Halász tragédiák

Magazin

2014/04/15

Ahogyan a halak a halászoknak, úgy a halászok az időjárás szeszélyeinek vannak kiszolgáltatva. Négy tragédia következik, amelyek mély nyomot hagytak a halászat történetében.


Kihalt férfilakosság
A modern halászat egyik első katasztrófája 1806 december 25-éhez, Skócia keleti partján fekvő Stotfield-hoz kötődik. Ezt az eseményt az egyik legtragikusabb hajószerencsétlenségként tartják számon a halászat történetében. Nem csak azért, mert Karácsony másnapján történt, hanem mert Stotfield teljes flottáját jelentő három hajó, fedélzetükön az összes munkaképes férfival, egyetlen délután leforgása alatt veszett oda. A nap egy nyugodt reggellel indult, ám órákkal később a szél erősödni kezdet. Déltájban aztán az időjárás drámai fordulatot vett, Dél-nyugati orkán alakult ki, amely a hajókat messze elsodorta a parttól. A vad hullámok végül mindhárom hajót elnyelték. A legénység mind a 21 tagja vízbe fulladt, a faluban csak a nők, gyerekek és az idősek maradtak életben.

Fekete Péntek
Az 1881-es évhez kötődik egy másik szörnyű halásztragédia, amely az Eyemouth-i katasztrófaként vonult be a halászat történetébe. A hetekig tartó rossz időjárás miatt a halászhajók nem tudtak kifutni, egészen október 14-ig. Péntekre virradóan nyugodt reggelre ébredt a falu, a hajósok ezért - a barométer alacsony állását semmibe véve - lelkesen indultak útnak. Dél felé, mikor már órák óta a vízen voltak és épp hogy kivetették hálóikat, Skócia és az Egyesült Királyság teljes déli partjára óriási szélvihar csapott le, amely egyenes belerohant a halászflottába. A hajók azonnal megfordultak, ám csak kevesen tudták elérni a kikötőt. A családtagok a mólón állva tehetetlenül nézték végig, ahogyan a hajók egymás után törnek darabokra a sziklazátonyokon. 189 ember halt meg, hátrahagyva 93 özvegyet, 267 gyermeket. Eyemouth polgárai azóta ezt a napot fekete pénteknek nevezik. A tragédiában egyetlen hajó, az Ariel Gazelle menekült meg, amely a vihar után két nappal került elő. Kapitánya és legénysége a menekülés helyett szembeszállt a viharral, kifelé, a nyílt víz irányába vették az irányt, így sikerült csodával határos módon megmenekülniük.

124 hajó tűnt el egyetlen éjszaka alatt
Skóciát számos halásztragédia érte az elkövetkezendő években is. Az eyemouth-i után soron következő tragédia 1948. augusztusában történt, Moray Firth-ben. 18-a délutánján igen kedvező volt az időjárás a heringezéshez. A térség szinte teljes halászflottája, közel 800 hajó futott ki a nyílt vízre. Késő délutántól éjfélig egyre erősödött a szél, amiből végül óriási vihar kerekedett. A hajók egymás után süllyedtek el a hullámsírban. Összesen 124 hajó tűnt el, számos közülük akkor, amikor már a biztonságot jelentő kikötő közelébe értek. 100 halász vesztette életét, 47 özvegyet és 161 gyermeket hátrahagyva. Ez a tragédia vezetett ahhoz, hogy a XIX. században széles körben fejlesszék a kikötőket, és hogy a biztonság érdekében jelentős változásokat tegyenek a halászhajók tervezésében is.
A világítótornyok is ekkortájt élték fénykorukat.

Gyilkos hurrikán
A halászkatasztrófák nem csak Európát sújtották, a tengerentúlon is számos tragédiát jegyeztek fel. Ilyen volt az 1959-es Escuminac katasztrófa Kanadában, New Brunswick térségben. A június 18-i tragédiát okozó hurrikán a Mexikói öbölben egy trópusi viharból fejlődött ki, majd egyre erősödve északnyugat felé vette az irányt. Amikor ereje teljében elérte Kanada partjait, összesen 45 hajó volt kint a nyílt vízen, azonban rádió híján nem tudták fogni a partiőrség figyelmeztető üzeneteit. A pokoli szélvihar, a 15 méteres magasságot is elérő hullámok 22 hajót semmisítettek meg. Összesen 35 halász vesztette életét azon a napon.

Aki szeretné jobban átérezni a halászhajókat ért tragédiák hangulatát, annak a Viharzóna című amerikai filmet ajánljuk. A film egy 1991-es megtörtént katasztrófáról szól és a massachusetts-i Andrea Gail nevű hajó tragikus sorsát követi nyomon. A Tökéletes Viharnak elnevezett természeti jelenség Észak-Amerika partjaira csapott le 1991 őszén, vesztét okozva a filmben is szereplő kardhalvadász hajónak és legénységének. A vihar idején, a hajó 925 kilométernyire járt a parttól, amikor a 6 fős legénységgel együtt eltűntek az Atlanti-óceánban.

 

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai

PET Kupa: kihívások és sikerek

Idén augusztusban 6. alkalommal szálltak vízre lelkes önkéntesek, hogy a Felső-Tiszát megtisztítsák a főként Ukrajnából és ...