Duzzasszunk, vagy ne duzzasszunk?
Miért és mikor érdemes duzzasztógátat építeni? Tényleg minden esetben káros? Mit eredményez, ha egy folyó arculatát megváltoztatjuk? Hogyan kompenzálhatjuk az átalakítás káros hatásait? - Többek közt ezekre a kérdésekre is igyekszünk választ adni cikkünkben.
Glen Canyon GátForrás: pixabay.com
Hoover-gátForrás: pixabay.com
Gát a Lüner tónálForrás: pixabay.com
Kezdjük azzal, hogy mi is az a gát? A duzzasztógát valamely vízfolyás keresztirányában kiépített olyan műszaki megoldás, amelynek célja az ott lévő víznek a felduzzasztása, vagy teljes elzárása. A gát felett magasabb a víz, mint a gát alatt, és itt ezért vízbukás állítható elő. Jelenleg - világviszonylatban - a nagygátak száma meghaladja a 48 ezret, további ezerötszáz pedig tervezés alatt áll, vagy megvalósítási szakaszban van.
Tanulmány a gátakkal kapcsolatban
A WWF néhány éve egy elég részletes tanulmányt bocsátott közre a tervezett vízerőművekkel kapcsolatban, tárgyalva azok szociális, gazdasági és ökológiai hasznát és persze a lehetséges károkat is. A dokumentum szerint a legveszélyeztetettebb a kínai Jangce-folyó, a Tigris és Eufrátesz medencéje, és a dél-amerikai La Plata, Paraná, valamint Uruguay és Paraguay folyók.
Vitathatatlan előnyök
Globális szinten óriási kihívást jelent víz- és energiaszükséglet kielégítése, ám sajnos ez még napjainkban sem megoldott: Kétmilliárd ember egyáltalán nem jut villamos energiához, 1,1 milliárd ember ivóvíz hiánnyal küszködik (illetven nem is jut hozzá), 2,4 milliárd ember számára pedig nem megoldott a higiénikus életvitel, szintén a vízhiány miatt. - Ezek mind olyan adatok és tények, melyeket nem felejthetünk el, mikor egy gát létét, megépítését kritizáljuk, vagy támadjuk. A duzzasztó gátak elsősorban az energiatermelést szolgálják, amely vitathatatlanul fontos, e mellett természetesen egyéb célok is felfedezhetőek, mint például az adott régió öntöző-és ivóvízbázisának biztosítása, a hajózás biztonságosabbá tétele, vagy épp a halászat elősegítése. Korábban be is mutattunk három vízerőművet, a legnagyobbat, a legismertebbet, és a legkülönlegesebbet.
Hoover-gátForrás: pixabay.com
Hátrányok, amelyek az építés után jelentkeznek
A klímaváltozás egy olyan természetes folyamat, melyet az ember felgyorsított a fosszilis anyagok elégetésével. Azért, hogy a légkörbe juttatott szén-dioxid mennyiségét csökkentsük, a megújuló energiaforrások felé kezdtünk tekinteni az elmúlt években, évtizedekben. Ilyenek a szélerőművek, a napelem telepek, és például a vízerőművek is, amelyek napjainkban már a világ energiatermelésének 19%-át adják. Eddig úgy hittük, hogy ezek a komplexumok a tájátalakításon kívül más problémát nem okoznak, azzonban az újabb kutatások elkeserítő eredményekről számolnak be: A vízerőművek a felduzzasztott folyók ökoszisztémáját és a környékének - főként a gátak alatti területek - vízháztartását és vízmérlegét, valamint a lápok és árterületek élővilágát teszik tönkre. Sőt: negatív hatással lehetnek a klímaváltozásra is!
• Fajok eltűnése: Az áramló víz duzzasztásával a folyószakasz jellege nagymértékben megváltozik, melyhez bizonyos fajok nem tudnak alkalmazkodni és teljesen eltűnnek a területről (például a Jangce folyón tervezett gátak több, egyébként is veszélyeztetett és kihalófélben lévő faj élőhelyét szüntetnék meg), azonban ez csak a jéghegy csúcsa. Fizikai akadály is jelentkezik egy duzzasztómű estében, ugyanis a folyón vándorló fajok elől az út el van zárva. Ez a probléma nem csak a pisztrángokat érinti, hanem a kagylókat, és más gerinctelenek élőlényeket is.
• Halpusztulás: A vízlépcsők turbinái szó szerint bedarálják a vonuló halak jelentős részét. A káros hatások mérsékelhetőek hallépcsők kialakításával, vagy a vízszint szabályozásával, mesterséges áradást és apadást szimulálva. Ezzel próbálkoznak például a Szigetközben is, ahol is javulás tapasztalható, habár annak esélye, hogy visszaáll a régi, természetes állapot, igen csekély.
Gát a Lüner tónálForrás: pixabay.com
• Megváltozik a víz kémiája: Az áramlási viszonyok módosulásával nem csak az áramlási sebesség változik, hanem az üledék lerakódásának mértéke és a víz kémiája is. Ezzel együtt változik a talajvízszint is, ami nagyobb területre hatva, megváltoztatja annak élővilágát. Gondoljunk itt csak arra, mikor a megemelkedő vízszint hatására a sós talajvíz felemelkedik, ezzel elpusztítva az addigi vegetációt. A duzzasztás egyébként kimutathatóan nem csak az adott területre hat kedvezőtlenül, hanem a folyószakasz több 10 km-es hosszában is, így ha egy folyón több keresztgát is található, akkor a folyó jellege teljesen megváltozik. (Keresztgát: a folyókat nem csak oldalirányú gátakkal, illetve levágásokkal lehet szabályozni, hanem úgynevezett keresztgátakkal is, amelyek nagymértékben károsítják a közvetlen környezetet. Természetvédelmi szempontból a keresztgátak lehetnek hasznosak, mikor például vizet tartunk vissza egy mocsár megmentése céljából.)
• Klimatizácós hatás: Minél nagyobb egy vízfelület, annál erősebb annak párologtató hatása. A duzzasztógát lokálisan képes növelni a légkör vízgőztartalmát, ami üvegházhatású tulajdonságot mutat. 48 ezer duzzasztó esetén már globális hatásról beszélhetünk, amely kihat a bioszférára. Azonban nem csak a párolgás a probléma, hanem a lassú, vagy épp álló víz iszapjában keletkezett többlet metántermelés is.
Mi tehát a megoldás? - A WWF WCD (World Commission for Dams) a korszerű gátak tervezésében és új technikák alkalmazásában látja a megoldást, amelyet egy következő cikkünben részletesebben bemutatunk majd. Addig is szavazzunk, a gátépítés előnyös-e, vagy sem?
Képek forrása: Pixabay.com
