7 város az autómentesség útján
Terjeszkedő sétálóövezet, bicikliút és ingyen buszjegy. Mi mindent tesznek a nagyvárosok az autóforgalom csökkentéséért?
Bérelhető bicikli HelsinkibenForrás: wikipedia.org
Koppenhága hemzseg a bicikliktőlForrás: wikipedia.org
Párizs, Station VelibForrás: wikipedia.org
Alig több, mint száz éve kezdték benépesíteni az utakat az automobilok, és mára odáig jutottunk, hogy gyakran épp a kocsiktól nem lehet haladni. Nemcsak a szmog miatt érdemes tehát elgondolkodnunk az autómentesség áldásain, hanem a gördülékenyebb közlekedés érdekében is. A londoni forgalom például lassabban halad, mint egy átlagos biciklis vagy egy lovaskocsi. A Los Angeles-i ingázók évente 90 órát töltenek dugóban, egy brit sofőr pedig életének körülbelül 106 napját tölti azzal, hogy parkolóhelyet keres. Ezzel párhuzamosan sokakban kezdenek tudatosulni is a problémák, melyeket a kocsik okoznak és néhány város már meg is tette a kezdeti lépéseket afelé, hogy megszabaduljon az autóktól. Íme, a lista.
Madrid
Madrid utcáiról fokozatosan tiltják ki a kocsikat, az autómentes övezet így már több, mint 3 négyzetkilométert tesz ki, és egyre terjeszkedik. Ezen a területen csak az ott lakók parkolhatnak, mindenki mást több, mint 100 dolláros büntetés sújt. Emellett a környezetszennyezőbb autóknak többet kell fizetniük a parkolásért. A következő 5 évben szeretnék teljes egészében gyalogosbaráttá varázsolni a várost, többek között 24 forgalmas utat alakítanak majd sétálóutcává.
Párizs
Tavaly márciusban, amikor a kedvezőtlen időjárás miatt Párizsban tetőzött a szmog, néhány napig ingyenes volt a tömegközlekedés, és az autókat páros-páratlan rendszám alapján szűrték. Az intézkedések hatására 30%-al csökkent a légszennyezés. Mindez a városvezetést is elgondolkodtatta, és szeretné elérni, hogy a kocsik végleg távolmaradjanak a városközponttól. Először csak hétvégén, aztán minden nap. 2020-ra szeretnék megduplázni a bicikliutak számát, kitiltanák a dízelmotorokat, és egyes helyeken környezetkímélő járművekre és elektromos autókra korlátoznák a a forgalmat. Ugyanakkor a pozitív tendenciák már most is megfigyelhetők, míg 2001-ben a lakosok 60%-ának volt autója, ma már csak 40%-nak van.
Párizs, Station VelibForrás: wikipedia.org
Kép forrása / Szerző: Boeing720
Chengdu
A délnyugat-kínai peremvárost két chicagói építész, Adrian Smith és Gordon Gill tervezte oly módon, hogy bárhová negyed órán belül el lehessen érni gyalog. Bár az autók nincsenek teljesen kitiltva, az utaknak csak a felén közlekedhetnek. A peremvárost tömegközlekedés köti majd össze a közeli nagyvárossal, Chengduval, de a cél, hogy a körülbelül 80 ezer lakos nagyrésze gyalog járhasson munkába.
Hamburg
Hamburgban olyan zöldhálózatot építenek, mely a parkokat bicikliúttal és járdával köti össze, hogy mindenki kedvére sétálgathasson a szabad levegőn. A 15-20 év alatt megvalósuló projekt végén a hálózat kiterjedne a város területének körülbelül 40%-ára. Emellett az A7-es autópálya bizonyos részeit is parkosítanák majd, így egyre több, eddig csak kocsival elérhető hely válik gyalog is járhatóvá.
Helsinki
Helsinki elsősorban a modern technikát hívja segítségül, hogy zöldítse a közlekedését. Szeretnék elérni, hogy a külvárosokba gyors tömegközlekedéssel lehessen eljutni, emellett fejlesztenék a Bubihoz hasonló, bérelhető járművek hálózatát is. Egy mobilalkalmazást is tesztelnek, melynek segítségével az ember könnyen megtalálhatja a legközelebbi megállót, telekocsit, biciklielosztót vagy taxit. Szeretnék, ha egy évtizeden belül senkinek nem lenne szüksége saját autóra.
Koppenhága hemzseg a bicikliktőlForrás: wikipedia.org
Kép forrása / Szerző: Pline
Milánó
A füstös Milánónak is megvan a saját módszere, mellyel távol tartja a kocsikat a városközponttól. Aki otthonhagyja az autóját, egy ingyen jegyet kap arra a napra, amelyet bármelyik járművön felhasználat. (Persze elektronikus rendszerrel azért ellenőrzik, hogy az illető nem csal-e.)
Koppenhága
40 éve még Koppenhága sem különbözött a többi, forgalmas európai nagyvárostól. Ma azonban már a legkevesebb autótulajdonossal büszkélkedhet, a lakosok fele pedig biciklivel jár munkába. A városban a 60-as években vezették be a sétálóutcás övezeteket, és lassan terjesztették egyre nagyobbra. Immár több, mint 300 kilométernyi bicikliút szeli keresztül a települést, és a kertvárosokat is ezekkel szeretnék behálózni.
+ 1 - Amszterdam
Amszterdam a kerékpárosok Mekkája. Nem csak a város adottságai, hanem a városvezetés is bicajbarát. Közel 450 km bicikliút várja a kétkeréken közlekedőket. A 780.000 lakosú városban közel 880.000 kerékpár van, de mindössze 400.000 bringaparkoló. Így a fenti hetes listában található városok mellett Amszterdam a kakukktojás, hiszen itt nem az autómentesítést kell megoldani, hanem többezer új bicikliparkolót kell építeni. Környezetvédelmi szempontból ez egy kellemesebb feladat.
