Új fecskefaj fészkelt Magyarországon

Hír

írta: ecolounge
2017/08/24

Egy vörhenyesfecske-pár fészkelt a nyár során Balatonfüreden, a fészekből három fióka repült ki július első hetében. Az egyik szülő a fiókanevelési időszakban valószínűleg elpusztult, így a fiatalok etetése a magára maradt madárra hárult.

Magyarországi költési adata eddig nem volt, és egyes kóborló példányok is nagyon ritkán, 1999-2015 között mindössze nyolc helyen kerültek elő Magyarországon. Áprilisban két, egymástól valószínűleg független megfigyelése is volt Tatán, illetve a magyar-román-ukrán hármas határ közelében.

A vörhenyes fecske a füsti fecskénkre emlékeztető megjelenésű és viselkedésű madár. Repülő rovarokra vadászik, sárgolyókból álló fészkét sziklafalak, épületek esőtől védett párkányzata alá építi. Utóbbi könnyen elkülöníthető a hazai fajokétól, zárt, molnárfecskeszerű fészkének bejáratához ugyanis hosszú "félcsövet" tapaszt. Hatalmas területen elterjedt madár, elsősorban Ázsiában, de Afrikában és Európában is költ. Európában a Földközi-tenger partvidéki régiójában, Spanyolország, Portugália és a Balkán országainak belső területein fészkel.

A balatoni madarak első megfigyelési adata májusról származik. Ezt követően a madarászok 36 alkalommal figyelték meg a fecskéket. A vörhenyesfecske-pár fészke az egyik hotel mélygarázsának mennyezetére, a faj mediterráneumi élőhelyén klasszikusnak számító helyre épült. Külön meglepetés volt, hogy az idén épült fészek mellett egy korábbi években, valószínűleg 2016-ban készült fészek is előkerült, amiről eddig nem volt tudomásuk a szakértőknek. A fiókák első megfigyelése július elejéről származik, ekkor négy repülő madarat - három fiatalt és egy felnőtt egyedet - láttak a madarászok. Kedden az egyik vörhenyes fecskét még sikerült megfigyelni Balatonfüreden, a fészkelőhely közelében.

A következő évben érdekes madártani esemény lesz annak kiderítése, hogy a faj visszatér-e a balatoni fészkelőhelyre.

Az új fecskefaj alkalmi megtelepedése azonban nem tudja ellensúlyozni a hazai fecskeállomány jelentős, több mint 50 százalékos állománycsökkenését.

Eltűnnek a fecskék Magyarországról?!

Sajnos az új fecskefaj alkalmi megtelepedése nem tudja ellensúlyozni a hazai fecskeállomány jelentős, több mint 50%-os állománycsökkenését, és az ez által okozott kárt!
Az ezredfordulót követő drámai, akár 50%-ot meghaladó csökkenésük hátterében több ok is áll:
  • az élőhelyek átalakítása, fészkelőhelyek és táplálék csökkenése (a háztáji- és legelőállat-tartás összeomlása, a túlzott kemizálás, a nem megfelelően végzett szúnyogirtások és épületfelújítások);
  • a klímaváltozás (sár fészeképítő-anyag hiánya a szárazodó tavaszokon, óriási vonulási veszteségek, különösen tavasszal);
  • a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll.
Ez a megfogyatkozás az emberek mindennapi élete szempontjából is azért különösen problémás, mert a klímaváltozás következtében melegedő időjárással új szúnyogfajok és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. Az egészségünket veszélyeztető betegségeket terjesztő szúnyogok, és a szintén a klímaváltozás hatására érkező újabb kártevő rovarok elleni biológiai védekezésben is óriási szerepe van, lenne azoknak az állatoknak, például a fecskéknek (és a denevéreknek), melyek természetes úton csökkentik ezek számát. A napjainkra teljes egészében városiasodott, sárfészket építő fecskék védelmében a lakosságnak kiemelten fontos szerepe van.

Állománycsökkenésük megállítását, megfordítását mindenekelőtt így érhetjük el:
  • a meglévő aktív természetes fészkek, fészektelepek fokozott védelmével;
  • az ezek mellé március-áprilisban kihelyezett műfészkekkel, mesterséges fészektelepekkel;
  • április közepétől június végéig sárgyűjtőhelyek létesítésével és fenntartásával;
  • az épületfelújítások madár- és denevérbarát megvalósításával;
  • az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével;
A partfalakban fészkelő partifecske-kolóniáknak is segíthetnek az emberek, ha a lejtősre erodálódás miatt költésre alkalmatlanná vált, méternyi magas földfalakat családi kalákában, baráti társasági összefogás keretében ásóval függőlegesre faragják. - áll a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán.


Kiemelt kép forrása (eredeti forrás) / Szerző: Wouter van der Ham
Fészekről készült kép: MME / Szerző: Bajor Zoltán

 

forrás: MTI, MME

A rovat új hírei

Hasonló