Ennyi vízbe kerül egy autó

Magazin

2014/05/31

Elképesztő mennyiségű vizet fogyasztunk, miközben nem is tudunk róla. Nézzük, mennyi vízfelhasználással jár ételeink és használati tárgyaink előállítása.

A klímaváltozás hatásával, valamint a világ népesség- és fogyasztás növekedésével, az évente egy lakosra jutó készletek vészesen csökkennek (sokfelé 1000 köbméter/fő/év érték alá, amelynél a gazdálkodás kezd kritikussá válni). Az elemzések szerint 2050-re a Föld népességének mintegy fele fog fizikailag vízhiányos területen élni. Jelenleg ez az arány 10 százalék körüli, e mellett már most több mint egymilliárd ember nem tud biztonságos ivóvízhez jutni. A vízfogyasztás persze nem csak az ivóvízellátással függ össze: Ételeink, használati tárgyaink előállításához is - közvetlen vagy közvetett módon - vízre van szükség, amiből bizony elképesztő mennyiséget használunk, miközben nem is tudunk róla.

Vízlábnyom
A vízlábnyom fogalmát annak mérésére vezették be, hogy egy-egy termék előállítása mennyi vizet igényel. Európában a felhasznált vízmennyiség javarészét, 44%-át az energiatermelés emészti fel, 24%-át a mezőgazdaság, 21%-át a lakossági vízellátás, 11%-át pedig az ipar. Ami az energiatermelést illeti, csak ízelítőként, egyetlen 60 wattos égő 12 órányi világításához 6o liter vízre van szükség.

Az ételek közül a csokoládé a legszomjasabb
Sokat hallhattunk már arról, hogy az ételek közül a hústermelés sokkal több vízzel jár, mint a növénytermesztés. Míg egy kg gabona előállításához 500 - 4000 liter vízre van szükség, addig 1kg hús 5000 - 20000 liter vizet emészt fel. Mégsem az állati táplálék vezeti az ételek vízlábnyom listáját, hanem a csokoládé. Egy kilóra eső 17,196 liternyi vízigényével megelőzi a marhahúst, melynek kilójához 15,415 liter vízre van szükség. A birka 10,412, a disznó 5988, a csirke pedig 4325 liter vízbe kerül kilónként. Ehhez képest egészen gazdaságosnak tűnik a tojás előállítása, melynek kilójához 196, vagy a paradicsom, melyhez 214 liter víz kell. De a krumpli is korrekt ár-érték aránnyal rendelkezik, kilónkénti 287 liter vízzel.

50% a kukába landol!
Az adatok összessége azonban különösen annak fényében látszik pazarlásnak, hogy a világon előállított élelmiszer 50%-a még azelőtt a kukába kerül, hogy egyáltalán eljutott volna a fogyasztóhoz.
Szintén érdekes adat, hogy ironikus módon a palackos ásványvíz több vízbe kerül, mint amennyi benne van, ugyanis egy palack elkészítésekor körülbelül 7 liter víz fogy. (És akkor még nem is beszéltünk a PET palackok globális környezetszennyező hatásáról.)

Ruhák
Ezek még csak az ételek voltak, mellettük azonban számtalan fogyasztási cikket használunk nap, mint nap, melyek víz- és energiaigénye szintén jócskán megterheli a környezetünket. Ha a ruhák elkészítését nézzük, egy kiló pamut 11 ezer liter vizet igényel. Egy farmerhez körülbelül 6840 liter vízre, míg egy pamutpólóhoz 1600 liter vízre van szükség. 1 kg bőrcipő elkészítése során 16 ezer liter víz fogy! (Persze a cipőket is - akárcsak a PET palackokat - újrahasznosíthatjuk, a kérdés, hogy megéri-e.)

Elektronikai eszközök
Ma már sok elektronikai eszközről elmondható, hogy az előállítása több energiát követel, mint amennyit a használata során elfogyaszt. Egy kiló mikrochip elkészítéséhez 16 ezer liter víz szükségeltetik!

Gépkocsik
Egy autógumihoz 2072 liter, egy autóhoz pedig nem kevesebb, mint 156 ezer liter vízre van szükség! Természetesen lehetne még fokozni a mennyiségeket, hiszen ott vannak a repülőgépek, a hatalmas óceánjárók, ám azokból - noha méretük sokszorta nagyobb - jóval kevesebbet gyártanak mint a gépkocsikból.

Bár még nem tartunk ott, hogy vízben mérjük a dolgok értékét, hamarosan eljön az az idő, amikor a víz válik a legkeresettebb erőforrássá. Amikor ez bekövetkezik, ételeink, italaink, használati tárgyaink is felértékelődnek, de persze a legjobban maga az ivóvíz, hiszen nélküle nem létezhetünk.

 

A rovat új hírei

Hasonló

Ételinnováció: Vegánszalonna

Az Egyesült Államokban sokféle étel készül laborban. Íme a húspótlók legújabb generációjának úttörője, az algából ...