Egy sok vitát kiváltó olajvezeték
Az albertai olajhomok mezők kitermelése sok pénzt hoz Kanadának, ugyanakkor a környezetvédők az ország egyik legnagyobb környezeti katasztrófájának tartják. Az olajból az Egyesült Államok is komoly mennyiséget vásárol, és a jövőben még többet szeretne. A Keystone XL vezeték tervezett északi szakasza azonban megosztja az amerikai társadalmat, és megépítéséről már évek óta vitáznak a képviselők. A döntés most már Obama elnök kezében van.
Külszíni kitermelő a Mildred-tónál - a kép illusztráció Forrás: wikipedia.org
Szerző: Zeitlupe - wikipedia.org
OlajfinomítóForrás: pixabay.com
Transzalaszkai csővezeték (illusztráció)Forrás: pixabay.com
Az olajpala és olajhomok kitermelést világszerte ellenzik a környezetvédők, mert komoly környezeti kockázatokkal jár; veszélyezteti a környező élőhelyeket, jelentős erdőirtásokkal jár és jóval energiaigényesebb, mint a hagyományos kőolaj kitermelése. A folyamat nagyon vízigényes és a felhasznált víz nagy része, mivel toxikus anyagokkal szennyeződik, már nem kerülhet vissza a folyókba. A kitermelés jelentős légszennyezéssel is jár, hatalmas mennyiségű kén-dioxid, nitrogén-oxid, szén-dioxid jut a levegőbe.
Környezeti katasztrófa vagy hatalmas üzlet?
Az olajhomok laza homok vagy részben megszilárdult homokkő, ami telítve van sűrű és rendkívül viszkózus kőolajjal, ezt nevezik bitumennek. Természetes bitumenrétegek szerte a világban előfordulnak, de Kanadában különösen nagy mennyiség található belőle. Az albertai olajhomok kitermelését 1967-ben kezdték meg. Az országot, nem-hagyományos olajkészletei alapján, a világ egyik legjelentősebb olajnagyhatalmának tekintik.
Ahhoz azonban, hogy hozzáférjenek az olajhoz hatalmas tajgaerdőket kellett és kell kiirtani. Az erdőirtások már önmagukban is jelentős problémát jelentenek, de a kitermelés az ott élő állatvilágra is komoly hatással van, a természetvédők már tapasztalták például a rénszarvasok visszahúzódását. Olyan fontos vizes élőhelyek is veszélybe kerültek, melyek a vándormadarak számára kulcsfontosságú pihenőhelynek számítanak a vonulás során. Ráadásul a kanadai olaj felhasználása 17 százalékkal több üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint a hagyományos kőolajé.
OlajfinomítóForrás: pixabay.com
Olajvezeték Albertától a Mexikói-öbölig
A TransCanada társaság először 2008-ban javasolta egy Kanadából az Egyesült Államokig húzódó olajvezeték megépítését. A Keystone XL teljes hossza 2700 km, a vezeték kapacitása napi 830 ezer hordó lenne és az albertai olajhomok-mezőktől a Mexikói-öböl mentén működő olajfinomítókig szállítaná a kanadai olajat. Az Obama-kormányzat 2012-ben elutasította a tervezetet, mondván nem készültek el a megfelelő környezeti hatástanulmányok.
A TransCanada ekkor úgy döntött, szétbontja a projektet, és először a vezeték déli részét építi meg, mivel az csak az USA területén fut, így nem szükséges hozzá szövetségi szintű hozzájárulás. Az Oklahoma és a Mexikói-öböl között húzódó, 780 km-es szakaszt 2012-ben el is kezdték és 2014-ben fejezték be. Az északi szakasz megépítéséhez azonban, mivel az áthalad a kanadai-amerikai határon az amerikai kormány jóváhagyása is szükséges.
Transzalaszkai csővezeték (illusztráció)Forrás: pixabay.com
Obama nehéz döntése
A zöldek igyekeznek folyamatosan napirenden tartani a témát, és tiltakoznak a Nebraskában élő indiánok is, akiknek ősi földjét érintené a vezeték. Az ellenzők többsége azt mondja, ha az elnök rábólint a projektre, szembefordul mindazzal, amit az ország a klímaváltozás elleni harcban eddig képviselt.
A legutóbbi novemberi szavazáson, igaz csak egyetlen szavazattal, de az akkor még demokrata többségű szenátus leszavazta a tervet. Idén azonban a téma újra napirendre került, a most már republikánus többségű képviselőház elé. 2011. óta ez volt a tizedik szavazás, és a szövetségi alsóház január első napjaiban jóváhagyta a Keystone XL északi szakaszának megépítését, amit január végén a szintén republikánus többségű felsőház is támogatott. Obama azonban valószínűleg ismét megvétózza a döntést. A Fehér Ház a nebraskai legfelsőbb bíróság ítéletére vár. Egy nebraskai bíróság ugyanis korábban alkotmányellenesnek nyilvánította a projektet, a másodfokú ítélet viszont szabad utat adott a vezeték építésének.
A téma az elnök számára nem könnyű, hisz míg az egyik oldalon a projektet hevesen ellenző környezetvédők és a klímaváltozás elleni harc áll, a másik oldalon komoly érvnek számít, hogy a vezeték megépítésével jelentősen csökkenthető lenne az ország tengerentúli kőolajtól való függősége.
