Magyar innováció a hőtárolás terén!
A HeatTank átírja mindazt, amit eddig a hőtárolásról gondoltunk. Farkas Rita és Andrássy Zoltán energetikai mérnökökkel, a HeatVentors startup tagjaival beszélgettünk.
A HeatTank grafikai terveForrás: HeatVentors
Farkas Rita és Andrássy Zoltán, a HeatVentors alapítóiForrás: HeatVentors
Farkas Rita és Andrássy Zoltán energetikai mérnöknek tanultak, és még az egyetem alatt kezdtek foglalkozni az innovatív hőtárolási megoldásokkal. Kutatásaikból végül új találmány született, s megalakult a HeatVentors nevű startup. A kutatókat a különleges hőtároló rendszerről kérdeztük.
Hogyan jött az ötlet, hogy újfajta hőtároló eszközt fejlesszenek?
Egyetemistaként a Tudományos Diákköri Konferencián szerettünk volna indulni egy kutatással. A konzulensünk ajánlotta, hogy olvassunk utána a fázisváltó anyagoknak, mert nagyon izgalmas területet jelentenek a végtelen felhasználási lehetőségükkel.
Felmerültek más, innovatív ötletek is a hőenergia tárolására, melyek közül végül ez a megoldás került ki győztesen?
Az évek során nem csak magát az anyagot tanulmányoztuk, hanem több alkalmazást is megvizsgáltunk mind energetikai mind gazdasági szempontból, mérések, szimulációk és modellezések segítségével. Az egyetem befejezése után konzulensünk és több ipari szereplő ösztönzött minket, hogy eredményeink megállnák a helyüket a piacon is, indítsunk belőle egy vállalkozást. Több alkalmazásban nagy potenciált láttunk és mindegyiket szeretnénk is idővel megvalósítani, viszont úgy érezzük, hogy a HeatTank lehet az a termék, amivel leggyorsabban el tudunk indulni.
Kinek ajánlható, hol alkalmazható leginkább a HeatTank?
Manapság egyre nagyobb szerepet kap az energiatárolás, fontos, hogy a hőt akkor tudjuk felhasználni, amikor szükségünk van rá, nem pedig akkor, amikor megtermelődik. Például napkollektoros rendszereknél a nap folyamán megtermelt hőt a tároló segítségével fel tudjuk használni az esti fürdéshez, vagy hűtési és fűtési rendszereinket nem kell folyamatosan működtetnünk, hanem csak akkor, mikor a legjobb hatásfokon tudnak üzemelni, illetve az iparban jelentkező hulladékhőt is el tudjuk tárolni, hogy más folyamatoknál felhasználható legyen. A HeatTank ezt a hőtárolást valósítja meg innovatív módon.
Farkas Rita és Andrássy Zoltán, a HeatVentors alapítóiForrás: HeatVentors
Hogyan működik a berendezés, mit jelent az, hogy "fázisváltó anyag"?
Jelenleg a hőt vizes tartályokkal, a víz hőmérsékletének változtatásával tárolják. Mi víz helyett úgynevezett fázisváltó anyagokat alkalmazunk és nem az anyag hőmérsékletét, hanem a halmazállapotát változtatjuk meg. Amikor a rendelkezésre álló hőt eltároljuk, az anyag megolvad, majd mikor szükségünk van az eltárolt hőre, azt a fázisváltó anyag visszafagyasztása során tudjuk visszanyerni.
Mi az előnye a hagyományos megoldásokkal szemben?
Az olvadáshoz több hő szükséges, mint a víz felmelegítéséhez, és a megfagyás során több hő szabadul fel, mit a hűtés során, ezért sokkal sűrűbben, kisebb méretekben tudjuk a hőtárolást megvalósítani. A napkollektoros példánál maradva, sok esetben szembesültünk olyan problémával, hogy a családi házakban nem fér el a tároló, ezért nincs lehetőség a napkollektoros rendszer megépítésére. Irodaházi és ipari szinten pedig még nagyobb problémákat jelent a helyhiány. Mi alkalmazástól függően akár 90%-kal tudjuk a tároló méretét csökkenteni, ezáltal csökkenteni tudjuk az alapanyag felhasználást, illetve a speciális kialakításnak köszönhetően 20-40%-kal növeljük az energiahatékonyságot.
Olvastuk, hogy többféle anyagot használnak. Ez azt jelenti, hogy a céltól függően változik a felhasznált anyag?
A fázisváltó anyag egy gyűjtőnév, nagyon sokféle anyag tartozik ide. A méretezés alapja, hogy megtaláljuk az adott alkalmazásnak megfelelő anyagot. A legfontosabb tulajdonságuk az olvadás és fagyáspontjuk, ez széles skálán -100°C-től +600°C-ig változik, ez biztosítja a rendkívül széles felhasználási kört. Ezenkívül persze fontosak az anyag egyéb hőtani tulajdonsága is, viszont ezeket szükség esetén különböző adalékokkal lehet javítani. Például egy fűtési rendszer esetén 50-60 fokon olvadó anyagot, egy hűtőrendszer esetén pedig 10-20 fokon olvadó anyagot kell választani.
Milyen méretben készül a tároló?
A méret az alkalmazástól függ, de minden esetre jóval kisebb tárolót kínálunk, mint a hagyományos vizes tároló, akár 90%-kal kisebbet.
Körülbelül mennyi energiát spórolhat vele egy család?
Fűtésnél körülbelül 20%-kal csökken a gázszámla, hűtésnél pedig akár teljesen passzív módon is kiépíthetjük rendszert, azaz üzemeltetési költség nélkül hűthetjük a lakásunkat.
Hol tart most a fejlesztés?
Jelenleg van két működő prototípusunk, melyek az előzetes számításainknak megfelelően működnek, segítségükkel pedig validálni tudtuk a méretező algoritmusunkat. Jelenleg több nagyobb céggel folynak a tárgyalások pilot projektekkel kapcsolatban, illetve elkezdtük a technológia szabadalmaztatását.
Hogyan képzelik a berendezés jövőjét?
Szeretnénk a lehető legtöbb alkalmazási területet meghódítani, minél több projektet megvalósítani, majd miután elterjedt a technológiánk, szeretnénk a licencet értékesíteni. A sok verseny, inkubáció és akcelerátor program alatt ugyan megszerettük az üzleti világot, viszont továbbra is inkább mérnöknek tartjuk magunkat, így célunk, hogy egy exit után más fázisváltó anyagos technológiákat, termékeket fejleszthessünk ki.
A startup az egyik győztese az MVM-csoport "Edison Light Up" innovatív energetikai pályázatának.
Fotók: HeatVentors
