5 csodálatos jelenség az állatvilágból
A szűznemzéstől az örökifjúságig: az állatvilág számtalan felfedezett és még ismeretlen csodát rejt, az élőlények gyakran egészen meglepő, különleges képességekkel, adottságokkal rendelkeznek. Lássunk néhány érdekes példát.
Pseudacris regillaForrás: www.flickr.com
Szerző: Greg Schechter
Komodói varánuszbébiForrás: wikipedia.org
1. Évente 15-20 000 új fajt fedeznek fel
A becslések szerint az állatvilág 80%-át még nem fedezték fel, és ha ilyen ütemben haladnak a kutatások, akkor körülbelül 480 év kell még ahhoz, hogy az összes, 8,7 milliónyira becsült állatfajt megismerjük. Elsősorban az óceánok mélye és a trópusi esőerdők rengete rejt rengeteg titkot, és számos rovar- valamint pókfaj vár még felfedezésre.
Legutóbb például a Mekong térségében fedeztek fel számos új fajt.
2. Hatalmas a méretpaletta, a különbségek óriásiak!
A világ legnagyobb állata a kék bálna 30 méteres hosszával, a legkisebb állatok pedig a kerekesférgek, melyek legapróbb képviselői mindössze 0,1 mm-esre nőnek, és szabad szemmel nem is láthatók. 154-szer kisebbek, mint a legkisebb gerinces, a Paedophryne amauensis nevű trópusi békafaj, mely nagyjából akkora, mint egy légy.
3. Az állatok között létezik a „szűznemzés”
Több, mint 70 gerinces faj rendelkezik azzal a képességgel, hogy megtermékenyítés nélkül adjon életet utódainak. Az ivartalan szaporodás jelenségét eddig elsősorban egyes gyíkfajoknál, a komodói varánusznál, a pörölycápáknál, kígyóknál és fűrészesrájaféléknél figyelték meg (egyébként rovaroknál is előfordul, például a botsáska is képes szaporodni szűznemzéssel). A szűznemzésnél a nőstények olyan tojásokat, illetve ikrákat raknak, melyek nincsenek megtermékenyítve, csak a genetikai anyagot tartalmazzák. Ennek az az előnye, hogy az egyedek olyankor is szaporodhatnak, amikor nehéz társat találniuk. Hátránya, hogy mivel a genetikai anyag csak a nőstény DNS-ét tartamazza, beltenyészet jöhet létre, és az utódok sokkal inkább ki vannak téve a betegségeknek és mutációknak. Vannak azonban kivételek is: a futógyíkok egyes fajai csak nőstény egyedekből állnak, nekik azonban kétszer annyi kromoszómájuk van, mint kétnemű rokonaiknak, és ez segít megőrizni a megfelelő genetikai változatosságot.
Komodói varánuszbébiForrás: wikipedia.org
4. A polipoknak és nyálkahalaknak több szívük is van
A polipokat kiemelkedő intelligenciájuk miatt is érdemes megemlítenünk, de nemcsak az eszük, hanem a szívük miatt is különlegesek, melyből mindjárt hárommal is rendelkeznek: egy központi szívvel és két kisebbel, mely a kopoltyúk tövében helyezkedik el, és a kopoltyúkba pumpálja a vért. A nyálkahalaknak a központi szív mellett három másik segít a vér pumpálásában.
A polipokkal külön cikkben is foglalkoztunk már, 5 meglepő szokásukról itt olvashat.
5. Egyes állatok nem öregszenek
Az örökifjú állatok sejtjei nagyon lassan öregszenek, így ők elméletileg örökké is élhetnek, de legalábbis nagyon sokáig, hacsak meg nem eszik őket vagy meg nem betegszenek. Emellett öregkorukban pontosan ugyanúgy néznek ki, mint a fiatalok. A halhatatlan medúzáról, a Turritopsis nutriculáról talán már sokan hallottunk. A hidraállat folyton váltogatja „gyerek” és „felnőtt”, vagyis polip- és medúzaalakját, vagyis időről időre visszafiatalodik. A folyamatért a FoxO-nak nevezett gén felel. De nem ő az egyetlen „anti-aging” bajnok, van egy másik hidraállat is, a Hydra magnipapillata, mely akár 1400 évig is elélhet. Más, érdekes példáit is láthatjuk a visszafiatalodásnak, az amerikai homár például sosem hagyja abba a növekedést élete során, és elvesztett lába helyett is újat tud növeszteni.
Ez a néhány példa is jól szemlélteti, mennyire sokoldalú a természet. És biztosra vehetjük, hogy a még felfedezetlen területek is számos meglepetést tartogatnak.
Elsődleges kép forrása / Szerző: Greg Schechter
Kép forrása / Szerző
