A légszennyezettség ellen szemléletformálással lehet a leghatékonyabban fellépni
A légszennyezettség ellen a lakosság szemléletformálásával lehet a leghatékonyabban fellépni, ugyanis a kisméretű szálló por (PM10) kibocsátásának közel 70 százaléka, a még ennél is veszélyesebb PM2,5 részecske kibocsátásának 85 százaléka a háztartásokhoz köthető - mondta a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága ülésén kedden Budapesten.
Magyarországon 2006 és 2012 között a háromszorosára nőtt a dízelautók számaForrás: pixabay.com
V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár kiemelte: az utóbbi évtizedben csak a kisméretű szálló por okozott Magyarországon szmogot. Hozzátette, hogy a probléma megoldása érdekében a kormány még 2011-ben kidolgozott egy PM10-csökkentési programot, amely kiterjed az iparra, a mezőgazdaságra, a közlekedésre és a lakosságra is. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy hamarosan társadalmi vitára bocsátják azt a jogszabály-tervezetet, amely a lakosság által használt tüzelőanyagok köréből ki akarja vezetni a lignitet.
V. Németh Zsolt szerint a lakosság szemléletformálására, amelyben hangsúlyozta a Fűts okosan! kampány szerepét, azért is szükség van, mert a hulladékkal való fűtés nem szociális kérdés.
Palotai Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) osztályvezetője ismertette: az Otthon melege programban 2011 óta több mint 20 milliárd forintra lehetett pályázni a lakóépületek és fűtési rendszerek korszerűsítésére. Elmondta, a lakások energiahatékonyságának növelése érdekében idén egy újabb alprogramot írtak ki a fűtési rendszer korszerűsítésre, 3,5 milliárd forint összegben. Pályázni június 6-tól lehet majd 40 százalékos támogatási intenzitással - közölte az NFM osztályvezetője.
Simon Gergő, a Greenpeace Magyarország programvezetője rámutatott, hogy Magyarországon 2006 és 2012 között a háromszorosára nőtt a dízelautók száma. Kiemelte: nyilvánvalóan jelentős az egyén felelőssége a hulladékégetéssel, azonban hiányolta, hogy a kormány miért nem próbál gátat szabni a szennyező közlekedési és fűtési módok terjedésének, előbbinél a dízel üzemű járműveket, utóbbinál a vegyes tüzelést említette. Simon Gergő elmondta azt is, hogy míg Nyugat-Európában már az 1900-as évek elején tisztában voltak azzal, hogy az azbeszt milyen sok gondot okoz, ehhez képest Magyarországon az 1940-es években kezdett el terjedni használata (cikkünk az azbesztről itt). Az 1970 és 1990 között épült házaknál jelent meg az azbeszt szigetelés. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió 1999-től tiltotta be az azbesztet. A Greenpeace munkatársa szerint fontos lenne, ha folytatódna az azbeszt-mentesítési program. - Sallai R. Benedek (LMP), a bizottság elnöke az azbeszt-mentesítésről elmondta: a Fidesz-KDNP kormányoz, és ha ezt felelősséggel teszi, akkor sajnos a korábbi kormányok hibáit is orvosolnia kell. Az azbeszt mentesítés tipikusan ilyen probléma - mondta.
V. Németh Zsolt a kérdésekre, felvetésekre reagálva elmondta: az FM az azbeszt-mentesítést elsősorban közegészségügyi és építésügyi feladatnak tekinti, és csak másodsorban környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási feladatnak. Az FM államtitkára közölte: a tárca vizsgálja az azbeszt-mentesítés hatékony formáit.
