50 év alatt egy méterrel emelkedtek!
Az elmúlt 50 évben átlagosan egy méterrel emelkedtek az árvizeknél várható legmagasabb vízszintek, volt ahol 1,9 méterrel, ezért a következő években új víztározókra, a töltések magasítására és a folyómedrek rendbetételére lesz szükség.
ÁrvízForrás: pixabay.com
Láng István, aki egyben az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vezetője is, szombati budapesti sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárással kell számolni. A vízügyi szakember utalt arra, hogy Áder János köztársasági elnök is többször figyelmeztetett a klímaváltozás hatásaira. Az államfő azonnali összefogásra és cselekvésre szólított fel, és mindenkit arra kért, csatlakozzon a www.elobolygonk.hu honlapon elindított kampányához.
A klímaváltozás nem azt jelenti - mondta -, hogy nagyobb szárazság várható, hanem azt, hogy több nedvesebb és több szárazabb periódus alakul ki, változékonyabb lesz az időjárás; nagyobb árvizekre és nagyobb aszályokra kell számítani a jövőben. Felidézve az elmúlt évek rendkívüli árvizeit, belvizeit, aszályait, a szakember azt mondta, értékelése szerint sikeres védekezést folytattak. A szélsőséges veszélyhelyzetek kezelése komoly kiadásokat jelent a mindenkori költségvetésnek. A megelőző programokra fordított pénzt hatékonyabban lehet felhasználni, mint a kárelhárításra költött forrásokat, ezért a jövőben az előbbiekre többet költenének - jegyezte meg.
Arról is beszélt, hogy az elmúlt években elemezték, milyen árvízi, vagy belvízi veszélyek várhatók, és meghatározták azokat az új, árvizek esetén várható vízszinteket is, amelyekkel a későbbi védekezésnél számolnak. Jelezte: a magyarországi 2600 kilométeres folyószakaszok vizsgálatánál mindössze két kis szakaszt találtak, ahol nem volt emelkedés az árvízi vízszintben a korábbi adatokhoz képest. A 2000-es évek óta egyre gyakoribbá váló árvizek okai között a klímaváltozás hatásain túl a rossz területhasználatot említette, azt, hogy sok helyen az ártereket beépítették vagy erdősítették.
A főigazgató-helyettes az M1 aktuális csatorna műsorában szombaton azt is elmondta, hogy az árvízszintek a klímaváltozás, az árterek beépítése mellett a külföldi vízgyűjtő területeken történő, Magyarország számára kedvezőtlen beavatkozások miatt is emelkednek.
E beavatkozások kompenzálásáért egyrészt megerősítették uniós kapcsolataikat, másrészt a határvízi bizottságokon keresztül Magyarország közvetlen szomszédaival új szerződéseket kötöttek. Romániával már megkötötték, Szlovákiával, Szerbiával most kötik meg a szerződést - tette hozzá. A szerződésekkel azt próbálják elérni, hogy olyan beavatkozások történjenek külföldön, amelyek Magyarországot károsan érintik.
A sajtótájékoztatón kitért arra, a teljes magyarországi folyószakaszt feltérképezték egy kétdimenziós modellel, és ennek alapján azt is megállapították, hogy a folyók medrében is "rendet kell tenni", mert ez is oka annak, hogy az árvizeknél várható vízszintek megemelkedtek.
Az elmúlt években több milliárd forintos értékű tervezési munkát végeztek el a vízgazdálkodási ágazatban, és most értek oda, hogy ennek alapján meghatározzák a következő évtizedek stratégiáját. Már megkezdődött a Kvassay Jenő-tervnek, a nemzeti vízgazdálkodási stratégiának a társadalmi egyeztetése.
Kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy 2014 és 2020 között több mint 200 milliárd forintot fordítanak vízgazdálkodásra , így például töltések magasítására, tározók építésére. Szeretnének még két tiszai tározót építeni.
