A csalogány hangterjedelme óriási!

Hír

írta: Admin
2014/05/06

A csalogány hangterjedelme sokkal nagyobb, mint bármely más énekes madáré, ez pedig agyának szerkezetével függ össze - állapították meg brit biológusok. A rejtőzködő kismadár több mint 1160 hangot képes kiadni, a mezei pacsirta csak 341-et, a feketerigó pedig mindössze 108-at.

A Cornell és a Bathi Egyetem kutatói 49 - Amerikában, Európában és Dél-Afrikában élő - énekesmadárfaj három-három hímjét tanulmányozták. Összevetették agyuk méretét és alakját azzal, mennyire hosszú és összetett az énekük. A tanulmány az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) jelent meg ezen a héten.

A kutatás során a szakemberek arra jutottak, hogy azok a madarak, amelyeknek nagyobbak a "felsőbb" agyterületeik, mint az "alacsonyabb" régiók, több tucat különböző hangot képesek megtanulni. Ennek oka, hogy a felsőbb" agyi régiók több megismerési és tanulási funkciót irányítanak, az "alacsonyabbak" pedig a mozgásműködésben játszanak fontosabb szerepet. A nagyobb felső agyterületekkel rendelkező fajoknak tehát szélesebb a hangrepertoárja, íme néhány példa: a feketerigó 108, a mezei pacsirta 341 hangot képez, ám mindezek a teljesítmények eltörpülnek a csalogány 1160 hangos skálája mellett. És persze vannak olyan madárfajok is, amelyeknél az alsóbb agyi régiók nagyobbak a felsőbbekhez viszonyítva, így csupán néhány hangot képesek kiénekelni. Közéjük tartozik az erdei pityer, a partifecske és a citromsármány.

Ez az első kutatás, amely megállapította, hogy a madarak tanulási képessége nem az agyuk méretével, hanem annak struktúrájával áll szoros kapcsolatban.

Párhuzam az emberi- és a madáragy között
Székely Tamás, a Bathi Egyetem Biodiverzitás Laboratóriumának biológusa elmondta: kutatásuk nemcsak az énekes madarak rendkívül összetett és érdekes vizsgálata, hanem egyedülálló információval szolgál arról, hogyan járulhat hozzá az agyfejlődés az emberi nyelvi képességek alakulásához. Párhuzamot lehet felfedezni ugyanis a között, ahogy a madáragy az összetett dalok előállítására kifejlődött, illetve a között, ahogy az emberi agy fejlődése lehetővé tette a beszédet - magyarázta Székely.

Szexualitás?
Neurológusok szerint az ember azért tud beszélni, összetett célokat kitűzni és elérni, mert a felsőbb agyterületei - az agykéreg és különösen a homloki agykéreg - tovább fejlődtek. Az ember nyelvi készségeket irányító agyterületei érnek a legtovább, teljesen csak a húszas életévek elejére fejlődnek ki. Azoknál a madárfajoknál, amelyek bonyolultabb dallamokat tudnak megtanulni, valószínű, hogy a felsőbb agyterületek a szexuális kiválasztás következtében fejlődtek inkább. Vagyis a nőstények azokat a hímeket választják szívesebben, amelyek bonyolultabb dalt tudnak előadni.


Kép forrása / Szerző: J. Dietrich / ORTS ticket #2011030910003552

 

A rovat új hírei

Hasonló

Íme a konfliktuskerülő koalák

A koalák szerelmi életét kutató tudósok szerint a hím példányok hangos bömböléssel igyekeznek elkerülni az egymás közötti ...

Téli madáretetés

A madarak etetése akár egy ablakpárkány alatti muskátlis láda „funkcióváltásával” is megoldható.

A rovat legolvasottabbjai

Mikroműanyag úszik a Tiszában!

Magyarországon elsőként végzett mikroműanyag-vizsgálatot egy független laboratórium. Kiderült, hogy jelentős, az európai ...