5 csodálatos jelenség a természet világából

Magazin

írta: ecolounge
2018/03/13

Az állatok és növények világában időrő időre újabb különleges felfedezéseknek lehetünk tanúi. Az "5 csodálatos jelenség az állatvilágból" című cikkünk folytatásában egy évmilliókkal ezelőtt élt faméretű gombát is bemutatunk.

A kisebb állatok lassított felvételként látják a világot
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, az idő mindenki számára egyformán telik, ez azonban a kutatások szerint nem így van. A kisebb testű és gyorsabb anyagcseréjű állatoknak „lassabban” telik az idő, mint a nagyobb testűeknek, ami azt jelenti, hogy adott időegység alatt több információt képesek érzékelni. Erre azért van szükség, hogy ezzel az idő- és információelőnnyel jobban tudjanak védekezni a ragadozók támadása ellen – akárcsak Neo a Mátrixban.

Tehénbarátságok
Ha már az állatbarátoknál és állati barátságoknál tartunk, a többi háziállathoz hasonlóan a teheneknek is szükségük van a társaságra. Krista McLennan, a Northhamptoni Egyetem doktorandusza, állatjólléti szakértő kutatásában azt vizsgálta, hogyan hat a tehenekre, ha 30 percre elszakítják őket a csordától. A kísérlet egyik részében a tehenet egy közeli, szoros kapcsolatot ápoló fajtársával együtt különítették el, a másik részében pedig egy idegen tehénnel. Bár mindkét esetben mérhető volt a stresszhatás a tehén szívverésén és kortizolszintjén, ismerős közelében nyugodtabb maradt, mint amikor egy „idegennel” zárták össze.

Faméretű gombák
420-350 millió évvel ezelőtt, amikor a növények még új jelenségnek számítottak és a legmagasabb fa mindössze néhány méter magasra nyúlt, óriási, 7 méter magas, 1 méter széles organizmusok tornyosultak a vidék fölött. E különös lényeket 1859-ben fedezték fel és a Prototaxites nevet adták nekik, bár a tudósoknak fogalmuk sem volt róla, rendszertanilag hová lehetne besorolni a furcsa óriásokat. A megoldást azután egy 2007-es szaud-arábiai ásatás hozta el, melynek során megállapították, hogy a fosszília nem más, mint egy igencsak méretes gomba maradványa.

Szűznemző gyíkok
Egyes hüllőfajoknál különös jelenséget figyelhetünk meg. A szűznemzés, vagyis parthenogenezis jelensége abban áll, hogy a nőstények pusztán önmagukból reprodukálják az utódot, és a petesejt hímivarsejt beavatkozása nélkül indul fejlődésnek. Hogy akkor mi az az impulzus, ami elindítja az osztódást, máig rejtély a tudomány előtt. A szűznemzők legismertebb képviselője az új-mexikói futógyík (Cnemidophorus neomexicanus), mely névadó állama mellett Arizonában és Mexikóban is megtalálható. Egyedei között kizárólag nőstényeket találunk. Nem teljesen világos, hogy hogyan keletkezett a faj, egyes elméletek szerint a kis csíkos futógyík (C. inornatus) és a nyugati futógyík (C. tigris), keveredéséből jött létre, de az is lehet, hogy már egy új-mexikói futógyíkban jelent meg a mutáció. A fajok közti keveredés és a parthenogenezis több futógyíkfajra is jellemző a Cnemidophorus nemzetségen belül. Egyébként több, mint 70 gerinces faj rendelkezik a szűznemzés képességével. Az ivartalan szaporodás jelenségét - egyes gyíkfajok mellett - eddig elsősorban a komodói varánusznál, a pörölycápáknál, kígyóknál és fűrészesrájaféléknél figyelték meg, de rovaroknál is előfordul, például a botsáska is képes szaporodni szűznemzéssel.

A rénszarvasok szeme télen kékre vált
Az északi sarkvidéken nemcsak az időjárási, hanem a fényviszonyok is szélsőségesek. Míg nyáron van olyan időszak, amikor egy teljes napig világos van, télen ehhez hasonlóan hosszúra nyúlnak az éjszakák. A látási viszonyok változásának megfelelően a rénszarvasok retinájának szerkezete is megváltozik. A kutatók a helyi számiktól vásárolt rénszarvasszemeket vizsgálták, különös tekintettel a retina mögött található, fényvisszaverő rétegre. A szemgolyó hátulján található retina tartalmazza a szem fényérzékeny sejtjeit. Az, hogy a szem milyen színt ver vissza, a fényvisszaverő felület kollagénrostjai közötti távolsággal függ össze. Télen nő a nyomás a rénszarvas szemgolyójában, így összenyomódnak a rostok és kisebb lesz köztük a távolság. Így az állat szeme, mely nyáron többnyire aranybarnás árnyalatú, télen elsősorban a kékes fényt veri vissza, hogy a nehezebb látási viszonyoknak is megfeleljen az érzékelés.


Kép forrása / szerző: Greg Schechter

 

A rovat új hírei

Ismét veszélyben a Csarna-völgy

Magyarország legnagyobb érintetlen erdejének csendjét hamarosan felverheti a vasútépítő munkagépek zaja, ami komoly veszélyt ...

A rovat legolvasottabbjai

Ismét veszélyben a Csarna-völgy

Magyarország legnagyobb érintetlen erdejének csendjét hamarosan felverheti a vasútépítő munkagépek zaja, ami komoly veszélyt ...