Téli madáretetés
A madarak etetése akár egy ablakpárkány alatti muskátlis láda „funkcióváltásával” is megoldható. A legfontosabb, hogy ha egyszer elkezdtük, a tartós fagyok végeztéig ne hagyjuk abba a gondoskodást.
Téli madáretetésForrás: pixabay.com
Madárles az ablak alatt
Hamar közeli ismerőssé válhatnak és bearanyozgatják napunkat a pártfogásunkba vett szárnyasok, azonban néhány dolgot érdemes betartani, nehogy akaratlanul többet ártsunk, mit segítsünk nekik. Ha az etetés mellett „madárlest” is végeznénk, akkor járunk a legjobban, ha az etetőket, itatókat közvetlenül az ablakunk alá tesszük, olyan helyre, ahol napközben sokat tartózkodunk. Mivel a madarak nagyon gyorsan hozzászoknak a jelenlétünkhöz, szinte garantált, hogy lesz módunk megfigyelni őket.
Még nem késő elkezdeni az etetést
Ha új helyen szeretnénk bejáratni az etetőt, nyugodtan el lehet kezdeni az étel kihelyezését akár már októberben, de ha most kaptunk kedvet hozzá, akkor sincs még késő. Ilyenkor érdemes megtisztítani a talajt, és jól látható helyre szórni az eleséget, hogy a madarak észrevegyék az új táplálékforrást. Az etetést addig folytassuk, amíg a tartós fagyok el nem múlnak – általában április közepéig. Ha ugyanis idő előtt, hirtelen megvonjuk tőlük az eleséget, abba könnyen belepusztulhatnak. Fontos tudni, hogy Magyarország környezeti helyzete nem indokolja viszont, hogy nyáron is etessük a madarakat, mert ezzel torz viselkedésre kényszerítenénk őket. Sok magevő faj például fiókáit rovarokkal táplálja, amit ha nem veszünk figyelembe, komoly élettani problémákat is előidézhetünk vele.
Mit szabad adni és mit nem eleségként?
Az sem mindegy, melyik madárfajnak milyen táplálékot adunk. Az etetőre járó énekesmadaraknak például soha ne adjuk kenyeret, de még morzsát sem. A péksütemények a párás, sokszor esős környezetben ugyanis erjedésnek indulhatnak, amitől egyes fajok bélgyulladást kaphatnak, sőt el is pusztulhatnak. Ugyanez nem mondható el viszont a vízimadarak esetében, tehát a hattyúknak, kacsáknak – a gyerekek nagy örömére – nyugodtan adhatunk kenyérfélét. Az etetőkbe alapvetően háromféle eleséget szokás kihelyezni. A legelterjedtebb a fekete, ipari napraforgó, amibe érdemes apró szemű magvakat (elsősorban kölest) keverni. Utóbbit takarmányboltban vagy pintyeleség néven állatkereskedésekben szerezhetjük be. Ezt talajon szétszórva és etetőben is célszerű elhelyezni. A másik fontos eleség az állati zsiradék – számos helyen kapható az úgynevezett cinkegolyó, amely egy hálóban lévő mag-és faggyúkeverék; de akár kifőzött szalonna vagy vaj, vagy margarinkocka formájában is kitehetjük. Emellett még almát adhatunk kis barátainknak, félbe vagy negyedbe vágva a talajon szétszórva vagy a fák ágaira tűzdelve.
Virágalátét, muskátlis láda és PET-palack
Télen bőven elég, ha napi két-három órán keresztül érhető el a madarak számára a folyékony víz. Használjunk egy nagyobb virágalátétet itatónak, töltsünk bele 25-30 fokos vizet, és lehetőleg reggel 10 és délután 3 óra között tegyük ki a madaraknak. Akinek esetleg nincs kertes háza, az is könnyedén megoldhatja a madáretetést: egy megfelelő rögzítéssel az ablakpárkányra erősített muskátlis ládában is kialakítható egy mini „madárvédelmi központ”, benne kis etetővel és itatóval. Madártetőt készíteni egyébként sem bonyolult feladat: a képen látható módon, PET-palackból is könnyedén barkácsolható.
