Légszennyezés és következményei
A légkört szennyezve rohamléptekkel haladunk a globális problémák irányába. Gondolhatunk itt a savas esőkre, az ózonréteg elvékonyodására, az üvegházhatásra, az elsivatagosodásra, és még sorolhatnánk tovább. Hogy megértsük a hatás - kölcsönhatás - válasz komplex folyamatát, ismernünk kell pár alapvető dolgot légkörünkről.
Reggeli fények a szmogos ködbenForrás: pixabay.com
A légkör szerkezete
Földünk légkörét gázok elegye alkotja. Ezek rétegeket hoznak létre. A legalsó, kb.: 85 km vastag rétegben, az összetétel viszonylag homogén. A troposzféra vastagsága, ahol az időjárási jelenségek nagy része lejátszódik, eltérő lehet. Az Egyenlítő fölött 18 km, míg a sarkoknál csak alig 8km. Tudniillik, hogy a napsugarak elsőre a talajfelszínt melegítik fel és aztán a légkört, így a troposzféra a hőenergiáját a felszínről kapja. Ezért is csökken a hőmérséklet lentről felfelé haladva (6,5 Celsius fok/km).
A légkör kémiai összetétele
A jelenlegi összetétel kialakításában az élőlényeknek nagy szerepe van, ugyanis O2-t vagy CO2-t termelnek, vagy épp használnak fel és még sorolhatnánk. Az állandó jelenlegi összetétel: 78tf% N2, 21 O2 tf%, 0,9 tf% Ar és 0,03 tf% CO2.
Szennyező anyagok a légkörben
A bioszférára veszélyt jelentő anyagok a kén-dioxid (kéntartalmú szenek égetése, vulkánkitörések), a szén-dioxid (erőművek, kohók, gépjárművek a fosszilis üzemanyag elégetésével juttatják a légkörbe), a flour (erősen mérgező, az alumíniumkohászat, foszforműtrágya gyártás sokat juttat a levegőbe), a nitrózis gázok (erősen mérgező, roncsoló hatásúak), szilárd anyagok (korom, pernye, por). A porszennyező anyagok sokszor adszorpció révén felerősíthetik a mérgező anyagok hatásait úgy, hogy azok megkötődnek a szilárd felületen. A növényekre gyakorolt hatásaik eltérőek lehetnek. Míg a porok lerakódnak a növények leveleire, csökkentve annak hatékonyságát, addig a toxikus gázok a gázcsere nyílásokon bejutva az egyed anyagcseréjében okoznak zavarokat. De nem csak az élőlényeket veszélyeztetik saját magunk által termelt szennyező anyagaink. Az általunk épített mesterséges környezetre is káros hatással lehetnek, mivel a fémek korrodálását, rozsdásodását gyorsítják.
Savas eső
A légkör szennyezésével növeltük a csapadék savasságát. Ezt a savasságot a kén- és nitrogénvegyületek okozzák. Ezek a nagy kéntartalmú szenek égetésével halmozódtak fel a légkörben. A légkörbe kerülő kén-dioxid 70%-a a széntüzelés eredménye. A Grönlandon vizsgált, 1800-as évekből származó jégréteg 6,0-7,0ph között tehető, ami azt jelenti, hogy akkor még semleges ph-jú csapadék hullott. Manapság a csapadék 5ph körüli, és ez a probléma legnagyobb mértékben Európában jelentkezik.
Savas eső káros hatásai
A savas eső a planktonok pusztulást eredményezheti, mely a halak éhenhalásához vezet. A növények leveleit megsérti a savas eső, így érzékenyebbek lesznek a baktériumokra, vírusokra. Gyakori még az alumíniummérgezés is, mely hatására a gombafonalak elpusztulnak, így a velük szimbiózisban élő növények szomjan halnak.
Védekezés
Aktív védelem a szennyező anyagok keletkezésének megakadályozása szűrőkkel, jobb hatásfokú berendezésekkel, gépekkel. A már keletkezett szennyező anyagok lekötése, visszanyerése. Passzív védelem nem csökkenti a környezetbe kerülő szennyezőanyagok mennyiségét, azonban a keletkezett anyagokat magasabb kéményeken juttatják ki, így jobban hígul a légtérben, mielőtt kifejtik káros hatásukat. Zöld sávok kialakítása is szóba jöhet, mint például Tiszaújvárosnál is, ahol az ipari parkot egy kisebb erdővel választották el a várostól, így az természetes szűrést biztosít.
