Közeleg a katasztrófa: megszokott jelenségekké váltak az aszályok és a hőhullámok
Az éghajlatváltozás immár napi szinten jelen van az életünkben és rendszeresen, egyre erősebben érezteti hatását. A nagy aszályok, árvizek és hőhullámok mára megszokott jelenségekké váltak. A WWF új jelentése feltárja, hogy az EU tagállamainak helytelen vízgazdálkodási gyakorlata tovább rontja a hosszú, pusztító szárazságok egyébként is súlyos hatásait.
Egyre több a sivatagos terület, miközben fogynak természetes vízlelőhelyeinkForrás: pixabay.com
Szerző: Pexels
Az utóbbi időben Európa-szerte súlyos aszályok nehezítik meg az emberek életét. Idén nyáron Franciaországban és Németországban a kormányok már vészhelyzeti intézkedéseket vezettek be a rendkívüli szárazságok kezelésére. Az aszálykárokat azonban kizárólag a vízben bőséges időszakok idején, megelőzéssel lehet csak érdemben csökkenteni. Folyóinkért, tavainkért, vizesélőhelyeinkért és felszín alatti vizeinkért is mi, emberek tartozunk felelősséggel.
A WWF új jelentése szerint az EU-s országok nem megfelelő vízgazdálkodása tovább súlyosbítja az aszályok okozta károkat.
A túlszabályozott, szennyezett vagy az ember növekvő vízfelhasználása miatt apadó vízkészletű folyók, tavak élővilágának változatossága csökken, ez pedig még sebezhetőbbé teszi őket. A tagállamok ráadásul továbbra is gyengíteni szeretnék a Víz Keretirányelvet - amely uniós jogszabályként vizeink védelmét célozza.
A rossz vízgazdálkodási gyakorlatok következtében veszélybe kerül a jövőbeli vízellátásunk, és a vízi ökoszisztémák is sokkal nehezebben fognak megbirkózni az éghajlatváltozással. A WWF jelentése rámutat, ha az egyes tagállamok átültetnék a saját gyakorlatukba a Víz Keretirányelvet, az a helytelen vízgazdálkodást is orvosolhatná. A jogszabály egyik fő feladata az aszályok hatásainak mérséklése, valamint annak biztosítása, hogy az édesvízi ökoszisztémák kellően tudjanak alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, és száraz időszakokban is jó minőségű vizet tudjanak biztosítani.
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy már kontinensünk legészakibb országai - például a Baltikum államai vagy Svédország - is ki vannak téve a szárazság pusztításának.
Ennek ellenére Európa vízkészleteire nem vigyázunk kellőképp: 60%-uk jelenleg sincs jó ökológiai állapotban, ráadásul nincs olyan európai folyó, amelyet ne szabdalnának fel duzzasztógátak. Pedig az aszályok és hőhullámok azokat az édesvízi ökoszisztémákat sújtják leginkább, amelyek nem egészségesek. A Víz Keretirányelvnek megfelelően 2027-re minden víztestnek jó ökológiai állapotba kellene kerülnie, de a tagállamok jelenlegi hozzáállása ehhez kevés. Kulcsfontosságú, hogy végre komolyan vegyük a feladatot, és megfelelő erőforrásokat biztosítsunk folyóink, tavaink és vizesélőhelyeink védelmére.
Magyarország fokozott veszélyben van!
Magyarországon az aszálygyakoriság növekedésének kockázata igen jelentős, a jövőben tehát gyakoribb és hosszabb száraz periódusokra számíthatunk. Extrém példája a szárazodásnak és az erre adott helytelen reakcióknak a Duna-Tisza-közi Homokhátság. Itt az 1970-es évek óta 2-5 méterrel csökkent a talajvíz szintje, de van, ahol tízméteres csökkenést is mértek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a Homokhátságot már a félsivatagos övezetbe sorolta.
Az aszálykárok csökkentésére azonnali és hatékony intézkedésekre van szükség. Az öntözés vagy a mesterséges víztározók építése ma már nem jelentenek elégséges megoldást (tavaly több nemzetközi példából is láthattuk, hogy tartós aszály esetén a legkomolyabb víztározók is kiszáradhatnak).
"Valódi megoldást az aszályra való felkészülésben az hozhat, ha biztosítjuk vizesélőhelyeink jó állapotát. Az árvizek, belvizek azonnali elvezetésére törekvő gyakorlatot vissza kell szorítani, ehelyett a csapadékosabb időszakokban az árvizekkel érkező többletvizet élő rendszerekben kell visszatartanunk. A vizet akkor kell elraktározni, amikor bőségesen rendelkezésre áll. Egyre több olyan helyet kell biztosítanunk tehát, ahol kisebb tavak, vizesélőhelyek, erdők, gyepek szivacsként szívhatják magukba a többletvizet. Ezzel csökkenthetjük az aszályok súlyosságát, miközben új életet adhatunk tájainknak és új gazdasági lehetőségeket fedezhetünk fel" - mondta el a megoldás kapcsán Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
Kép forrása: pixabay.com / Szerző: pexels
