Az unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény aláírását sürgeti az Európai Bizottság
A Európai Unió és Kanada között kötendő, régóta húzódó szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) mihamarabbi aláírását sürgette az uniós tagállamok parlamentjei részéről Strasbourgban kiadott nyilatkozatában Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Az Európai Bizottság épülete
A megállapodás a vámköltségek csökkentése mellett segíteni fogja az uniós kisvállalatokatForrás: pixabay.com
Az uniós bizottság keddi tájékoztatás szerint az unió és Kanada már 2014-ben megegyezett a szabadkereskedelmi megállapodás részleteiben, ugyanakkor a globalizáció európai hatásai miatt erősödő elégedetlenség gátolta a végrehajtását, valamint néhány tagállam nem ratifikálta a dokumentumot. "Az unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás a legjobb és a leginkább előremutató kereskedelmi megállapodás, ezért azt kívánom, hogy hatályba lépjen, amint lehetséges" - fogalmazott a bizottsági elnök.
A közlemény rámutat: a megállapodás számos vámszabályt módosít, több százmillió eurós megtakarítást hozva évente az uniós cégeknek. Mindez a fogyasztóknak kedvező árcsökkenéssel jár, valamint növeli a kanadai áruválaszték európai megjelenését - írták. A megállapodás új piacokat hoz létre, jobb hozzáférést biztosítva az európai szolgáltatóknak a tengeri, a távközlési, a mérnöki, környezetvédelmi és a számviteli területekhez. Megkönnyíti a szakmai képesítések elismerését, és új lehetőségeket teremt különösen az építész, a számviteli és mérnöki pályán dolgozóknak - tették hozzá. Emellett lehetővé teszi az uniós vállalatok számára, hogy ajánlatot tegyenek valamennyi kanadai - kormányzati, informatikai, út- vagy vasúthálózatot érintő - közbeszerzésen. A megállapodás a vámköltségek csökkentése mellett segíteni fogja az uniós kisvállalatokat is azáltal, hogy az unió és Kanada kölcsönös elismeri az egyes termékekre kiállított tanúsítványokat. Eszerint, ha egy unióbeli cég exportálni kíván Kanadába, a termékre csak egyszer, Európában kell tanúsítványt szereznie, időt és pénzt spórolva ezzel - írta a bizottság. A tájékoztatás szerint az aláírásra Brüsszelben kerülhet sor az októberben esedékes EU-Kanada csúcstalálkozó keretében, és leghamarabb 2017 elején léphet hatályba.
Nem lesz ez olyan egyszerű, ahogyan Jean-Claude Juncker gondolja:
Kijelenthetjük, hogy szinte az összes zöld szervezet azon a közös állásponton van, miszerint az EU és az Egyesült Államok között (TTIP), valamint az EU és Kanada között készülő szabadkereskedelmi egyezmények (CETA) veszélybe sodorhatják a környezetvédelem és élelmiszerbiztonság terén az elmúlt években elért vívmányokat.
A két transzatlanti egyezmény egyaránt tartalmazna olyan befektetésvédelmi mechanizmusokat, amelyek - még az Európai Bizottság által javasolt "megreformált" formában is - lehetővé tennék, hogy amerikai illetve kanadai székhelyű cégek bepereljék az állampolgáraik egészségének, illetve a környezet védelmének érdekében bizonyos intézkedéseket meghozó kormányokat.
A magyar országgyűlés 2016 júniusban elsöprő többséggel (178 igen, 5 tartózkodás, 2 nem ellenében) elfogadta azt a határozatot, amelynek tárgya az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményei. A határozat egyik fő eleme, hogy szorgalmazza azt, hogy a Kormány határozottan és következetesen képviselje azt az álláspontot, hogy az EU és az Egyesült Államok között készülő szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP), valamint az EU és Kanada közötti, már csak aláírásra váró kereskedelmi egyezmény (CETA) hatályba lépéséhez a tagállamok parlamentjének a jóváhagyása szükséges. A szabadkereskedelmi egyezményekkel kapcsolatos országgyűlési határozatot örömmel fogadta a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet. A szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a határozat lényegében nemet mond a EU és Kanada közötti kereskedelmi egyezményre is, mert abban antidemokratikus befektetési bírósági rendszer szerepel. Ezért szorgalmazzák, hogy a kormány forduljon az Európai Bírósághoz annak megállapítására, hogy a befektetési bírósági rendszer összeegyeztethető-e az európai joggal.
