A tanult süketség áldozatai vagyunk
Annyira túlterhelnek minket a körülöttünk lévő hangok, hogy egy részüket egyszerűen kizárjuk a tudatunkból.
A város hangjaiForrás: pexels.com
Terápiás patakcsobogásForrás: pexels.com
Mit hallanak a legtöbben, amikor kilépnek az ajtón? A szél suhogását a fák között? Madárdalt? Vagy a légkalapácsot a szomszédos építkezésen, a folyamatos autóforgalmat és a riasztót, ami csak nem akarja abbahagyni? Egy új kutatás szerint az utóbbi esetek jóval sűrűbben fordulnak elő. Mégha zöldebb városi környezetben is lakunk, amint elhagyjuk az otthonunkat, valószínűbb, hogy inkább mesterséges hangokkal találkozunk, mintsem hogy a természet zenéje vegyen körül.
Már meg sem halljuk
Kurt Fristrup, a U.S. National Park Service (Amerikai Nemzeti Park Szolgálat) kutatója egy San Joséban rendezett konferencián tarott előadást a témáról. Mint mondta, a zajszennyezés annyira elterjedt már, hogy az ember hajlamossá vált egyszerűen kikapcsolni a hangok érzékelését. – Ez a tanult süketség - hangsúlyozta. - Arra kondicionáljuk magunkat, hogy ne kelljen tudomást vennünk a túl nagy tömegben érkező hangokról.
Pedig a kifinomult hallás a legtöbbünknek velünk született adománya, mely lehetővé teszi, hogy a több száz méterről érkező hangokat is meghalljuk. Manapság azonban ezt a képességünket a „generációs amnézia” fenyegeti, mely nemcsak a hallóképesség elvesztésének veszélyét hordozza, hanem a hallgatási képességeinkét is. Ez pedig fontos eleme a környezetünkkel való kapcsolatnak.
Gyorsabban nő a zaj, mint a népesség
Fristrup és kollégái több, mint 600 területen mérték a zajszintet az elmúlt 10 évben a Yellowstone-tól a Yosemiten és Grand Canyonon át az alaszkai Denaliig, és azt találták, hogy egyetlen rész sem mentes az emberi zajszennyezéstől. A nemzeti parkok legeldugottabb területeitől a városokig sok helyről gyűjtöttek adatot, és előrejelzéseik szerint a zajszennyezés gyorsabban nő, mint az Egyesült Államok népessége: 30 évenként megduplázódik.
Terápiás patakcsobogásForrás: pexels.com
A természet nyugalma
Egy másik előadó, Derrick Taff, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója azt bizonyította, hogy a természet tiszta hangjai a szélsuhogástól a patakcsobogáson át a madárdalig sokkal jobban csökkentik a stresszt a vérnyomást és a stresszhormonok szintjét a vérben, mint ugyanezek a hangok mesterséges zajokkal keverve.
Az sem meglepő, hogy az emberek fülhallgatóval és zenével védekeznek a kinti zajok ellen. A háttérzaj növekedése ugyanis hasonlóan hat a hallásra, mint a köd a látásra. Ahogy a ködben az orrunkig sem látunk, a zajból is csak egy kis részt hallunk meg valójában.
