Napkollektor vs. Szigetelés

Magazin

2015/06/08


Amíg egy átlagos magyar családi ház teljes energiaköltségeinek mindössze 10-15%-át fordítjuk meleg víz előállítására, addig a fűtési költségek az energiaszámla 60-70%-át teszik ki. Napkollektorok helyett tehát az épületszigetelés támogatására lenne szükség.

Energiahatékonysági szempontból korlátozott előnyökkel jár és csak az anyagilag már eleve tehetős családoknak éri meg a kormány által 3 milliárd forinttal támogatott - használati melegvíz ellátás biztosításához és fűtésrásegítésre szolgáló - napkollektorok telepítése. Ezen eszközök semmilyen segítséget nem jelentenek az „energiaszegénységben” élő rászoruló családoknak, akik hazánk pazarló energiafelhasználásának 4/5-ét kitevő korszerűtlen családi házakban élnek. - Könnyen belátható tehát, hogy a rezsiköltségek egyértelműen a hőveszteség szigetelés révén történő minimalizálásával csökkenthetők a legnagyobb arányban, nem pedig a melegvíz vagy fűtés napkollektorokkal való rásegítésével. A szigetelés támogatására azért is nagyobb szükség lenne, vélik a Knauf Insulation szakértői, mert az EURIMA adatai szerint a Magyarországon alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága jócskán elmarad a hazánkhoz hasonló átlaghőmérsékleti adottságokkal rendelkező országokétól. Míg hazánkban az átlagos homlokzati szigetelésvastagság 80-90 mm körül alakul, addig a szomszédos Szlovákiában 100-120, Lengyelországban pedig 150 mm vastagságú anyaggal szigetelik az épületeket, de még a nálunk enyhébb időjárással rendelkező Szlovéniában is 100 milliméter az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága, miközben a gáz ára régiós összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb.

Még a szlovákoké is vastagabb!
A családi házakon alkalmazott szigetelőanyag-vastagság tekintetében Norvégia, Finnország és Svédország állnak az európai rangsor élén. E skandináv országokban, annak ellenére, hogy a gáz ára náluk alacsonyabb, a jóval hűvösebb időjárás miatt 200 mm-nél is vastagabb szigetelést alkalmaznak az ingatlantulajdonosok, így fűtésszámlájuk akár 35-40%-kal is kisebb lehet egy magyar család fűtési költségeinél. A Knauf Insulation statisztikái szerint, szigetelésvastagság tekintetében az európai középmezőnybe a német és az osztrák ingatlantulajdonosok tartoznak, akik átlagosan 120 mm vastagságú szigeteléssel gondoskodnak otthonaik melegéről. Az önmagában nem meglepő, hogy a közép-kelet európai országok az alkalmazott szigetelés vastagsága tekintetében elmaradnak a környezet és energiatudatosabb országoktól, az azonban elgondolkodtató, hogy hazánk e tekintetben még régiós összehasonlításban is sereghajtónak tekinthető.
A Knauf Insulation adatai szerint ugyanis Szlovákiában átlagosan 100-120 mm, Lengyelországban 150 mm, a nálunk enyhébb időjárással rendelkező Szlovéniában 100 mm, de még Romániában is 120 mm vastagságú szigetelőanyagot alkalmaznak leginkább az ingatlantulajdonosok, miközben a magyar otthonok homlokzati szigetelése átlagosan csak 80-90 mm.

„Egy átlagos magyar otthon energihatékonysági adottságait tekintve a kormány által támogatott napkollektor mindaddig fölösleges luxusberuházásnak tekinthető, ameddig a legtöbb hőt elvesztő falak és födém megfelelő szigetelése nem megoldott” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A szigetelés egy ház árának átlagosan mindössze 1%-át teszi ki, mégis ez az az építőanyag, amivel a fűtésszámla 60-70%-kal csökkenthető. Annak ellenére, hogy a magyar családi házakon alkalmazott szigetelés vastagsága növekvő tendenciát mutat, a kérdést regionális kontextusban szemlélve kell mondanunk, hogy energiahatékonyság tekintetében is szemléletváltozásra van szükségünk - tette hozzá a szakember.

Ország /  Homlokzati szigetelés átlagos vastagsága (mm)
  • Norvégia 215
  • Finnország 210
  • Svédország 210
  • Németország 120
  • Ausztria 120
  • Lengyelország 150
  • Románia 120
  • Szlovákia 100-120
  • Magyarország 80-90

Magas gázár ellen vékony szigetelés? Csak nálunk nem gáz az energiaszegénység?
Megfelelő vastagságú szigetelés alkalmazására hazánkban különösen nagy szükség lenne, hiszen egy rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt ingatlan 3-4-szer több energiát használ fel feleslegesen, holott a fűtésre leggyakrabban használt gáz ára regionális összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb, vagyis az úgynevezett energiaszegénység nálunk a legnagyobb.Magyarországon egy MJ gáz ára 3,3 forint körül alakul ( 2011 -es adat), míg ugyanennyi gáz Szlovákiában például 2,7 forintba kerül. Ez azt jelenti, hogy egy magyar családnak - átlagosan 2.000 m3-es éves gázfogyasztást és 34 MJ/m3 fűtőértéket alapul véve - évente akár 40.000 forinttal is többet kell fűtésre fordítania, mint egy szlovák famíliának.

Szigetelés: minél vastagabb, annál többet hoz
A hőszigetelés alkalmazása bizonyítottan az egyik legjövedelmezőbb, legnagyobb megtérülést eredményező befektetés. A szigetelés ára – az alkalmazott szigetelőanyag vastagságától függően - átlagosan 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon – 30 év alatt – pedig minden szigetelésbe fektetett forint több, mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosok számára. A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye megfelelő vastagságú és minőségű szigeteléssel akár 50-60%-kal is csökkenthető, melynek köszönhetően ugyanilyen arányban csökkenthető a fűtésszámla is. A Knauf Insulation vizsgálatai szerint az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3-4%-os energia megtakarítást eredményez.

Energiahatékonysági szempontból luxusberuházás a napkollektor
A szigetelés árának 2-4 éves megtérülésével szemben a napkollektorok megtérülési ideje legalább 5-12 év, ami azt jelenti, hogy energiaszegénységünk orvoslása szempontjából ez az eszköz csak „tüneti kezelésre” használható és elsősorban az anyagilag már eleve tehetős családok számára jelent segítséget.

(Hirdetés)

forrás: Knauf Insulation

A rovat új hírei

Hasonló

A légkondicionálók árnyoldalai

A nyári energiafelhasználás növekedést mutat, melynek egyik fő oka a klímaberendezések használata, amelyek széndioxid ...

A rovat legolvasottabbjai