Kérdéses a jégfal sorsa!

Hír

írta: Kiss Gábor
2014/07/16

3 év telt el a fukushimai atomszerencsétlenség óta. Az erőmű üzemeltetője, a TEPCO azóta is a sugárszennyezett vízszivárgás megfékezésével küszködik. Létfontosságú hogy sikerrel járjon, ugyanis a katasztrófa óta folyamatos veszélynek van kitéve a környező élővilág. A tudósok a múlt évben egy grandiózus tervvel álltak elő, amelynek sikeressége - ahogyan az építkezés során kiderült - immáron megkérdőjelezhető. Lehetséges, hogy más megoldás után kell néznie a Japán kormánynak és a reaktort üzemeltető vállalatnak. Eközben az idő vészesen fogy...

Amint a radioaktív részecskék az ökoszisztémába kerültek, a táplálékláncban is kimutathatóak lettek: beszennyezték a vizet, a termőföldet, a növényeket, és az állatokat. A japán élelmiszerek nagy százalékában fedeztek fel ilyen szennyeződéseket Fukushima 200 km-es körzetében, többek között spenótban, tealevelekben, tejben, marhahúsban és édesvízi halakban. A helyzet időközben tovább romlott, mivel a sugárzó anyagok, keveredve a talajvízzel, újab területeket szennyeztek be. A szivárgást azóta sem sikerült megfékezni.

A radioaktív részecskék pedig köztudott, hogy sugárbetegséget okoznak. Ez egy bizonyos típusú szervi elváltozás közkeletű elnevezése, mely az ionizáló sugárzás hatására jön létre. Általában rövid ideig tartó behatást szoktak alatta érni, de következményei hosszabb távra is kihathatnak. A radioaktivitás ugyanis eltorzítja az élőlények sejtszerkezetét és dózistól függően végül maradandó károsodáshoz vagy halálhoz is vezet. A tünetek annál súlyosabbak is, minél nagyobb a dózis, valamint a túlélésre való esély is egyre csökken. Legveszélyesebb szövődménye, hogy elpusztítja a csontvelőt és a fehérvérsejteket. Akik hosszabb távon vannak kitéve a sugárzás káros hatásainak, azoknál jellemzően rák illetve genetikai rendellenességek alakulnak ki, mint például a Csernobili katasztrófát követően.

A fal
Néhány hónappal ezelőtt a vállalat bejelentette, hogy hamarosan egy óriási földalatti jégfal építésébe kezd, közvetlenül az erőmű alatt. A jégfal célja, hogy megállítsa a közeli hegyoldalakról lefolyó és talajba szivárgó esővízet, a katasztrófa óta ugyanis a talajvíz folyamatosan szivárog be az erőmű alá, ahol keveredik az ott elszabadult sugárszennyezett vízzel. Amennyiben a radioaktív talajvíz eléri az óceánt (márpedig már elérte és lassan de biztosan folyamatosan szivárog), az áramlatokon keresztül szinte bárhová eljuthat, megfertőzve a teljes vízi élővilágot. A fal egy mesterséges földalatti árokban kerül kialakításra oly módon, hogy az árokba pumpált vizet hűtőfolyadékot cirkuláló csövekkel fagyasztják meg. A működési ábra ide kattintva megtekinthető.


Projekt fontosabb adatai:

Fővállalkozó: Tokyo Electric Power (Tepco)
Beruházó: Japán kormány
Bekerülés: 473 millió dollár (ebből 470 millió dollárt a Japán kormány biztosított)
Beruházás vége: 2014 december
Legkorábbi üzembe helyezés: 2015 év eleje.
Üzemidő: 2015 - 2020
Jégfal tervezett hossza: 1500 m.
Jégfal mélysége: 33.
Jégfal tervezett vastagsága: 3 m (nem hivatalos adat)
Jégfal hűtési hőmérséklete: - 30 C
Üzemeltetés: Pontos adat nem áll rendelkezésre. A fal "működtetése" éves szinten 13.000 háztartás áramellátásával megegyező energiát igényel.


Lenni vagy nem lenni?
A TEPCO a jelek szerint nem tudott az elképzeléseinek megfelelően haladni az elmúlt hónapban. Egyes hírek arról szóltak, hogy a projektet le is állították, és napvilágot láttak olyan szakértői vélemények is, amelyek szerint nőtt annak az esélye, hogy a körzet egy részét hamarosan ki kell ürítenie a Japán kormánynak. A TEPCO kommunikációja sem volt igazán optimista, egy hete a vállalat szóvívője még így nyilatkozott a The Guardian-nek: "Az ütemtervhez képest le vagyunk maradva, nehézségekkel küzdünk, ez idáig nem sikerült olyannyira lehűteni az árokban lévő vízet, hogy az jéggé dermedjen, és meg is maradjon abban a formájában. Most az a teendő, hogy kiszivattyúzzuk a már szennyezetté vált vizet."

Fal pedig lesz!
Úgy tűnik, korai volt farkast kiáltania magának a TEPCO-nak is: ugyanis a vállalat megtalálhatta a hűtési problémára a megoldást. Néhány napja Akira Ono, az erőmű igazgatója nyilatkozott a médiának. Tájékoztatása szerint aggodalomra semmi ok, a jégfal időre el fog készülni. Az egy hónapos kivitelezési idő alatt a tervezett 1550 hűtőcsőből már több mint 100-at sikerült beépíteniük a 33 méter mély, másfél kilométer hosszú földalatti falba.

 

Vajon felépül, vagy lemondanak róla?

A rovat új hírei

Hasonló

Visszaengedték őket

A katasztrófa óta először engedték vissza a lakókat a Fukushimai övezetbe.

A rovat legolvasottabbjai