Beköszönthet a jégkorszak?

Magazin

2013/10/29

Máig találgatják a kutatók: vajon a globális felmelegedés folytatódik-e, vagy újabb jégkorszak köszönt be Földünkre?

Globális lehűlés és a Jupiter - Szaturnusz gravitációs vonzása
Nem is kérdéses, hogy a globális felmelegedés korunk egyik legnagyobb problémája, ám 180 évvel ezelőtt a tudósok még úgy vélték, hogy Földünk folyamatosan lehűl. A kérdéskört évtizedekig kutatták, mígnem rájöttek, hogy a lehűlés periódikus, mégpedig a Jupiter és a Szaturnusz ciklikus gravitációs vonzása okozza. Befolyásolja a Föld keringési pályáját, és a hatás tovább erősödik a Föld hajlásszögének és irányának lassú változásával. Következésképpen a napsütés a sarkvidékeken lecsökken, a magas földrajzi szélességű területeken így (mint például Alaszka, vagy Szibéria) olyan alacsony átlaghőmérséklet alakul ki, amely egész télen megóvja a havat az olvadástól. Mivel az elmúlt évtizedekben a kutatások legfőképpen a globális felmelegedésre koncentráltak, a lehűlés témája teljes feledésbe merült.

A széndioxid „jótékony hatása”?
Jó néhány év telt el, és a kérdés napjainkban újra aktuális lett. Tudósok egy csoportja úgy véli, hogy ha a fosszilis energiaforrások valóban kimerülnek, akkor a csökkenő széndioxid mennyisége miatt meg fog kezdődni a globális lehűlés. Mások egyenesen azt állítják, hogy a CO2 kibocsátás mentett meg minket eddig az újabb jégkorszak beköszöntétől.

Elméletek...
Sokan próbálták már megfejteni, hogyan is élte túl az ember a jégkorszakot. Egyik elmélet szerint elődeink Afrika partjainál olyan földterületet találtak (Cape Town-tól 240 mérföldre), amely mikroklímájának köszönhetően lakható maradt, megmentve így egy kisebb populáció életét. Mások szerint több elszigetelt populáció járulhatott hozzá az emberi faj fennmaradásához. Egy ugyancsak ismert és persze kevéssé extrém elmélet szerint a jégkorszakban élő modern ember (Homo sapiens) megtalálta annak a módját, hogy miként élje túl a szélsőséges környezetet. Állatbőrből készült ruhákat varrt, mammut csontokból épített sátortartó szerkezeteket magának. Amikor az élelmiszerforrások szűkösek voltak, akkor az állandóan fagyott altalajba ásta el az élelmiszert (amely tulajdonképpen a modernkori hűtő megfelelője).

Mi lenne ha?
Hogy a jelenkori emberek hogyan élnének túl egy újabb jégkorszakot, már többek fantáziáját megmozgatta, gondoljuk csak a Holnapután (The day after tomorrow) című filmre. Nagy valószínűséggel Földünk bizonyos részei teljességgel lakhatatlanná válnának, népcsoportok halnának éhen, városok, sőt országok válnának szinte lakatlanná, és igen komoly népvándorlási hullámot indítana el a "jelenség". A tartós lehülés a teljes világgazdaságra kihatna, később háborúk robbannának ki az élhető területekért, a megművelhető földekért.

Hogy milyen lehetőségeink lennének egy jégkorszaki klímában? Legjobb példa, egyúttal minta erre, az eszkimó családok élete. Körülményeik (éghajlat, fa szűkössége) "túlélésre" késztették őket. Hagyományosan vadász-gyűjtögető életmódot folytatnak (helyenként nomád rénszarvastartással párosítva), jellegzetes megélhetési forrásuk - egyes csoportokat (karibu eszkimók) leszámítva - a tengeri emlősök vadászata. Nyáron többnyire sátrakban laknak, télen uszadékfából, kőből, tőzegből épült házakat használnak (esetleg részben vagy mélyebben a földbe vájt, süllyesztett, hideg- és szélmentes szintekkel), egyesek pedig hó kunyhót, úgynevezett iglut építenek.

Hogy a felmelegedés tovább fokozódik, vagy új jégkorszak köszönt be? Nos, ez a kérdés megválaszolatlannak tűnik továbbra is, mindazonáltal érdemes eljátszanunk a gondolattal, hiszen nem tudhatjuk hogy mit hoz a "holnapután".

 

Képek forrásai:

1. kép (jégkorszak)
2. kép (szaturnusz)
3. kép (mamut)
4. kép (eszkimó)
5. kép (iglu)

 

forrás: ecolounge.hu, technologyreview.com, dailymail.co.uk, wikipedia, amnh.org

A rovat új hírei

Hasonló

Egyszervolt állatok

Az egyensúly immáron megszűnt, a hatodik kihalási időszakban számos faj tűnik el végleg.