik vissza.

Azt már az őskor embere is észrevette a csillagos eget kémlelve, hogy nem vagyunk egyedül, ám konkrét Mars-megfigyelésre először az ókori Egyiptomban került sor, ahol „a horizont Hórusza” tisztes nevet kapta a bolygó. A görögök és a rómaiak is ismerték, sőt, megfigyeléseket is tettek vele kapcsolatban. Rómában, ahol szokás volt bolygókat istenekről elnevezni, kapta a nevét Marsról, a háború istenségéről, az alapító Romulus és Remus nemzőjéről.

A sötét középkor, és a csillagászat hanyatlásának évei után, amikor is legfeljebb arab tudósok kultúraközvetítő és –alapító munkája nyomán maradt fenn e gyönyörű tudomány hagyománya, először a XVI. században foglalkoztak újra a Földön kívüli bolygókkal. A kor összes jelentős csillagásza beírta nevét a Mars-kutatás történetének képzeletbeli könyvébe, köztük a dán Tycho Brache, aki azt a bravúrt követte el, hogy teleszkóp nélkül írta le a Mars pályáját, Johannes Kepler, aki a Mars pályája alapján állapította meg híres törvényei közül az első kettőt, majd később Galilei, Huygens, és Cassini, akik már teleszkóp segítségével vizsgálódhattak. Érdekes, az inkvizíció milyen mértékben beleszólt a tudományos világkép alakulásába: Galilei bebörtönzése, tanainak visszavonására kényszerítése közismert történet. De, mint tudjuk, Eppur si muove (Mégis mozog! – a szerk.), ahogy a nagy tudós is mondta, a tudomány fejlődésének tehát mégsem szabhattak gátat. Bár Galileinek valóban nem voltak döntő bizonyítékai a kopernikuszi, heliocentrikus világkép valódiságára, az idő – igaz, több évszázad alatt – végül őt igazolta.

Azt tehát már tudjuk, hogy a Mars a Nap, és nem a Föld körül keringő égitest. A rajta található élet kérdése azonban hosszú ideje nyitott. A XVIII-XIX. század teleszkóppal kutató tudósai számos tudományos zsákutcába vezették magukat a Marssal kapcsolatban. Földi légkört, zöld óceánokat, vörös növényzetet, és civilizáció alkotta „csatornákat” véltek felfedezni a Marson, és elindult a fejlett marsi élettel kapcsolatos legendák sora. Ezeket egyértelműen csak a múlt században sikerült megcáfolni, amikor az emberiség elérkezett az űrszondák korába. A Marsot a szovjet és az amerikai szondák is nagy erőkkel vették célba. A Marsz-1, az első Mars-szonda ugyan a szovjetek nevéhez fűződik, ám ez adatokat nem tudott közvetíteni. A fordulópontot a Mariner-4 jelentette 1965-ben, amely már fényképeket közölt a NASA számára, mielőtt elszáguldott a világűrbe.

Összesen több mint 20 szondát indítottak a Marsra, a küldetéseknek csupán közel a fele járt sikerrel. A felszínt először szovjet szondák érték el, ám nem tudtak képeket közvetíteni. Ebben is a NASA győzött: a Viking leszállóegységek készítették az első mars-felszíni közelképeket. A 90-es években és az ezredfordulón a szovjetek helyét fokozatosan az Európai Űrügynökség, és az együttműködés vette át, amelynek nyomán keringőegységek mellett megérkeztek az első Mars-roverek, amelyek már mozogni is képesek a felszínen. Közülük a két leghíresebb a Spirit és az Opportunity (Lélek és Lehetőség), vagyis a Mars Exploration Rover küldetés két marsautója. A Curiosity méltó elődei, korábban elképzelhetetlen mennyiségű légkörfizikai és geológiai, kőzettani, valamint fényképi adatmennyiséget szállítottak a földi kutatók részére.

Az már bizonyos, hogy a régmúltban az élet fejlődésnek indult a bolygón. Ehhez víz és légkör is rendelkezésre áll. A Curiosity többek között ebben a témakörben is számos döntő felfedezést tehet, amelyet folyamatosan nyomon követünk. A következő részben az új szondával, munkájával és eredményeivel, vagyis a Mars-kutatás jelenével foglalkozunk.

 

forrás: origo.hu, hirmagazin.sulinet.hu, mult-kor.hu

A rovat új hírei

Hasonló

A MAVEN elérte a Marsot!

A Maven végre Mars körüli pályára állt, így megkezdi egy éves működését, melynek célja a vörös bolygó atmoszférájának ...

Mars helyett a Hold?

A Mars helyett a Holdat javasolta a NASA célpontjául egy új, amerikai jelentés.

Európa a Marsra megy

A NASA árnyékában Európa is célba vette a vörös bolygót, hogy életnyomok, és alternatív emberi lakóhely után kutasson.

A rovat legolvasottabbjai