A kormány aláírná a CETA-t
A kormánypárti frakció úgy döntött, felhatalmazza a miniszterelnököt, hogy aláírja a Kanada és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezményt (CETA), s ezzel elinduljon a ratifikációs folyamat. - Áll az MTVSZ szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményében.
CETA nyitás? - A kép illusztrációForrás: pixabay.com
A Kanada és EU közötti megállapodást ellenző civil szervezetek szerint a kormány hibát követ el azzal, hogy aláírja a káros hatású szabadkereskedelmi egyezményt, s ezzel hozzájárul ahhoz, hogy megkezdődjön a ratifikációs eljárás. A szervezetek sürgetik, hogy Magyarország forduljon az Európai Bírósághoz és kérje az egyezmény uniós joggal való összeférhetőségének vizsgálatát.
A Miniszterelnök és a kormánypárt frakcióvezetője kedd délután tartott sajtótájékoztón jelentette be, hogy a kormánypárti frakció úgy döntött, felhatalmazza a miniszterelnököt, hogy aláírja a Kanada és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezményt (CETA), s ezzel elinduljon a ratifikációs folyamat.
A Greenpeace Magyarország Egyesület, a Magyar Biokultúra Szövetség, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyarországért Egyesület és a Védegylet csalódottan fogadta a CETA aláírásával kapcsolatos bejelentést, ugyanis továbbra is rendkívül kockázatosnak tartják az egyezményt a génmódosított szervezetek terjedésének veszélyei és a befektetői bírósági rendszer miatt, amely lehetővé tenné a külföldi vállalatoknak, hogy bepereljék a kormányokat. Miként arra a Visegrádi Négyek agrárkamarái és gazdaszervezetei is utaltak, a térség mezőgazdaságára is negatív hatással lenne az egyezmény.
| A zöld civilek mellett Szabó Marcel zöld ombudsman, a Jövő Nemzedékek Szószólója is aggályosnak tartja az egyezmény aláírását, mivel véleménye szerint a megállapodás nincs összhangban a szabadkereskedelmi egyezményekről a parlamentben júniusban elfogadott kritériumokkal, és szembemegy az alaptörvénnyel is. Véleménye szerint a CETA egyezmény egyik legfőbb, vitatható pontja az a vitarendezési mechanizmus, amely alapján a kanadai, illetve a Kanadában székhellyel, telephellyel rendelkező nemzetközi cégeknek jogukban áll megtámadni a befektetési célország környezetvédelmi szabályait, amennyiben azokat túlzónak tartják. Ezekről a jogvitákról ráadásul a CETÁ-ban előírt választottbíróság döntene, amellyel a befektetők megkerülhetnék az egyes nemzetállamok bíróságait. Fontos továbbá az is, hogy a megállapodás szövege egyszer sem említi az EU környezetvédelmi jogainak sarokkövét képező elővigyázatosság elvét a környezetvédelmi rendelkezések között. Szabó Marcel szerint félő, az egyezmény nem teszi majd lehetővé, hogy az EU tagállamai érvényesítsék az elővigyázatosságon alapuló élelmiszerbiztonsági szabályaikat, így a magyar alaptörvény azon pontja is veszélybe kerülhet, amely garantálja, hogy Magyarország mentes legyen a génmódosított szervezetektől (GMO). Aggályosnak tartja az európai uniós jog szempontjából is, mivel a CETA saját bírói fórumai elvonnák a luxemburgi Európai Unió Bíróságának értelmezési monopóliumát az európai jog tartalmával kapcsolatosan. - Forrás, további vélemények ebben a közleményben. |
Tekintettel arra, hogy számos jogi szakértő, többek között a Jövő Nemzedékek Szószólója szerint is a CETA részét képező befektetői bírósági rendszer ellentétes az európai joggal, a szervezetek azt sürgetik, hogy Magyarország forduljon az Európai Bírósághoz az egyezmény uniós joggal való összeférhetőségének vizsgálatát kérve. Az Európai Bíróság véleménye segíthet az Országgyűlésnek és az Európai Parlamentnek a ratifikációs döntés meghozatalakor.
