Vízerőművek: A legnagyobb

Magazin

írta: Fáy Bence
2013/07/08


Háromrészes cikksorozatunk utolsó állomásához értünk. Bemutatjuk a legnagyobb vízerőművet, a Három-szurdok gátat.

A kezdetek
Először, 1919-ben, Szun Jat-szen javasolt erőmű építést a Kínában található Három-szurdoknál. Ez a Jangce azon szakasza, ahol folyam a Szecsuáni-medencéből a Kínai-alföld irányába tör a hegyek között. Az 50-es évek árvizeit követően Mao Ce-tung rendelte el a környék felmérését egy gát megépítésének céljából, komoly tervként azonban csak az 1980-as években fogalmazódott meg. 1992-ben a kínai parlament elfogadta a tervet, 1994 decemberében megkezdődött az építkezés. Nap mint nap, huszonnégy órán át, több műszakos váltásokkal összesen 18 ezer ember dolgozott a gát megépítésén, amelyet végül 2009-ben adtak át.

Érdekes adatok

  • Megépítéséhez 27,2 millió köbméter betonra, 463 ezer tonna acélra volt szükség. Utóbbiból több mint 63 Eiffel-tornyot lehetne felépíteni.
  • Tározója 39,3 köbkilométer vizet képes tárolni, Ez nagyjából 20-22 Balatonnak felel meg.
  • Nem ritkák azok a vélekedések, hogy a nagy fal megépítése óta, ez Kína legnagyobb építészeti vállalkozása. Amennyiben a kínai szellemvárosokkal nem számolunk, tán még igaz is lehet.
  • Hosszúsága 2335 méter, magassága 185 méter, amely egy 60 emeletes panelháznak felel meg.
  • 22 500 megawatt teljesítményével a kínai áramtermelés körülbelül 1/9–edét adja.

Pro és kontra
Egyesek szerint a gát katasztrófához vezethet, a félelem pedig korántsem megalapozatlan. - Több kínai geológus is azon az állásponton van, miszerint szeizmikusan aktív régióban, egy törésvonal közelében épült a gát, ezért az - és környéke -  fokozottan veszélyeztetett. Csak a 2006-os esztendőben több száz rengést mértek a térségben.
Komoly problémát jelentenek az iszap és földcsuszamlások is, akárcsak az ember környezetszennyező jelenléte. - Mivel a hulladékelszállítás nem megoldott a területen, rengeteg mérgező anyag kerül a felduzzasztott tóba, ami a lelassult folyónak „köszönhetően” felhalmozódik.
Az építkezés a környék biológiai sokszínűségét is befolyásolta, a gát körüli, korábban erdővel borított terület 20%-ról (1950-ben) 10% alá zsugorodott, ami negatívan hatott a környék összes növényfajára.

Természetesen számos pozitívuma is van a gátnak. Kína növekvő áramfogyasztásának - talán - legfontosabb forrása, amely megújuló energiaforrásként hatékony és környezetbarát.
Egyes számítások szerint évente 31 millió tonnával csökkenti a felhasznált szén mennyiségét, ami komoly érv, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg Kína a föld legnagyobb széndioxid kibocsátója.
A gát - a kínai vezetőség reményei szerint - megszelídíti az évről évre kiáradó Jangcét is, megmentve így a területet a folyamatos árvizektől, amely már több mint egy millió ember életét követelte.
A zsiliprendszernek köszönhetően a hajóforgalom megnőtt, immáron a hatalmas óceánjárók is képesek több mint 2000 kilométer hosszan behatolni az ország központjába. Az olcsóbb energia, a vízi közlekedés ösztönzőleg hat a befektetőkre is.

Képek forrása: Wikipedia

 

forrás: kihagy6atlan.hu, wikipedia.org, erdekesvilag.hu, kitekinto.hu, hvg.hu

A rovat új hírei

Magyarország felé nyit a Tesla

A világ autóipara egy teljesen új korszak előtt áll, és ez különös kihívások elé állítja azokat az országokat, mint amilyen ...

Hasonló

Duzzasszunk, vagy ne duzzasszunk?

Miért és mikor érdemes duzzasztógátat építeni? Tényleg minden esetben káros? Ezekre, és további kérdésekre is keressük a ...

A rovat legolvasottabbjai

Magyarország felé nyit a Tesla

A világ autóipara egy teljesen új korszak előtt áll, és ez különös kihívások elé állítja azokat az országokat, mint amilyen ...

Felére csökken a napelemadó

A magyar napelempiac többségét képviselő iparági egyesület, a MANAP bízik abban, hogy a napelemek  termékdíjának 2018. január ...