Szabadkereskedelmi tárgyalások - Ombudsmanhelyettes: az EB vizsgálja felül a CETA-t!
Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója, valamint a civil szervezetek képviselői is azt szorgalmazták egy keddi szakmai konferencián, hogy Magyarország ne írja alá az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt, emellett az ombudsmanhelyettes arra kérte a kormányt, hogy forduljon az Európai Bírósághoz a Kanadával tervezett szerződés jogi felülvizsgálata érdekében.
Szabadkereskedelmi tárgyalások - Ombudsmanhelyettes: az EB vizsgálja felül a CETA-t!Forrás: pexels.com
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége kedden Budapesten szakmai konferenciát rendezett a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményekről.
Az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (angol rövidítéssel CETA) vitatott kérdései közé tartozik a génmódosított szervezetek terjedésének veszélye, a befektetők és államok közötti vitarendezési eljárás, illetve az egyezmény ideiglenes hatálybaléptetése. Szabó Marcel aggályosnak tartotta az egyezmény aláírását, mivel véleménye szerint a megállapodás nincs összhangban a szabadkereskedelmi egyezményekről a parlamentben júniusban elfogadott kritériumokkal, és szembemegy az alaptörvénnyel is.
Az ombudsmanhelyettes úgy ítélte meg: a CETA egyezmény egyik legfőbb, vitatható pontja az a vitarendezési mechanizmus, amely alapján a kanadai, illetve a Kanadában székhellyel, telephellyel rendelkező nemzetközi cégeknek jogukban áll megtámadni a befektetési célország környezetvédelmi szabályait, amennyiben azokat túlzónak tartják. Ezekről a jogvitákról ráadásul a CETÁ-ban előírt választottbíróság döntene, amellyel a befektetők megkerülhetnék az egyes nemzetállamok bíróságait. Fontos továbbá az is, hogy a megállapodás szövege egyszer sem említi az EU környezetvédelmi jogainak sarokkövét képező elővigyázatosság elvét a környezetvédelmi rendelkezések között. Szabó Marcel szerint félő, az egyezmény nem teszi majd lehetővé, hogy az EU tagállamai érvényesítsék az elővigyázatosságon alapuló élelmiszerbiztonsági szabályaikat, így a magyar alaptörvény azon pontja is veszélybe kerülhet, amely garantálja, hogy Magyarország mentes legyen a génmódosított szervezetektől (GMO).
A jövő nemzedékek szószólója úgy látja, hogy a CETA a nemzetközi vállalkozások jogait a klímavédelmi megfontolások fölé helyezi. Az egyezmény végleges szövege szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a klímaváltozás problémakörét, és nem tartalmaz egyértelmű garanciális szabályt arra nézve, hogy a beruházást befogadó állam klímapolitikáját érvényesítheti-e a CETA szabályai által védett befektetőkkel szemben.
A CETA végül aggályos az európai uniós jog szempontjából is, mivel a CETA saját bírói fórumai elvonnák a luxemburgi Európai Unió Bíróságának értelmezési monopóliumát az európai jog tartalmával kapcsolatosan - emelte ki Szabó Marcel.
Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője a CETA körüli európai politikai helyzetről kifejtette: egyes vezető európai politikusoknak egyelőre komoly fenntartásai vannak, ezért még nem döntött például a lengyel kormány, sem Szlovénia az egyezményről. Rámutatott: Belgiumban az összes tartomány hozzájárulása kellene a CETA aláírásához, de a vallóniai és a brüsszeli tartományi parlament nem támogatja azt.
A legnagyobb viták Ausztriában vannak, ahol akár komoly koalíciós feszültség is kialakulhat, ha a kormány a lakossági tiltakozás ellenére mégis aláírná az egyezményt. Úgy néz ki, hogy Magyarország nem lenne egyedül, nem lenne az "egyedüli rossz fiú", ha felvállalná azt, hogy nemet mond a szerinte Magyarországra veszélyes kereskedelmi egyezményre.
Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke elmondta, több ezer civil szervezet emelt szót az elmúlt hónapokban a megállapodás ellen. Kanada a világ egyik legnagyobb GMO-termelője, mindez veszélyt jelent az EU-ra, hiszen a génmódosított szervezetekre szóló előírások lazításához vezethet. Farkas István támogatta az ombudsmanhelyettes felvetését, hogy Magyarország forduljon az Európai Bírósághoz a CETA uniós jognak való megfelelése miatt.
Kelemen András, a Magyarországért Egyesület elnöke kiemelte: nem szabad feladnunk nemzeti önrendelkezésünket, így nem adhatjuk át a döntési jogkört az esetleg felmerülő vitás ügyekben az úgynevezett befektetői bíróságnak sem, ha egy nemzetközi cég a kormány ellen indítana kártérítési pert.
Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse kiemelte: nem véletlen, hogy a visegrádi négyek agrárkamarái elutasítják a CETA-t, és a magyar mezőgazdaság is a tervezett egyezmény vesztese lehet, az alaptörvényben rögzített GMO-mentességünk és az elővigyázatosság elve is veszélyben vannak.
A magyar döntéshozóktól elvárjuk, hogy ne támogassák a CETA-t, és mind a magyar Országgyűlés októberben esedékes szavazásán, mind a következő Európai Tanács-ülésen mondjanak nemet az egyezményre és akadályozzák meg a CETA ideiglenes hatálybalépését is - tette hozzá Tömöri Balázs.
