A Google a legzöldebb IT-vállalat?

Szélfarm - a kép illusztráció
Forrás: pixabay.com

Szélfarm - a kép illusztrációForrás: pixabay.com

Három hét folyamatos YouTube-nézés kevesebb energiát igényel, mint egy mosás, míg 100 Google-keresés egy ing kivasalásával megegyező energiát emészt fel - áll az IT-óriás zöld fejlesztéseit bemutató aloldalán.
Habár a fenti állítások igazságtartalmának utánajárni nehézkes lenne, az valóban megfigyelhető, hogy 2007 óta - köszönhető valószínűleg az őt ért rengeteg támadásnak - a mammutcég keresi a megújuló energiaforrások kiaknázásnak lehetőségeit, 2010 óta pedig a tiszta energia-beruházásai elérték az 1 milliárd dollárt.

A Google szolgáltatásainak  környezetre gyakorolt hatásának minimalizálására való törekvését a korábban a vállalatot ostorozó Greenpeace is értékelte: tavaly óta a megújuló és tiszta energiaforrásokba legtöbbet fektető és azok használatát leginkább támogató IT-cégek listájának élén szerepelteti. A dolog szépséghibája azonban, hogy a maximálisan szerezhető 100 pontból a zöldszervezet szerint még így is csak 58 pontot sikerült elérnie (idén holtversenyben a Cisco-val).

A Greenpeace leginkább a Google hiteles szószólói, érdekképviseleti szerepét értékelte, hiszen aktívan törekszik a politikai nyomásgyakorlásra, ösztönözve a kormányzatot a megújuló energiaforrásokba való befektetésre, különösen az Egyesült Államokban. Az utóbbi időben Latin-Amerika és Ázsia felé terjeszkedik, ahol szintén a 100 %-os megújuló energiaforrás-használat a cél. (2011-es adat szerint ez 33 %.) Zöld fejlesztései pedig az egész IT-szektornak irányadóak, habár a Greenpeace szerint az energiahatékony megoldások más területre való átültetése még hiányzik a Google eszköztárából.

Konkrét fejlesztések

A Google-adatközpontok feleannyi energiát használnak, mint a legtöbb más adatközpont, amivel a vállalat saját bevallása szerint 1 milliárd dollárt spórolt, és elsőként felelt meg az amerikai IT-vállaltok közül a szigorú környezetvédelmi előírásoknak.

A megújuló energiaforrások közül a nap-és a szélenergiát részesíti előnyben, például az adatközpontjai közelében lévő "szélfarmokról" vásárolja az elektromosságot, legújabb szerzeménye pedig Makani Power nevű cég, amely robotsárkányok szárnyaira erősített turbinákkal állít elő energiát. A céget beolvasztják a mamutcég Google X nevű kutató-fejlesztő laboratóriumába. A fix turbinák helyett a Makani repülő szárnyakkal kísérletezik, amelyeket felszerelnek több kisebb turbinával és propellerként működnek, amíg a repülő felszáll. A turbinák az energiát körpályán mozogva termelik meg, amely a földre vezetéken keresztül jut le. A cég szerint ez a módszer sokkal hatékonyabb az eddig használt földi turbináknál, és sokkal kevesebb erőforrásból lehet többet építeni belőlük. A végleges modell a tervek szerint 600 kilowattot termel majd, biztonsági rendszerei révén akkor is, ha légörvénybe kerül, vagy ha a szélirányok hirtelen megváltoznak.

A Google-irodákat világszerte úgy alakítják ki emellett, hogy azok minél kisebb hatást gyakoroljanak a környezetre: zöld kezdeményezéseik - a tetőkre szerelt napelemektől a "kerékpárral a munkába" programig - évi 16 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást "spórolnak meg".

A Google állítása szerint ráadásul termékeik és szolgáltatásaik is szén-dioxid-semlegesek, mivel a megújuló energiaforrások támogatásával jóval több energiát hoznak létre a "világ számára", mint amennyit ők maguk felhasználnak és amennyivel ellensúlyoznák a káros anyag-kibocsátásukat.

Persze a Google "zöldítése" elkerülhetetlenné vált, ráadásul a befektetések amellett, hogy hosszú távon versenyelőnyt biztosítanak majd a cégnek, PR-eszközként is jól jöttek akkor, amikor a vállalatot jogászok szorongatták adatvédelmi gyakorlata miatt. Azonban a mamutcég egészen "belejött"az energiahatékonyságba, és olyan innovatív ötletek megvalósítására is áldoz a fentiek mellett, mint az okos hálózatok és az elektromos autók.