Az óceánban végzik a metrókocsik
Meglehetősen bizarr módját választották a "nyugdíjba vonuló" New York-i metrókocsik újrahasznosításának: az Atlanti-óceánba süllyesztik őket, hogy ott mesterséges zátonyokként funkcionáljanak tovább.
A leeresztésForrás: www.stephenmallon.com
Szerző: Stephen Mallon
Egy kibelezett kocsiForrás: www.stephenmallon.com
Szerző: Stephen Mallon
Mit keres egy metrókocsi a tengerben?
Valószínűleg egy mérsékelt környezetvédőben is óriási megdöbbenést keltene, ha tanúja lenne annak, hogy egy hatalmas daru kiszolgált metrókocsikat "pottyant" az óceánba - hiszen azoknak nem a tengerfenéken kellene "nyugodniuk". Ennél már csak akkor lepődne meg jobban, ha megtudná: egy jól átgondolt és előkészített újrahasznosító programról van szó, és a szerelvények nem hogy ártanának a tengeri élővilágnak, hanem egyenesen megvédik azt, segítve új fajok megtelepedését és szaporodását.
Ha elvonatkoztatunk attól az "aprócska" ténytől tehát, hogy egy emberek által használt, ám már túlkoros szárazföldi jármű nem a tengerbe való, szinte megtámadhatatlan a módszer, hiszen egyelőre úgy tűnik, mindenki jól jár vele. Talán csak a halak nem...
2500 szerelvényt süllyesztenek el 2017-ig
A New York-i metróhálózatot napi közel másfél millióan veszik igénybe, mindezt több mint 6400 kocsi biztosítja - ám az 1980 előtt gyártott szerelvények már nem alkalmasak erre a célra a bennük található nagymértékű természetidegen anyag miatt. A speciális festés és a rengeteg műanyag alkatrész megnehezítette volna alternatív felhasználásukat "nyugdíjazásukat"követően, erre kínált ésszerű megoldást a 2001-ben indult Metropolitan Transit Authority program. Lényege, hogy minden környezetre veszélyes anyagot (mint a PCB-ket és kőolaj-kenőanyagokat) kivonnak az egyébként rozsdamentes acélból készült 18 tonnás kocsikból, és eltávolítják a műanyag ajtókat, ablakokat, valamint a kerekeket is.
A leszerelt metrókocsik így már nyugodt szívvel az Atlanti óceánba bocsáthatók, mesterséges zátonyt kialakítva a keleti parton, Delaware, New Jersey és Maryland államokban. Összesen 2500 szerelvényt terveznek a vízbe engedni 2017-ig; az első "rakomány" 2008 augusztusában érkezett.
Egy kibelezett kocsiForrás: www.stephenmallon.com
Szerző: Stephen Mallon
A metrókocsik tengerfenékre bocsátása természetesen a közlekedési vállatoknak is jó üzlet, mert így könnyebben szabadulnak meg a roncsoktól: egy nonprofit szervezet, az Ocean City Reef Foundation vagyonokat fizetett a régi vagonok elszállíttatásért, hogy megteremtse a mesterséges zátonyt.
Helyi halászat: a gazdaság nő, az állomány (újra) csökken
A helyi környezetvédelmi szakemberek szerint ráadásul még a régi vagonokba beépített azbeszt sem okoz gondot, mert az a vízben állítólag már ártalmatlan, míg a szárazföldön nehéz lenne ezt elérni. Delaware környezetvédelmi hatóságának vezetője, a "zátony program" koordinátora Jeff Tinsman úgy jellemezte a kocsikat, mint "luxusapartmant" a halaknak, és valóban: a kibelezett roncsokban különféle rákok, kagylófélék, halak találnak menedéket a ragadozók elől. A legrégebben leeresztett, egykoron piros színű kocsik pedig már a környezetbe is belesimultak: belepte őket a moha, és a korallképződés is megindult rajtuk.
Az, hogy az új zátony ennyire vonzza a halakat ugyanakkor ezen államok gazdaságának is jól jön, a helyi halállomány például Delaware-ben olyan mértékben megnőtt, hogy az addigi 300-ról 13 ezerre emelte a horgászutak számát. Maryland gazdaságában mindez évi 1 milliárd dolláros fellendülést hozott, ám a túlhalászás következtében több faj száma is drámaian lecsökkent. Ez viszont már egyértelműen ellentétes a program céljaival, így a helyi hatóságok kénytelenek lépéseket tenni annak érdekében, hogy megszabják, mely évszakban milyen méretű és számú hal fogható...
Képek forrása, további fotók Stephen Mallon weboldalán.
