Vízerőművek: A legnagyobb
Háromrészes cikksorozatunk utolsó állomásához értünk. Bemutatjuk a legnagyobb vízerőművet, a Három-szurdok gátat.
Három szurdok gát - KínaForrás: en.wikipedia.org
Három szurdok gát - műholdképrőlForrás: hu.wikipedia.org
A kezdetek
Először, 1919-ben, Szun Jat-szen javasolt erőmű építést a Kínában található Három-szurdoknál. Ez a Jangce azon szakasza, ahol folyam a Szecsuáni-medencéből a Kínai-alföld irányába tör a hegyek között. Az 50-es évek árvizeit követően Mao Ce-tung rendelte el a környék felmérését egy gát megépítésének céljából, komoly tervként azonban csak az 1980-as években fogalmazódott meg. 1992-ben a kínai parlament elfogadta a tervet, 1994 decemberében megkezdődött az építkezés. Nap mint nap, huszonnégy órán át, több műszakos váltásokkal összesen 18 ezer ember dolgozott a gát megépítésén, amelyet végül 2009-ben adtak át.
Érdekes adatok
- Megépítéséhez 27,2 millió köbméter betonra, 463 ezer tonna acélra volt szükség. Utóbbiból több mint 63 Eiffel-tornyot lehetne felépíteni.
- Tározója 39,3 köbkilométer vizet képes tárolni, Ez nagyjából 20-22 Balatonnak felel meg.
- Nem ritkák azok a vélekedések, hogy a nagy fal megépítése óta, ez Kína legnagyobb építészeti vállalkozása. Amennyiben a kínai szellemvárosokkal nem számolunk, tán még igaz is lehet.
- Hosszúsága 2335 méter, magassága 185 méter, amely egy 60 emeletes panelháznak felel meg.
- 22 500 megawatt teljesítményével a kínai áramtermelés körülbelül 1/9–edét adja.
Pro és kontra
Egyesek szerint a gát katasztrófához vezethet, a félelem pedig korántsem megalapozatlan. - Több kínai geológus is azon az állásponton van, miszerint szeizmikusan aktív régióban, egy törésvonal közelében épült a gát, ezért az - és környéke - fokozottan veszélyeztetett. Csak a 2006-os esztendőben több száz rengést mértek a térségben.
Komoly problémát jelentenek az iszap és földcsuszamlások is, akárcsak az ember környezetszennyező jelenléte. - Mivel a hulladékelszállítás nem megoldott a területen, rengeteg mérgező anyag kerül a felduzzasztott tóba, ami a lelassult folyónak „köszönhetően” felhalmozódik.
Az építkezés a környék biológiai sokszínűségét is befolyásolta, a gát körüli, korábban erdővel borított terület 20%-ról (1950-ben) 10% alá zsugorodott, ami negatívan hatott a környék összes növényfajára.
Három szurdok gát - műholdképrőlForrás: hu.wikipedia.org
Természetesen számos pozitívuma is van a gátnak. Kína növekvő áramfogyasztásának - talán - legfontosabb forrása, amely megújuló energiaforrásként hatékony és környezetbarát.
Egyes számítások szerint évente 31 millió tonnával csökkenti a felhasznált szén mennyiségét, ami komoly érv, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg Kína a föld legnagyobb széndioxid kibocsátója.
A gát - a kínai vezetőség reményei szerint - megszelídíti az évről évre kiáradó Jangcét is, megmentve így a területet a folyamatos árvizektől, amely már több mint egy millió ember életét követelte.
A zsiliprendszernek köszönhetően a hajóforgalom megnőtt, immáron a hatalmas óceánjárók is képesek több mint 2000 kilométer hosszan behatolni az ország központjába. Az olcsóbb energia, a vízi közlekedés ösztönzőleg hat a befektetőkre is.
Képek forrása: Wikipedia
