Zöldül az Alma
Az IT-óriások közül ezúttal az Apple környezettudatosságát vizsgáljuk meg. Lássuk, milyen támadások érték őket a környezetvédők részéről nem is olyan régen, és a vállalat milyen megoldásokat dolgozott ki környezeti terhelésük mérséklésére.
Greenpeace kontra Apple
Bár az Apple Inc.-nek - "zöld" oldala szerint - már 1990 óta van környezetpolitikája, és több mint 20 éve igyekszik minimalizálni a cég és termékeik környezetre gyakorolt hatását, a vállalatot még 2012-ben is támadta a Greenpeace - a Microsofttal és az Amazonnal egyetemben - "mocskos", fosszilis energiahordozókon alapuló energiafogyasztása miatt. A környezetvédelmi szervezet tavalyi, Clean Our Cloud (Tisztístd meg a felhőnket – a magyar Greenpeace tagszervezet fordításában: “Maszatos adatok”) nevű akciója keretében vizsgálta az IT-cégeket. Az ebből származó jelentés szerint az Apple egymilliárd dolláros iData Centere Észak-Karolinában széntüzeléses erőművekből kapta az elektromos energiát, azonban a 19. századi fosszílis energiaforrás használata a Greenpeace szerint megengedhetetlen egy ilyen innovatív vállalat részéről.
Az EPEAT-botrány
Az informatikai óriás meggondolatlan lépésre szánta el magát, amelynek hátterében valószínűsíthetően a Greenpeace által megfogalmazott kritika is szerepet játszhatott: kilépett az elektronikai iparágat zöld szempontból vizsgáló EPEAT (Electronic Product Environmental Assessment Tool) nevű rangsorolásból. Később azonban kénytelen volt visszalépni, mert a döntés komolyabb károkat okozott a márkának, mint azt a menedzsment korábban gondolhatta. Ugyanis számos kormányzati szervezet és oktatási intézmény vette fontolóra az USA-ban, hogy az iMac-ről és iPadről más cég termékeire vált az Apple döntése miatt. Az EPEAT-ből való kilépés és a visszalépés közt mindössze néhány hét telt el, ami pontosan jelzi, a jövőben alighanem teljesen ésszerűtlennek számít majd a zöld szempontok látványos semmibe vétele a nagyvállalatok részéről.
A zöldülés útján
2009 óta mérik és jelentik a vállalatnál a teljes szén-dioxid-kibocsátásukat, nem csak a létesítményekét, hanem a termékekét is - beleértve a gyártást, a szállítást, a termék használatát és az újrahasznosítást is. 2011-ben az összes szén-dioxid-kibocsátásuk mintegy 98 százaléka kapcsolódott közvetlenül a termékekhez, azok életciklusához (szállítás, eladás, stb.), míg a fennmaradó 2 százalék a létesítményekhez, beleértve az adatközpontokat is. Ezért tervezik termékeiket immáron úgy, hogy kevesebb anyagot és kisebb csomagolást használjanak, és legyenek minél energiatakarékosabbak és természetesen újrahasznosíthatóak.
2012-ben az Apple közzétette a 2011-re vonatkozó emisszióját. A vállalat becslése szerint saját működésük eredményeként 23,1 millió tonna üvegházhatást okozó gáz szabadult fel és került a Föld légkörébe. Noha 2010-ben "csupán" 14,8 millió tonnányi emissziót jegyzett a vállalat, a később megnövekedett kibocsátás a vállalat szárnyalásának, a bevételek rekordmértékű emelkedésének is betudható. Az Apple szerint az egy dollárra eső kibocsátás 2008 óta folyamatosan csökken.
A vállalat saját bevallása szerint már jelentősen csökkentette létesítményeinek és az adatközpontjainak környezetre gyakorolt hatásait. Tavalyi pálfordulása után az Apple tervbe vette, hogy növeli a megújuló energiák arányát a korábban említett észak-karolinai szerverközpontjaiban, továbbá a SunPower Corp.-tól és a Bloom Energy-től vásárol napenergiás eszközöket, hogy ezekkel szolgáltasson energiát legnagyobb amerikai adatközpontja számára. Céljuk, hogy teljes egészében a megújuló energiaforrásokat (nap-, szél-, víz-, és geotermikus energiát) használjanak, beruházásaik pedig igazolják is "zöld" célkitűzésüket: az Apple összes létesítményét tekintve 2012-ben már 75 százalékos volt a megújuló energia-használat, szemben a 2010-es 35 százalékkal.
Az ígéretes, ám nagyon költséges zöld székház
A San Fransisco közeli Cupertino városában, néhány háztömbnyire a jelenlegi székháztól épül fel az Apple új, négyemeletes irodaháza, amely alkalmas lesz 13 ezer fő foglalkoztatására. Az épület költségvetése még a World Trade Center helyén épülő toronyházkomplexumnál is magasabb lesz. A 260 ezer négyzetméteres új főhadiszállás építési költsége körülbelül ötmilliárd dollár - adta hírül nem is olyan rég, belső forrásokra hivatkozva a Bloomberg amerikai üzleti lap.
Steve Jobs 2011-ben, halála előtt néhány hónappal így nyilatkozott az épületről: "Csodálatos lesz, mintha egy űrhajó landolt volna a földön. Gyűrű alakú lesz, a közepén gyönyörű udvarral. Az egész épület mindenhol íves - ez nem éppen a legolcsóbb építkezési mód, nem beszélve arról, hogy egyetlen síküveg sem lesz az épületben. Az üvegeket speciális technológiával kizárólag ehhez az épülethez gyártatjuk le - ezek lesznek a legnagyobb íves üvegtáblák a világon. Tényleg elképesztő lesz."
A zöld építészet jegyeit magán viselő épületben a legmodernebb energiatakarékossági technológiákat alkalmazták a tervezők: az épület gömbölyű formája még a levegő áramlását is segíti, a ház földgáz tüzelésű energiaközponttal rendelkezik, a tetőn lévő napelemek rendszere pedig négyezer háztartásnak megfelelő áramot képes termelni – bár a komplexum működtetéséhez önmagában még ez sem lesz elegendő, ezért ennek pótlását helyi erőmű fogja biztosítani. A széndioxid-kibocsátás értéke közelít majd a zéróhoz. Az új székháznak helyt adó telken jelenleg huszonhat épület áll, amelynek bontása 2013 júniusában kezdődik az építési terület megtisztításával, a becslések szerint fél évet vesz majd igénybe ez a munkafázis. Az építés előreláthatólag 2013 végén kezdődik és 2016-ban fejeződik majd be.