Különös tények az állatvilágból

Magazin

2014/06/09

Több cikk és Facebook poszt is kering az interneten az állatvilágban található extremitásokról, és noha némelyiküknek nincs tudományos alapja, azért bőven találunk valós példákat is.

A fej nélküli csótány
A csótányokat a világ nagy túlélői közt tartják számon, akár egy atomcsapást követő folyamatos sugárzást is képesek átvészelni, de hogy fej nélkül is életben tudnának maradni, ez számunkra is új információ volt. Pedig valóban, fejük nélkül, bár korlátozott minőségben, de képesek az életbenmaradásra, mondhatni a vegetációra. Ezt a képességüket elsősorban dúcidegrendszerüknek köszönhetik, amely az agydúc hiányában is tovább funkcionál. Az életbenmaradáshoz elengedhetetlen oxigénfelvétellel sem bajlódik egy fejvesztett csótány, ugyanis testje különböző pontjain olyan légzőnyílások találhatóak, amelyek közvetlenül a szövetekbe vezetik az oxigént.

Az atomsugárzás kapcsán több kísérletben is sugároztak be csótányokat különböző radioaktív anyagokkal (pl. Kobalt, Uránium, stb.). A halálos dózist kapott csótányok átlagosan 20 - 30%-a maradt életben. Azonban még a csótányoknál is szívósabbak a lisztbogarak, amelyek akár többszörös sugárdózisnak is ellenállnak.

Halhatatlan medúza
Még a csótánynál is nagyobb túlélő a Turritopsis nutricula nevű hidraállat. A kutatók nemrégiben fedezték fel, hogy ivarérett állapota és a szaporodása után újra fiatal egyeddé válhat, ami e lény esetében annyit tesz, hogy medúzaalakból ismét polipalakot ölt. A tudósok még kutatják a rejtélyes képesség okait, akárcsak a Hydra magnipapillata édesvízi ragadozó állatka esetében, amely képes akár 1400 évig is elélni. Róla korábban már írtunk.

Kétéltű Axolotl
Más fajoknál is előfordul a furcsa kettősség, ám az Axolotl nevű kétéltű esetében ez az oxigénfelvételben mutatkozik meg. A bájos kis állatka ivarérett korában is megőrzi lárvakori jellegzetességeit, többek közt a kopoltyút. Így vészhelyzetben (például, ha élőhelye kiszárad) képes áttérni a tüdővel való légzésre. Ezt a jelenségnek egyébként neoténiának hívják.

Alvajáró Delfin
Az embereket régóta foglakoztatja a kérdés, hogyan alszanak a delfinek úgy, hogy ne fulladjanak meg közben, hiszen időről időre levegőt kell venniük. A megfigyelésekből arra következtettek, hogy a delfinek egyszerre csak az egyik agyféltekéjük alszanak, és csak a fél szemük van csukva, így a levegővétel sem okoz számukra gondot alvás közben, sőt, még figyelhetik is a környezetüket. A delfinek alvási szokásai ugyanakkor változatosak, előfordul, hogy vízszintesen vagy függőlegesen "állnak" a vízben, vagy épp lebegnek annak felszínén.

Márpedig a papagáj nem csak dumál
A legtöbben úgy tudják, a papagáj csak ész nélkül ismételgeti a hallottakat. A tudósok azonban rájöttek, hogy e szárnyasok kiemelkedő nyelvi adottságokkal rendelkeznek, és egy 4-6 éves gyerek szintjén képesek megoldani nyelvi feladatokat is. Úgy tűnik, megértik az "ugyanaz" és a "különböző", valamint a "kisebb" és a "nagyobb" foglamakat, sőt, akár kombinálni is képesek különböző kifejezéseket. Az utóbbi években a papagájok beszédtanulásának modellezését robotok fejlesztésénél is igyekeznek felhasználni a tudósok.


Képek forrása:
Turritopsis nutricula hydraállat (módosított kép) / Szerző: muzina_shanghai
Csótány (módosított kép) / Szerző: AdaMacey
Axolotl (módosított kép) / Szerző: AJC1
Delfin
Kakadu

 

A rovat új hírei

Hasonló

Narancssárga aligátorra leltek

Rejtély, hogy vajon minek köszönheti különleges színét a dél-karolinai aligátor. A szokatlan megjelenésnek több oka is lehet, ...

Édesvízi medúzákat fedeztek fel

Édesvízi medúzák felbukkanása tartja lázban a Sükösdi tőzegtó-rendszer egyikének hasznosítóit és az oda járó vendégeket.

Pedig léteznek 2.

Hat különleges állat, amelyeket ha nem látunk, talán el sem hisszük, hogy léteznek.

Pedig léteznek

Tizenöt különleges állat, amelyeket ha nem látunk, talán el sem hisszük, hogy léteznek.

Természetes szimmetria

A természetben megjelenő szimmetria bámulatos, gyönyörű jelenség. Kilenc példa következik.

A rovat legolvasottabbjai