Mekkora a vízlábnyomunk?

A Föld felszínének mintegy 70%-a vízzel borított, de ennek mindössze 1%-a édesvíz. Így az édesvíz az egyik legértékesebb természeti kincsünk, amit óvnunk kell. Ez létünk alapja, sok esetben azonban mértéktelenül pazaroljuk. Kevesen tudjuk például, hogy mennyi vizet használunk egy nap. A WWF Magyarország egy vízlábnyom-kalkulátorral szeretné tudatosítani és mérni az emberek vízhasználatát.

Vízlábnyom - illusztrációForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: stoppe

Édesvizeink jelentős része – körülbelül 80%-a – ma sarki jégtakaróban található, így a valóban rendelkezésre álló édesvízkészlet a Föld teljes vízkészletének csupán 0,5%-a. A gleccsereket és az állandó hótakarót leszámítva az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos ezek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik.

A vizesélőhelyek – amellett, hogy vízkészleteink szempontjából meghatározóak – kiemelkedő szerepet játszanak a változékony időjárás hatásainak mérséklésében is.

A vizek jelentős része mára elpusztult

A Föld vizesélőhelyeinek 87 százaléka az elmúlt háromszáz évben elpusztult, arányuk az elmúlt 40 évben 30 százalékkal lett kevesebb. 1970 óta a vizesélőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83%-kal zsugorodtak. Az európai vizesélőhelyeknek csupán a 40%-a egészséges, Magyarországon pedig a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. Eredetileg az ország területének körülbelül 23 százalékát érintették a hazai folyók természetes árterületei, mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt, ami a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenését is eredményezte. Mindez olyan emberi tevékenységek eredménye, mint a gátak és víztározók építése, folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása. Ezért különösen fontos megmaradt vizesélőhelyeink védelme és azok helyreállítása.

Ó-Dráva holtág

A Dráva az egyik legváltozatosabb és legjobb ökológiai állapotú folyó Európában. Az egyre fogyatkozó érintetlen természetes élőhelyek egyik utolsó mentsvára, melyet az ártéri erdők, kavics- és homokzátonyok, mellékágak és holtágak változatossága tesz egyedivé. A folyó és a part menti élőhelyek különleges és ritka fajoknak adnak otthont, úgy mint a rétisas, a fekete gólya, a kis csér vagy a parti fecske.

Az egyedülálló ökológiai állapot ellenére a Drávát nem tekinthetjük szabályozatlan folyónak. A huszadik századi szabályozások során sok kanyarulatát levágták és elválasztották a folyótól. Ezek a kanyarulatok ma mellékágak, melyek csak magas vízállás esetén kapnak vizet, vagy holtágak, melyek már egyáltalán nem állnak kapcsolatban a főmederrel. A folyó bal partján a leghosszabb ilyen holtág az Ó-Dráva, Barcs közelében. Az Ó-Dráva holtág vízellátása eddig nem volt megfelelő: elsősorban a hosszú száraz periódusokban sújtotta vízhiány, és emiatt a partján lévő ártéri erdő állapota jelentős romlásnak indult az elmúlt évtizedekben. Ezért indította el a WWF Magyarország és partnereivel együtt az Ó-Dráva helyreállítását célzó projektet, melynek fő célja az volt, hogy biztosítsa a jobb vízellátást a holtágban, javítsa a holtág menti ártéri erdő változatosságát és hozzájáruljon az európai jelentőségű élőhely fennmaradásához. Ez a projekt 2019 tavaszán lezárult, és reméljük, az élőhely állapotának javulása sem marad el.

Mit tehetünk mi?

A természeti értékeink megőrzéséért mi is sokat tehetünk. Hétköznapi döntéseinkkel fenntartható életmódot alakíthatunk ki, amellyel vízkészleteink megőrzéséhez is hozzájárulhatunk.

Az egy főre vetített vízhasználat és a vízlábnyom

A vízhasználatnak is van ökológiai lábnyoma. A vízhasználat egy adott idő alatt elfogyasztott (adott esetben elpárologtatott) és/vagy beszennyezett víz mennyisége. A vízlábnyom kiszámítható bármilyen fogyasztói csoportra (személy, fogyasztók, család, város, ország) vagy vállalatra, iparágra.

Az egyén, a közösség vagy egy üzletág vízlábnyoma jelzi mindazt a felhasznált vízmennyiséget, amennyit közvetlenül elfogyaszt és amennyit közvetve az előállított termékek, igénybe vett szolgáltatások előteremtéséhez használt el. Egy fejlett országban élő ember naponta átlagosan 2-3 liter vizet iszik, és napi átlagos élelmiszer-szükségletének kielégítéséhez közvetve és közvetlenül 3000 liter vízre van szüksége. Ehhez jön még a mosogatás, mosás, mosakodás, vécéöblítés, locsolás, autómosás stb. vízfogyasztása. Hazánkban személyenként átlagosan napi 110 liter vizet fogyasztunk, vízlábnyomunk ehhez képest kedvező, napi 2055 liter.

Kevesen tudjuk azonban, hogy pontosan mennyit is fogyasztunk akár direkt, akár indirekt vízhasználatunk során egy nap. Ennek megvizsgálására indította el a WWF Magyarország az Ó-Dráva projekt keretében készített vízlábnyom-kalkulátorát. Az androidra fejlesztett alkalmazás elkészítésében a White Rabbit kreatív ügynökség, a Creo Group és a One Step csoport is aktív részt vállalt.

Az alkalmazás itt tesztelhető: https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.wwf.waterfootprint.app.android