Gyógyul az ózonréteg
Köszönhetően az évtizedeket átívelő, nemzetek közötti összefogásnak, az ózonréteg egyre jobb állapotban van! Idén 30 éve írták alá a Bécsi Egyezményt, az ózonréteg megóvásáért vállalt összefogás első dokumentumát. Rövid összefoglaló következik a témában az ózonréteg megőrzésének világnapja alkalmából.
Az ózonréteg mindaz, ami elválaszt az UV-sugárzástól – szól az idei világnap szlogenje, arra is utalva, hogyha nem csökkentettük volna a káros gázok kibocsátását, az UV-sugárzás elleni védelem hatékonysága körülbelül a felére zsugorodott volna 2050-re.
Az ózon a Föld légkörében az ultraibolya sugárzás hatására keletkezik. Az UV-sugarak a légköri oxigén molekuláit (O2) különálló (naszcensz) oxigén atomokra bontják. Ezek az atomok más oxigénmolekulákkal egyesülve ózont (O3) hoznak létre. Az ózonréteg feladata (az élővilág szempontjából) a Napból érkező káros ultraibolya sugárzás elnyelése. Az UVC sugárzást teljes mértékben, a kevésbé káros UVB intenzitását nagymértékben, az UVA sugarak intenzitását pedig kisebb mértékben abszorbeálja az ózonréteg. Az ózon magas napvédő faktorszáma nélkül nem létezne a szárazföldi élet, az ultraibolya sugárzás darabokra törné az élő szervezetek DNS-ét, és felbontaná a sejtjeikben lévő kémiai kötéseket. Az ózonnak azonban nem csak jótékony, hanem káros hatása is van: A troposzférában (főként földközelben), mint levegőszennyező anyag, üvegházgázként viselkedik, vagyis gátolja a hő visszasugárzását. Emellett a közvetlenül belélegezhető ózon légúti betegségek kialakulását idézheti elő. A sztratoszférában azonban jótékony, hűtő hatást fejt ki, amely az ózonlyuk megjelenésével csökken. Az ózonréteg csökkenésének következményeként a káros UV-sugarak a troposzférába jutnak, melynek hosszú távon ez lenne az eredménye: - Az UVB sugárzással “bombázott” élő sejtben károsodnak majd elbomolnak a működése szempontjából nélkülözhetetlen molekulák. - Az UVB sugárzás gyengíti az immunrendszert, csökkenti a fertőző - köztük a gombás - betegségekkel szembeni természetes védekezőképességet. - Nő a bőrrák kialakulásának kockázata, főleg a világos bőrű emberek között. - Nő a szürkehályog kialakulásának veszélye. - A tápláléklánc alapját képező mikroszkópikus egysejtű növények megfogyatkoznak, elpusztulnak. - A tengeri planktonok károsulnak, így azok kevesebb szén-dioxidot tudnak kivonni a légkörből, gyorsítva ezzel a globális felmelegedést és megbontva a tengeri táplálékláncot. - Egyes halfajok (például: szardella, makréla) ivadékai elpusztulhatnak. - A haszonnövények (például kukorica) esetében genetikai mutációkat idézhet elő, a hüvelyes növények terméshozama eshet. |
1987-re azonban sikerült tudományosan is bizonyítani a halogénezett szénhidrogén-származékok (CFC) - melyek csomagolóanyagokban és aeroszolos dezodorokban voltak megtalálhatók - és az ózon ritkulása közti kapcsolatot, így még abban az évben aláírták a Montréali Jegyzőkönyvet. Ebben a dokumentumban azok az országok, melyek a két évvel korábbi Bécsi Egyezményt is aláírták, vállalták egyes ózonkárosító anyagok gyártásának és felhasználásának fokozatos megszüntetését.
1994-ben az ENSZ Közgyűlése kijelölte a szeptember 16-i évfordulót az ózonréteg megőrzésésnek nemzetközi világnapjává, és arra hívta fel a résztvevő országokat, hogy fordítsanak egy napot azoknak a tevékenységeknek a népszerűsítésére, melyek összhangban vannak a jegyzőkönyv célkitűzéseivel.
Az ózonréteget károsító anyagok csökkentése már eddig is sokat segített abban, hogy megőrizzük a Földet védő pajzsot a mostani és a következő generációk számára, és nagyban hozzájárult a klímaváltozás megelőzésére, az ökoszisztéma egészségének megőrzésére tett erőfeszítésekhez.
- Amikor a fenntartható fejlődés menetrendjének alkalmazására és a klímaváltozás megakadályozására teszünk erőfeszítéseket a Montréali Jegyzőkönyv sikere inspirálhat minket: megmutatja, mire vagyunk képesek, ha a nemzetek összefognak egy globális kihívás kezelésében – mondta Pan Gimun, az ENSZ főtitkára az ózon-világnapon.