Para-olaj?
A palaolaj "forradalmasíthatja" a fosszilis energiahordozók piacát, azonban nem tévesztendő össze az olajpalával, amelynek kitermelése sokkalta környezetrombolóbb.
Palaolaj-forradalom: előre a múltba
Amíg egyre több vállalat - ahogyan legutóbb a Google-ről és az Apple-ről is írtuk - a megújuló energiaforrások technológiájába fektet, addig a fosszílis-oldalon éppen "forradalom" van készülőben.
Az év első felében a Pricewaterhouse Coopers szakértői fogalmazták meg egyik elemzésükben, hogy a palaolaj kitermelés világpiacra gyakorolt hatása forradalmasíthatja az energiapiacot a következő néhány évtizedben. Amellett hogy komoly olajár-csökkenést hozhat, 2035-re akár 2,7 billió dollárral is növelheti a globális GDP-t, amely körülbelül 2,3 - 3,7 százalékos növekedést jelent. Összehasonlításképpen, ez olyan változás, mintha 11 Magyarország méretű gazdaság teljesítménye adódna hozzá az összes GDP-hez abban az évben. A PwC elemzése 2035-re a napi 14 millió hordó palaolaj kitermeléssel számol. (A világ napi olajfogyasztása napjainkban 90 millió hordó körüli).
Június elején az U.S. Energy Information Administration (EIA) kormányzati kutatóintézet is publikálta tanulmányát a témában, amely szerint az eddig feltárt palaolaj-készletek a világ 10 és fél éves olajfogyasztását tudják fedezni. Ez alatt a jelenlegi technológiákkal kitermelhető tartalékokat értendőek, amelyek - becslésen alapulva - globális szinten 345 milliárd hordónyi palaolaj kitermelését jelentik, ez a világ olajtartalékának 10 százalékát teszi ki. A közzétett tanulmány 41 ország 137 lelőhelyét veszi górcső alá, és a palaolaj mellett a palagáz lelőhelyeket is vizsgálja. A hivatal adatai szerint a világon Oroszországnak vannak a legnagyobb palaolaj-készletei, ezután következik az Egyesült Államok, majd Kína.
Helyezés | Ország | Milliárd hordó |
1 | Oroszország | 75 |
2 | USA | 58 |
3 | Kína | 32 |
4 | Argentína | 27 |
5 | Líbia | 26 |
6 | Venezuela | 13 |
7 | Mexikó | 13 |
8 | Pakisztán | 9 |
9 | Kanada | 9 |
10 | Indinézia | 8 |
A palaolaj nem azonos az olajpalával!
A palaolaj ("tight oil") nem összekeverendő az olajpalával ("oil shale"), amely többek között Kanadában, Venezuelában és Kínában is megtalálható, és külszíni fejtéssel dolgozzák fel (a lenti kép is ezt a különbséget igyekszik érzékeltetni). Az angolban is komoly félreértésekre ad okot a hasonló elnevezés, az „oil shale” (olajpala) és a „shale oil” (palaolaj) tehát korántsem azonosak, utóbbira ezért is érdemes inkább a „tight oil” kifejezést használni. A palaolajat rossz áteresztő képességű kőzetből, horizontális fúrással és hirdaulikus repesztéssel nyernek ki. Az olajpala ellenben magas szervesanyag-tartalmú üledékes kőzetekből kinyerhető "nehéz" nyersolajfajta, amelynek bányászata a kőolajhoz képest jóval több energiát igényel, technológiájából adódóan pedig jóval környezetrombolóbb is.
Olajpala az igazán nagy para
Az olajpala környezetromboló kitermelésének egyik legjobb példája az albertai mező (Kanada). Ott a kitermelők egészen 70 métert meghaladó átlagmélységig, az olajpala-rétegig ástak le. A felette lévő földet pedig - szaknyelven szólva a "fedőréteget" - eltávolították, azaz az őserdőt mindenestül kiirtották. Jelenleg 170 négyzetkilométeres területről beszélünk, összehasonlításképpen, ez megegyezik Győr városának a területével!
Az olajpala kinyerése igen költséges, hordónként 100 dollár körül mozog napjainkban. Ezzel szemben az amerikai palaolaj költsége 60-80 dollár lehet hordónként, amely akár még csökkenhet is, amennyiben a PwC tanulmánya beigazolódik, miszerint a nem konvencionális olajtermelésből fakadóan hordónkénti 33-50 dollár közötti (reál) áresésre is lehet számítani 2035-ig.
Képek forrása:
Flickr / Dru Oja Jay, Dominion
Statoil
Wikipedia, Wikipedia