A tanult süketség áldozatai vagyunk

Magazin

2015/05/10

Annyira túlterhelnek minket a körülöttünk lévő hangok, hogy egy részüket egyszerűen kizárjuk a tudatunkból.

Mit hallanak a legtöbben, amikor kilépnek az ajtón? A szél suhogását a fák között? Madárdalt? Vagy a légkalapácsot a szomszédos építkezésen, a folyamatos autóforgalmat és a riasztót, ami csak nem akarja abbahagyni? Egy új kutatás szerint az utóbbi esetek jóval sűrűbben fordulnak elő. Mégha zöldebb városi környezetben is lakunk, amint elhagyjuk az otthonunkat, valószínűbb, hogy inkább mesterséges hangokkal találkozunk, mintsem hogy a természet zenéje vegyen körül.

Már meg sem halljuk
Kurt Fristrup, a U.S. National Park Service (Amerikai Nemzeti Park Szolgálat) kutatója egy San Joséban rendezett konferencián tarott előadást a témáról. Mint mondta, a zajszennyezés annyira elterjedt már, hogy az ember hajlamossá vált egyszerűen kikapcsolni a hangok érzékelését. – Ez a tanult süketség - hangsúlyozta. - Arra kondicionáljuk magunkat, hogy ne kelljen tudomást vennünk a túl nagy tömegben érkező hangokról.

Pedig a kifinomult hallás a legtöbbünknek velünk született adománya, mely lehetővé teszi, hogy a több száz méterről érkező hangokat is meghalljuk. Manapság azonban ezt a képességünket a „generációs amnézia” fenyegeti, mely nemcsak a hallóképesség elvesztésének veszélyét hordozza, hanem a hallgatási képességeinkét is. Ez pedig fontos eleme a környezetünkkel való kapcsolatnak.

Gyorsabban nő a zaj, mint a népesség
Fristrup és kollégái több, mint 600 területen mérték a zajszintet az elmúlt 10 évben a Yellowstone-tól a Yosemiten és Grand Canyonon át az alaszkai Denaliig, és azt találták, hogy egyetlen rész sem mentes az emberi zajszennyezéstől. A nemzeti parkok legeldugottabb területeitől a városokig sok helyről gyűjtöttek adatot, és előrejelzéseik szerint a zajszennyezés gyorsabban nő, mint az Egyesült Államok népessége: 30 évenként megduplázódik.

A természet nyugalma
Egy másik előadó, Derrick Taff, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója azt bizonyította, hogy a természet tiszta hangjai a szélsuhogástól a patakcsobogáson át a madárdalig sokkal jobban csökkentik a stresszt a vérnyomást és a stresszhormonok szintjét a vérben, mint ugyanezek a hangok mesterséges zajokkal keverve.

Az sem meglepő, hogy az emberek fülhallgatóval és zenével védekeznek a kinti zajok ellen. A háttérzaj növekedése ugyanis hasonlóan hat a hallásra, mint a köd a látásra. Ahogy a ködben az orrunkig sem látunk, a zajból is csak egy kis részt hallunk meg valójában.

Egészségünk - és hallásunk - megőrzése érdekében is fontos tehát, hogy időről időre magunkba tudjunk szívni egy kis csendet és élvezhessük a természet háborítatlan hangjait.

forrás: mnn.com

A rovat új hírei

Akár 140 évig is élhetnénk

Tavaly egy amerikai kutatócsoport 115 évben maximalizálta az ember élettartamát, de a Bar Ilan Egyetem tudósai szerint az öregedés ...

Hasonló

Az időnk vészesen fogy

A tudósokat régóta foglalkoztatja, hogy az emberi tevékenység milyen mértékben befolyásolja Földünket, bioszféránkat.

A rovat legolvasottabbjai

Akár 140 évig is élhetnénk

Tavaly egy amerikai kutatócsoport 115 évben maximalizálta az ember élettartamát, de a Bar Ilan Egyetem tudósai szerint az öregedés ...

Ne vásárolj semmit! nap

Minden év november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi „Ne vásárolj semmit” napot. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a ...