Beavatkozásaink következménye

Magazin

2015/02/03

Az utóbbi években a világ különböző országaiban és Magyarországon is egyre nagyobb gondot okoznak a szélsőséges természeti hatások. Nagy árvizek, szélviharok és aszályok válthatják egymást a jövőben is. A változás természetes folyamat, amit az ember igencsak felgyorsított. Mára már nagyrészt tisztában vagyunk e folyamatokkal, az ok okozati összefüggésekkel, amit több területen is igyekszünk hasznosítani (repüléstechnika, hajózás, építkezés).

Árvíz = Nem megfelelő tájhasználat. De mit jelent az a szó, hogy táj?
A táj a Föld egy adott felszíni darabja, területe; térbeli kiterjedése, határai nem záródnak élesen. A tájkép a táj jellegét mutatja. Sajátos megjelenése van, ami alapján könnyen felismerhető. Gróf Teleki Pált idézve: "A táj nemcsak kép. A táj típusos teremtő élet is, amely hegyet, növényzetet, embert, testet, lelket, gondolatot, érzést, munkát formál, - újat teremt és világot gazdagít." "A tájban élő ember nem bontja a tájat elemeire. Ismerete nemzedékek tapasztalatán, a mienknél összehasonlíthatatlanul finomabb, élesebb látó, halló, szagló, tapintó szerveken élesebb, finomabb méret és távolságérzéken, finomabb öntudatlan megérzésen, nagyobb nyugodtságon a tájjal való belső együttléten alapszik."

Az Alföld kialakulásának története
A Kárpát-medencében található Alföld 100.000 km2 kiterjedésű, amiből 45.000 km2 hazánkhoz tartozik (TÓTH A., 2003.). Az Alföldet a vízrendszere, folyói, patakjai alakították egységes és mégis mozaikos tájjá. A földtani és felszínalaktani állapotát és egész fejlődéstörténetét is a víz tájformáló szerepe határozta meg. Előtörténete a miocén időszakig nyúlik vissza. Ekkor a Kárpát-medence folyamatos süllyedése mellett a Dinaridák és az Alpok emelkedtek. Ebben az időben jött létre a Pannon-tó. Kialakulásának oka, a Pannon-tengerbe futó édesvizű folyók, melyek a tengert kiédesítették. A folyók folyamatos hordalékszállításának köszönhetően a Pannon-tó lassan, fokozatosan feltöltődött. A feltöltődés elsősorban a delták mentén ment végbe. Azok az apró szemű hordalékok, melyek a deltáknál nem rakódtak le, a fluviolakusztrikus (folyami-tavi) áramlásnak köszönhetően, a tó egész területét befedték, ezáltal ez elsekélyesedett, majd megkezdődött a hordalékkúp-síkságok kialakulása. Először a peremeken, majd folyamatosan húzódott vissza az Alföld belseje felé. A pliocén végére teljesen feltöltődött.

Ahogy visszahúzódott a Pannon-tó úgy vette kezdetét az új vízhálózat kialakulása. A negyedidőszak végére befejeződött a folyók hordalékkúp építő tevékenysége. A folyók lettek az Alföld, ill. a Tisza-völgy tájformálói. XIX. század derekáig a Kárpát-medencében mintegy 48,767 km2 volt az állandóan és időszakosan elöntött területek nagysága. Ezeknek az 53%-a a Tisza-völgyre koncentrálódott. A Tisza-völgye az Alföld legmélyebb fekvésű részén helyezkedik el, ezért a Tisza egyesíti az Alföld szinte valamennyi vízfolyását.

A Tisza-völgy jelentése, ősi hasznosítása
Legszűkebb értelemben a folyó két partját kísérő árvízvédelmi töltések által közrefogott területre korlátozódik, vagyis a hullámtérre. Tágabb értelemben a kis- és középtájak szerves kapcsolódásával is számol, amelynek a Tisza hullámterét, azok öblözeteit kísérik, s velük történetileg is kölcsönös függési viszonyban van.

Honfoglaló őseinket még egy természetes mocsaras-ligetes táj fogadta, dús legelőkkel, halakban bővelkedő folyókkal, tavakkal és vadakkal teli erdőkkel. A folyó fattyúágai kiöntéskor elárasztották vízzel és tápanyaggal a dús füvű réteket és legelőket. Ekkor az emberek és jószágaik a biztonságos árvízmentes hátakra húzódtak vissza. A felszínt formáló víz mozgását elsősorban a fokok és erek biztosítják. A fok a folyóhátakat megszakító olyan alacsony partszakasz, nyílás, ahol az áradáskor a folyó vize kiönthetett. Az erek hosszú árokszerű mélyedések, amelyeken át a fokokon kiáradó víz lapályról-lapályra vagy folyóba öntött. A fokok döntő hányada természetes eredetű, melyet az ember tartott fent, s használta ki adottságait a halgazdálkodás terén.

A folyók szabályozásának okai
Később a folyók szabályozásával elvesztették jelentőségüket. A vízrendezéskor, a fokok elzárása következtében, hatalmas területek szabadultak fel a víz uralma alól, majd váltak a földművelés részévé. A Mirhó gát megépítése után négy évvel később a régi legelők is szántóvá váltak. A legeltető állattartásnál kifizetődőbb, gazdaságosabb lett a gabonatermesztés.

A Tisza-völgy életében a legdrasztikusabb változást a Széchenyi - Vásárhelyi program megvalósítása eredményezte. Tiszadobon volt az első kapavágás 1846. augusztus 27-én, majd a századfordulóig a kubikusok megépítették a 6340 km hosszúságú árvízvédelmi védvonalat, ennek eredményeként 3 millió 520 ezer ha mentesített terület szabadult fel. Majd később a mentett oldalon megjelenő belvíz végett 40 ezer km belvízelvezető csatornát építettek, hogy a többletvíz minél hamarabb elfolyjon a területről.

A szabályozás okai között említhető, hogy a korábbi mocsaras-lápos táj eltartó képessége már nem volt elegendő, főleg hogy a lélekszám hatalmasat ugrott. 1850-ben 11,6 millió lakosa volt az akkori magyarországi területnek, amely a folyamatos növekedés következtében 1910-re már 18,3 millióra nőtt (SZF-MMF oktatási segédlete).

A folyók és árterük aktuális helyzete, megoldási javaslatok
A szabályozás nem csak a Tiszát érintette. A Kőrösök mellett a Zagyvát is megrövidítették több kilométerrel. Szolnokhoz például 4 km hosszúságú Zagyva-holtág tartozik, amely szépen mutatja a fertő állapotot és sok fajnak szolgál menedékhelyül.

Ma a folyók nagyrészt szűk hullámtérbe van szorítva. A szűk hullámtérnek köszönhetően különösen nagy problémát okoznak az árvizek. Az év eleji víztöbblet levezetése kizárólag a hullámtérre korlátozódik, s a cél a víz minél hamarabbi levezetése. Azonban nyár közepére az aszály jelentkezik. A víz elvezetése után, az elvezetett víz nem lesz a területen, illetve nem megy ki a területre, ergo szárazságot okoz. Az ironikus az, hogy évente több tízmilliárdot költünk annak a vízmennyiség elvezetésére, ami épp hiányzik az áradástól megmentett tájból. A jövő várhatóan nem ígér túl jót. A szélsőséges időjárások egyre gyakoribbak lesznek. Nagy valószínűséggel csapadékhiányos időszakok és nagy árvizek fogják egymást váltogatni. Erre nem árt felkészülni. A mai cél, olyan területek kialakítása, ahol az év elején jelentkező víztöbbletet tárolni tudjuk az aszálykár megszüntetése céljából. Ezen kívül a tározók halutánpótlásra is szolgálhat. Az árterekhez és a hullámtérhez kapcsolódik a fenntartható tájhasználat kialakításának egyik alapvető feltétele, a Zagyvához, a Tiszához és többi mellékfolyóhoz tartozó tájak vízháztartási egyensúlyának helyreállítása. A jelenlegi vízháztartási jellemzők mellett nem biztosítható az élet normális fenntartása. Csak úgy, mint 150 éve, most is ez a helyzet.

Az Alföld Tiszához tartozó részein az éghajlati vízhiány 250-350 mm/év, ami a Zagyva- Alsó szakaszára is igaz. Ezt a hiányt pótolnák az évente levonuló árvizek. Ha azt a vízmennyiséget, ami eddig a hullámteret és a töltéseket túlzottan igénybe vette, szinte teljes egészében kivezetnénk, akkor a töltéseink magassága és kiépítettsége elegendő lenne és nem kellene milliárdokat költeni a védekezésre. Ez persze nem azt jelenti, hogy az így felszabadult pénzeket ki lehetne vonni az árvízi biztonság megteremtésének programjából, hanem azt, hogy a jelenlegi fenntarthatatlan helyzet helyett fenntartható helyzetet hozzunk létre. Azaz ma már nem célunk az árvíz gyors levezetése, hanem az szétterítése, biztonságos tárolása és mozgatása. Ehhez még ma is alkalmasak a meglévő természetes szintkülönbségek, medermaradványok, melyek biztonságosan körülhatárolhatók, a víz be- és levezetése könnyeden megoldható, és még a lakosság sem lakja a területet. Ilyen a nemrég átadott Szamos-Kraszna között árvízszint-csökkentő tározó is.

 

A rovat új hírei

Hasonló

Negatív rekord a Tiszánál!

A Tiszán ma mérték minden idők legalacsonyabb vízszintjét, de hasonló a vízállás a Duna több szakaszán és a kisebb folyókon ...

Duzzasszunk, vagy ne duzzasszunk?

Miért és mikor érdemes duzzasztógátat építeni? Tényleg minden esetben káros? Ezekre, és további kérdésekre is keressük a ...

A rovat legolvasottabbjai